A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-16 / 33. szám

n y a Géza instruktort ez új felada­tok elé állította, hiszen új járási titkárságot kellett létrehozni, szak­­bizottságokat szervezni, új munka­formákat kialakítani. A taglétszám ekkor 1700 körül mozgott. Jelenleg harminc szervezetben 2142 tag tömö­rül. A járás megalakulása óta 1973. de­cember 31-ig a szervezetekben össze­sen 837 politikai-népművelési elő­adást szerveztek, ebből 128-at a já­rási nemzeti bizottság művelődés­­ügyi osztályával és a járási népmű­velési házzal közösen. Mivel a járás igen gazdag irodal­mi hagyományokkal rendelkezik, több jelentős magyar, szlovák és cseh író született vagy működött ezen a területen, igen nagy súlyt he­lyeznek az irodalmi rendezvényekre. A helyi szervezetek 82 irodalmi estet, író-olvasó találkozót tartottak. Ezen­kívül volt öt járási irodalmi ren­dezvény, éspedig a következők: Mikszáth Kálmán-évforduló (Szkla­­bonyán) Madách-Petőfi ünnepély (Alsósztregován), Jankó Kráf-ünne­­pély (Nagykürtösön és Pribélyen) és Bozena Némcová-ünnepély (Szlovák­gyarmaton). Az öntevékeny művészeti mozga­lom (színjátszás, esztrádcsoportok, népdaléneklés) területén 640 volt a rendezvények száma. A CSEMADOK KB által szervezett Tavaszi szél vi­zet áraszt című versenyben a járás­ból 18 éneklő csoport, négy citera­­zenekar és 28 népdalénekes vett részt. Megalakult a járási énekkar, amely a múlt évben szerepelt először szép sikerrel. 1969-ben Száll a madár, száll az ének címmel népdalest-sorozatot in­dítottak. Minden évben megrendezik a vers- és prózamondók versenyét. 1969-ben rendeztek először táncdalfesztivált azóta ezt minden évben megtartják. 1969 január 22-én Opatovská Nová Vesben (Apátújfaluban) nagyszabású CSEMADOK-napot tartottak. 1971- ben megrendezték a falusi színját­szók fesztiválját, valamint a „Csak tiszta forrásból“ népdalfesztivált. 1972 szeptember 12-én a CSSZBSZ- szel közösen békeünnepélyt rendez­tek Bussán. 1972-ben, a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny országos döntőjébe jutott több szólóénekesük, a kovácsi asszonykórus és a terbe­­geci citera-duó. Nagyon népszerűek voltak a csábi szüreti ünnepélyek: ezek helyett 1973-ban Öszköszöntő címmel új ünnepség-sorozatot indí­tottak. Meg kell említenünk, hogy a he­lyi szervezetek tagjai társadalmi munkával járulnak hozzá a falu­­szépítési akcióhoz, eddig a járás te­­rületés 138 470 órát dolgoztak önkén­tes társadalmi munkában. Idei legnagyobb szabású rendez­vényükre a Zselízi XIX. Országos Népművészeti Fesztiválon került sor. ahol bemutatták a járás népvisele­tét, szőtteseit, varrottasait, valamint az Ipoly menti községek népszokásait és tánchagyományait. Ez a bemutató nagy sikert aratott. Nem soroltuk fel a járás vala­­menyi jelentős akcióját, rendezvé­nyét. Még egyszer hangsúlyozni sze­retnénk, hogy ezeket a sikeres ren­dezvényeket szorgalmas, sokszor egyáltalán nem látványos munka — a kultúra hétköznapjainak egész so­ra — előzte meg. A további mun­kához a járás valamennyi CSEMA­­DOK-szervezetének sok sikert kívá­nunk. —zs— Terbegeci cite rá sok Népművészeti kiállítás Terbegecen vő 14 kórus csak két napot tölt he­tett a fesztivál színhelyén. Műsor­­számaikat hangszalagra vették, s pro­dukciójukat a zsűri csak ősszel fog­ja értékelni. Ezért mi sem láttuk sem az előttünk, sem az utánunk fellépő kórusokat. A fellépésünket követő nap dél­előttjén még sétát tettünk a hűvös, szeles tengerparton. Fürödni nem volt bátorságunk. Miedzyzdrojé­­ből Szczecinbe utaztunk, ahol két napig a lengyel tanítók kórusá­nak vendégei voltunk. Vendéglá­tóink megmutatták a város neveze­tességeit, majd hajóra szállva meg­tekintettük a hatalmas, forgalmas kikötőt. Este a szczecini vár hang­versenytermében adtunk koncertet vendéglátó lengyel barátainknak. Ezen a hangversenyünkön megjelent a szczecini csehszlovák konzul is. Másnap, indulás előtt, még meg­vásároltuk a Glosz Szczecinski című lapot, mert az rövid cikkben méltat­ta esti szereplésünket. A viszontlá­tás reményében búcsúztunk vendég­látóinktól, ők ugyanis augusztusban lesznek vendégeink néhány napra és Bratislavában is adnak egy hangver­senyt. Hosszú, egész napos út után, a vi­lágbajnoki döntő idején léptük át az országhatárt. Ott, a határ melletti motelben izgulta végig a döntőt né­hány szurkoló kollégánk. Estére Prá-• Wyst^p Chdru Nauczycieli Wegierskich • Koncert X Festiwalu Muzykl Organowej i Kamerainej NÁLUNK JÁRT A SZŐTTES... A miedzyzdrojei fellépés gába értünk, ahol a következő na­pon pihenőt tartottunk. Délelőtt Prá­ga nevezetességeit tekintettük meg, délután egyéni bevásárlások folytak, este pedig a tavaszi hangverseny­idényünk sikeres befejezésére közös búcsúestet rendeztünk. Reggel újból autóbuszra szállva, rövid pihenőkkel a késő délutáni órákban érkeztünk Bratislavába. In­nen aztán a kórus tagjai a szélrózsa minden irányába szétszéledtek, hogy hazatérve jól megérdemelt nyári sza­badságukat élvezzék. KOVÁCS FERENC A Kapuáanské Klacany-i „Kis­erdő“ az idei nyár folyamán mái­két Ízben fogadta a népdal, népi tánc és népzene kedvelőit. Az 1974 június 23-án rendezett járási dal- és táncünnepélyt, július 14-én a CSEMADOK KB SZŐTTES nép­­művészeti csoportjának fellépése követte. Mindkét rendezvény két nagy évforduló: az SZNF 30. és a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának jegyében zajlott. Fortuna istenasszony bizonyára kegyeiben tartja a kaposkelecsé­­nyieket, mert mindkét rendez­vényre verőfényes napsütést va­rázsolt, és ez, az idei nyáron nagy érték . .. Július 14-én már a reggeli órák­tól kezdve az egész faluban szo­katlan mozgolódás volt tapasztal­ható, mely főleg a szabadtéri szín­pad környékén összpontosult. A SZŐTTES fellépését színes fal­ragaszok hirdették, de természe­tesen az ünnepi hangulat fokozá­sából a helyi hangszóró is kivette részét, a népművészeti együttes­ről és annak műsoráról több ízben is tájékoztatta a falu lakosságát. A zümmögő méhkashoz hason­ló Kiserdő aztán egyszerre elcsen­desedett: a színpadon megjelentek a színes népviseletbe öltözött éne­kesek. táncosok — a délután fő­szereplői. A SZŐTTES-nek ez volt a má­sodik kaposkelecsényi szereplése. A két évvel ezelőtti sikeres fellé­pésükkel jó hírnévre tettek szert a környéken, s így az idei fellépé­sük iránt is nagy volt az érdek­lődés. A közel kétezer főnyi közönség most sem csalódott, mert a SZŐT­TES-nek a népművészet gazdag és kimeríthetetlen kincstárából „1974-ben szőtt“ színes szőttese is­mét kiváló „minőségű“ volt, bár a népi zenekar közvetlen jelenlé­tének hiányát az újszerű műszaki megoldás — a gépi szinkronizálás — nem tudja teljes mértékben pó­tolni. A műsort vasárnap reggelig tar­tó népmulatság követte, (gazdag)

Next

/
Thumbnails
Contents