A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
berek, hogy a túlságosan erős megvilágítás ne ártson ezeknek a pótolhatatlan értékeknek. A történelem során először 1965- ben indult útnak Tutenkámen. A leletek túlnyomó többségét Tokióba szállították és ott kiállították. A biztonsági rendszabályok, a biztosítási és a szállítási költség fantasztikus összegekbe került. Erről azonban tapintatosan hallgatott a japán sajtó. Két évvel később Párizsba, majd 1972-ben Londonba utazott Tutenkámen. A kiállított műkincseket tízmillió angol fontra biztosították, s ez az összeg megdöbbentette a nyilvánosságot. A kiállítást maga Erzsébet királynő nyitotta meg. Hogy az elmúlt év decemberében Moszkvában is megnyílt az egyiptomi kiállítás, mindennél szebb bizonyítéka a két állam egyre mélyülő baráti kapcsolatainak. A látogatók száma a nagy érdeklődést bizonyítja. Pedig a kiállított műkincsek Moszkvába szállítása sem volt gyerekjáték. A hajót egy egész flotta kísérte, tehát Tutenkámen méltó díszkísérettel érkezett meg a szovjet fővárosba. A szállítási költségek csaknem kilencmillió rubelt tettek ki. De azóta a látogatók több száz méteres sorokban járják be ezt a rendkívül ^érdekes, a maga nemében valóban egyedülálló kiállítást és ez is bizonyítja, hogy párját ritkító kulturális eseményről van szó. A JÖVŐ EMLÉKEI Frigyláda — kondenzátor ? Az isteni látogatásokról szóló beszámolók még ma is hozzáférhetők. Például a tibeti Kandschur több mint ezer könyve tartalmazza a lámaizmus szent szövegeit. Ez a legnagyobb terjedelmű titkos írás a világon. A Kandschurszövegnek máig is csak mintegy a századrészét sikerült megfejteni. Ezek a szövegek az égen megjelenő istenekről szólnak, csillogó gyöngyökről és áttetsző golyókról, amelyekben az istenek tanyáznak. A szanszkrit nyelven íródott Mahábhárata-ban (magyar jelentése: a Bháraták nagy küzdelme), a hinduk nemzeti eposzában, amelynek 80 ezer sora legalább 6 ezer éves, szintén megdöbbentő dolgokat olvashatunk az istenek látogatásáról. Újra meg újra felbukkan a „Vimanák" — az égi járművek — neve. Ezek higany és egy bizonyos erős felhajtóerő segítségével, igen nagy magasságokban tudnak repülni. A Samarangua Szudrahara ősindiai forrásban ez olvasható róluk: „Arról, hogy a repülőfogat alkatrészei hogyan készülnek, nem azért nem beszélünk, mivel ez ismeretlen előttünk, hanem azért, hogy megmaradjon titokban. A berendezés részleteit azért nem közöljük, mert ha mindenki megtudhatná azt, akkor a gonosz céljára is szolgálhatna. Testének erősnek és szilárdnak kell lennie, könnyű anyagból kell készíteni, egy nag^ repülő madárra hasonlóan." Vagy egy másik részlet: „Bhima az ő Vimanójával egy szörnyűséges nagy sugáron repült, mely oly fénylő volt, mint o nap és melynek zaja oly nagy volt, akár a viharé." Ezeket a szavakat olyan ember írhatta, aki maga is szem- és fültanúja volt egy rakéta indulásának. A földöntúli lények látogatásainak további bizonyítékait keresve, a film Bagdadba, az iraki fővárosba visz bennünket. Az Iraki Múzeumban érdekes rovásírásos feljegyzéseket őriznek, amelyek titokzatos lényekről regélnek, akik füstfelhőbe burkolózva és mennydörgések közepette a földre ereszkednek. S ugyanitt őrzik a Gilgames-eposz tizenkét ékírásos tábláját is, amely a világ teremtésének történetét meséli el, s az igen hasonlít a Biblia történetéhez. Pedig a Gilgames-eposz alkotói 2000 évvel korábban éltek, mint a Biblia szerzői. (Mint tudjuk, a mai Irak területén lakott népeknek nagy szerepük volt — a legrégibb időktől kezdve — az emberiség történetében és a kultúra fejlődésében. E területen — amely az ókorban Mezopotámia néven volt ismert — állt fenn Babilónia és Asszíria. A Gilgames-eposz a mezopotámiai irodalom legjelentősebb alkotása. Uruk legendás királyának, a „kegyetlen Gilgamesnek történetét módja el.) A Gilgames-eposz hetedik tábláján meglepő dolgok olvashatók: Enkidú, Gilgames barátja első szemtanúként számolt be egy űrutazásról. Miután tizenkét órán át egy ércből való égi járműben szállt fenn a világűrben, szó szerint ezt mondja: „Tekints le a Földre! Milyennek látod? Nézd a tengert! Milyennek tűnik? — És a Föld úgy nézett ki, mint a lisztpép, a tenger meg úgy, mint egy teknő.“ — Szinte ugyanezekkel a szavakkal írták le az amerikai holdutasok első benyomásaikat a Földről! S ezek a Gilgames-tóblák legalább ötezer évesek. Igazi régészeti szenzáció volt a Qumráni tekercsek megtalálása. (Pásztorok találták meg 1947-ben, amikor elkószólt kecskéiket keresték a hegyek között.) A Holt-tenger parti barlangokban talált vallási és történelmi tárgyú Tudósok kapcsolatot vélnek felfedezni az indusvölgyi írás (baloldalt) és a húsvét-szigeti írás (jobboldalt) között, több közös sajátosság alapján iratok héber, orameus, görög, latin és arab nyelven írott szövegek, amelyek szintén beszámolnak titokzatos égi járművekről és az „Ég fiairól", akik lejöttek a Földre. És valahányszor az istenek jöttek, vagy eltűntek, mindig tűz- és füstfelhőt vontak maguk után. Az ősi forrósoknak eddig csupán egy ezredrésze árulta el titkát. Túl kevés tudós dolgozik megfejtésükön. Az archívumokban hegyszámra porosodnak pergamenek, fakérgek, agyagtáblák, amelyek írásai, írásjelei sok rejtélyt őriznek magukban. Am azt a keveset is, amit idáig megfejtettek, végre szaván kéne fognunk. Meg kellene vizsgálni, mennyi a valóság ezekben az írásokban. Nem lehet, nem szabadna csupán a fantázia szüleményének tekinteni az égi járművekről és az istenek megjelenéséről szóló valamennyi írást, ábrázolást. Korunk, feladata, hogy minden mondának és mítosznak megkeresse a valóságmagvát. Már száz évvel ezelőtt is akadt egy ember, aki ezt megtette. Ez a valaki Kisázsia partjai mentén kereste 1864-ben Tróját. A neve: Heinrich Schliemann. A múlt században élt német archeológus kezdetben kereskedelmi pólyán működött. Mint amatőr régész kezdte el világhírű ásatásait. Fejébe vette, hogy Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját fogja vallatóra, amelynek cselekményét nem a fantázia szüleményének, hanem megtörtént eseménynek tekintette. Micsoda badarság — mondta akkor a szakszerű tudomány. Hisz mindenki tudja, hogy Homérosz, a görög és egyben az európai irodalom első nagy költője, dalait az i. e. 8. században írta, s hogy az abban elmondottak nem a valóság: költészet csupán. De Schliemann szentül hitt abban, hogy Homérosz eposzait történelmi dokumentumként kell felfogni és hozzáfogott az ásatásokhoz, azokon a helyeken, amelyeket a görög költő műveiben megjelölt. És megtalálta a régi Tróját! Ott, ahol Homérosz leírása szerint lennie kellett. Schliemannt annak idején megmosolyogták, ma azonban az egyik legnagyobb archeológusként tisztelik. Az ő módszerét követve, a film megtörtént események híradásaként fogja fel ez ókori alkotásokat, s ezen a szemüvegen keresztül vizsgálja a Bibliát. Mózes I. könyve 19. fejezetében ez áll: „És bocsáta az Úr Sodomára és Gömorára .kénköves és tüzes esőt az égből." Mi történt tulajdonképpen Szodomában és Gomorában? — Isten leküldte követeit, hogy figyelmeztessék Lót családját a közelgő veszélyre, így szóltak Lóthoz: „Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne vessz!" Ma már tudjuk: a sziklatömbök megvédenék a sugárzástól. Az „égi követek" sürgették Látót: „Siess, menekülj oda..." Tudták talán, hogy a pusztító csapáshoz már megkezdődött a visszaszámlálás? Egy bizonyos: Szodoma és Gomora a két virágzó város egyetlen csapásra elpusztult. Ez olyan robbanás hatására történt, ami akkoriban még nem lehetett földi eredetű. A Biblia idézete így zárul:........és nem maradt más, csak puszta, kiszikkadt föld." A Sinai hegységben 2000 méternél is magasabbra emelkedik Horeb hegye, ahol Mózes Istenétől a Tízparancsolat szövegét kapta, s ugyanitt kapta meg az utasításokat is a frigyláda elkészítésére. Mózes II. könyvének 25. fejezetében ilyen utalások találhatók ennek a csodálatos berendezésnek az építésére: „És készítenek egy ládát sittimfából (erdeifenyő) ... Borítsd be azt tiszta arannyal belül és kívül is és készíts ró körös-körül arany pártázatot... Csinálj fedelet is tiszta aranyból ... helyezd a ládára felül, a ládába pedig tedd a bizonyságot, amelyet adok néked. Ott jelenek meg néked és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közül, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, amiket általad parancsolok az Izráel fiainak . . ." Egészen pontos utasítások ezek a frigyláda elkészítésére. Az Úr elrendelte, hogy senki ne közelítsen a frigyszekrényhez, mert az életveszélyes. Ö maga azonban a fedőlapról szólni fog Mózeshez, anélkül, hogy ez láthatná őt. Mózesnek még arról is gondoskodni kellett, hogy akik a ládát viszik, különleges cipőt és ruházatot viseljenek. — Tán jó szigetelők? Mert ha ma rekonstruáljuk Mózes adatai szerint a frigyládát, akkor egy több száz Volt töltésű kondenzátor jön létre. Az aranylapok egyik oldala negatív, a másik pozitív töltésű volt. Akárhányszor szó esik a Bibliában a frigyládáról, mindig szikrák röpködnek körülötte. És amikor Mózes elkészítette a frigyládát, attól kezdve annyiszor léphetett érintkezésbe az Úrral, ahányszor csak akart. Lehet, hogy a láda teteje tulajdonképpen egy hangszóró volt, omely „isten" hangját közvetítette? A Smai-félsziget 250 km magasságból. A Sinai-hegységben található a Horebhegy
