A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
egyiptológia nemrégiben ünnepelte létezésének másfélszázados évfordulóját. Tutenkámen (Tut-Anch-Amon) sírját Thébától nyugatra találták meg a völgyben. Ez volt az egyetlen olyan sírkamra, amit a sírrablók nem tudtak kifosztani. Tutenkámen egyedül álmodhatott itt át háborítatlanul 3265 esztendőt. S éppen ezért a felfedezőket rendkívül meglepte a sír gazdagsága, az arany ragyogása és a rengeteg ott talált használati tárgy, amelyek körülvették az ifjú fáraót a túlvilágba vezető útján. Tutenkámen az i. e. 1580—1340 között uralkodó XVIII. dinasztia sorrendben tizenkettedik uralkodója volt. Ezt a dinasztiát I. Ahmes fáraó alapította meg, aki kiűzte Egyiptomból a hikszoszokat és nagyon sokat tett a birodalom felvirágoztatása érdekében. Tutenkámen körülbelül tizenkét éves korában került a trónra, s az eddigi kutatások szerint mintegy hat évig uralkodhatott. Lázas megbetegedés következtében, váratlanul hunyt el, i. e. 1343-ban. A thébai Amon-templom hálás papsága csodálatos, pompás temetést rendezett az elhunyt uralkodó tiszteletére, amilyen temetés ki is járt „Amon isten élő megtestesítőjé“-nek. (A Tut- Anch-Amon szónak ugyanis ez a szó szerinti jelentése.) A legenda szerint a fáraó bebalzsamozott testét szarkofágba helyezték és hajón vitték át a Nílus másik partjára, ahol el akarták helyezni a sírkamrájában. Ezt a hajót még két ajándékokkal, drágakövekkel, élelmiszerekkel megrakott bárka kísérte, mivel az egyiptomiak hite szerint a halottnak mindezekre szüksége volt az istenekhez vezető hoszszú, fáradságos úton. A legendából annyi az igazság, amennyi. Tény az, hogy a hajó modelljét megtalálták a sírkamrában, ráadásul a régészek nemrégiben rábukkantak, vastag homokréteg alatt, egy hajó maradványaira a Királyok Völgyének közelében. Sok mendemonda járta a világot az ifjú fáraó átkával kapcsolatban is. Halála előtt — állítólag — a következőket mondotta: „Senki ne háborítsa nyugalmam, aki ezt megteszi, halállal lakói!“ Erről az átokról nagyon sok szó ■ A háromezer esztendős ifjú utazása ■ „Aki nyugalmamban háborít, a halál fia" ■ A kiállítás anyagának szállítási költsége — kilencmillió rubel ■ Az ó-egyiptomi művészet fénykora A múlt év decemberétől egy rendkívüli érdekes kiállítás anyagában gyönyörködhetnek a Szovjetunió fővárosának lakói. A moszkvai Puskin Múzeumba ellátogatott ugyanis a legendás hírű Tutenkámen fáraó ... Igaz, ugyan, hogy nem tette tiszteletét személyesen, de a kiállításon csaknem minden olyan tárgy megtekinthető, amit több mint ötven évvel ezelőtt az ún. Királyok Völgyében, az egyetlen érintetlen sírkamrában találtak. Csodálatos arany ékszereket, a fáraó színarany halotti maszkját, fa és alabástrom szobrocskákat, az ifjú Tutenkámen trónját és még sok más, szinte felbecsülhetetlen értékű műkincset szállítottak Moszkvába a Kairói Nemzeti Múzeumból, hogy a történelmi emlékek iránt érdeklődők további száz- és százezrei láthassák az egyiptomi művészetnek több mint háromezerháromszáz éves remekeit. A titokzatos fáraó arany maszkja előtt állunk. Szinte élni látszanak a szép mandulavágású, sötét szemek. Az arc olyan nemesen finom, olyan átszellemült, hogy az ember akaratlanul is kételkedni kezd: hátha egy rendkívül szép leány halotti maszkja ez! Csak a szakértők véleménye győz meg bennünket arról, hogy mégiscsak egy fiatal férfié ez a maszk. De ki is volt tulajdonképpen ez a titokzatos Tutenkámen fáraó? ötvenkét évvel ezelőtt fedezte fel Howard Carter angol régész és Carnarvon lord a Théba melletti Királyok Völgyében a fáraó érintetlen sírját. Szerencsére már száz évvel előttük megfejtette Jean Francois Champollion francia tudós az egyiptomi írás, a hieroglifák titkát. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy a modern 1. Szobor, amely Tutenkáment csónakon ábrázolja_ 2. A fáraó nyakéke az egyiptomiötvösművészet remeke esett az egész világon, de leginkább akkor, amikor 1923. május 6-án, hat héttel a sírkamra felnyitása után, hirtelen meghalt az egyik felfedező — Lord Carnarvon. Moszkitócsípésbe halt bele. Az egész világsajtó teli volt a Tutenkámon bosszújáról szóló érdekesebbnél érdekesebb történetekkel. Még nagyobb megdöbbenést keltett a hír, hogy nemsokára titokzatos körülmények között meghalt Carter titkára, Lord Westbury fia, és a szerencsétlen apa öngyilkosságot követett el. A halálesetek sorozata azonban még mindig nem ért véget. Archibald Reid tudós éppen akkor halt meg, amikor meg akarta röntgenezni a múmiát. Arthur Weigal, akit az „átok huszonegyedik áldozata“-ként könyveltek el, valami ismeretlen lázas megbetegedésbe halt bele. 1929-ben lord Carnarvon özvegye bögölycsípésbe pusztult bele. Már csak éppen a felfedező élt, aki lord Carnarvon előtt lépett a sírkamrába. Howard Carteren — úgy látszik — nem fogott a fáraó átka ... Csak évek múlva kezdték felszámolni a tudósok a Tutenkámen fáraó átkáról szóló legendát. Howard Carter 1939-ben, hatvanhat éves korában hunyt el, és amikor az átok állítólagos áldozatainak holttestét exhumálták, legtöbbjükről kiderült, hogy már akkor is valamilyen betegségben szenvedtek, amikor a fáraó múmiája még a napvilágra sem került... Hasonlóképpen életben maradtak mások is, akik a sírban talált leletek megvizsgálásával foglalkoztak. Így halnak meg a legendák... A leletek pedig a kairói múzeumba kerültek. Csaknem mostanáig csupán ebben a múzeumban láthatták a látogatók a Tutenkámen sírkamrájában talált műkincseket: minden egyes tárgyat külön üvegszekrényben, amiben külön hő- és nedvességmérő is volt, de még arra is ügyeltek a szakem-5 Kisméretű szobrok (a fáraó és felesége) Oroszlán alakú alabástrom ivóedény Tutenkámen szarkofágja A fiatal uralkodó trónszéke III. Amenhotep szobra
