A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

egyiptológia nemrégiben ünnepelte létezésének másfélszázados évfordu­lóját. Tutenkámen (Tut-Anch-Amon) sír­ját Thébától nyugatra találták meg a völgyben. Ez volt az egyetlen olyan sírkamra, amit a sírrablók nem tud­tak kifosztani. Tutenkámen egyedül álmodhatott itt át háborítatlanul 3265 esztendőt. S éppen ezért a fel­fedezőket rendkívül meglepte a sír gazdagsága, az arany ragyogása és a rengeteg ott talált használati tárgy, amelyek körülvették az ifjú fáraót a túlvilágba vezető útján. Tutenkámen az i. e. 1580—1340 kö­zött uralkodó XVIII. dinasztia sor­rendben tizenkettedik uralkodója volt. Ezt a dinasztiát I. Ahmes fáraó alapította meg, aki kiűzte Egyiptom­ból a hikszoszokat és nagyon sokat tett a birodalom felvirágoztatása ér­dekében. Tutenkámen körülbelül ti­zenkét éves korában került a trón­ra, s az eddigi kutatások szerint mintegy hat évig uralkodhatott. Lá­zas megbetegedés következtében, vá­ratlanul hunyt el, i. e. 1343-ban. A thébai Amon-templom hálás papsága csodálatos, pompás temetést rende­zett az elhunyt uralkodó tiszteletére, amilyen temetés ki is járt „Amon isten élő megtestesítőjé“-nek. (A Tut- Anch-Amon szónak ugyanis ez a szó szerinti jelentése.) A legenda szerint a fáraó bebal­zsamozott testét szarkofágba helyez­ték és hajón vitték át a Nílus má­sik partjára, ahol el akarták helyez­ni a sírkamrájában. Ezt a hajót még két ajándékokkal, drágakövekkel, élelmiszerekkel megrakott bárka kí­sérte, mivel az egyiptomiak hite szerint a halottnak mindezekre szük­sége volt az istenekhez vezető hosz­­szú, fáradságos úton. A legendából annyi az igazság, amennyi. Tény az, hogy a hajó modelljét megtalálták a sírkamrában, ráadásul a régészek nemrégiben rábukkantak, vastag ho­mokréteg alatt, egy hajó maradvá­nyaira a Királyok Völgyének köze­lében. Sok mendemonda járta a világot az ifjú fáraó átkával kapcsolatban is. Halála előtt — állítólag — a kö­vetkezőket mondotta: „Senki ne há­borítsa nyugalmam, aki ezt megte­szi, halállal lakói!“ Erről az átokról nagyon sok szó ■ A háromezer esztendős ifjú utazása ■ „Aki nyugalmamban háborít, a halál fia" ■ A kiállítás anyagának szállítási költsége — kilencmillió rubel ■ Az ó-egyiptomi művészet fénykora A múlt év decemberétől egy rend­kívüli érdekes kiállítás anyagában gyönyörködhetnek a Szovjetunió fő­városának lakói. A moszkvai Puskin Múzeumba ellátogatott ugyanis a le­gendás hírű Tutenkámen fáraó ... Igaz, ugyan, hogy nem tette tiszte­letét személyesen, de a kiállításon csaknem minden olyan tárgy meg­tekinthető, amit több mint ötven év­vel ezelőtt az ún. Királyok Völgyé­ben, az egyetlen érintetlen sírkam­rában találtak. Csodálatos arany ék­szereket, a fáraó színarany halotti maszkját, fa és alabástrom szobrocs­kákat, az ifjú Tutenkámen trónját és még sok más, szinte felbecsülhe­tetlen értékű műkincset szállítottak Moszkvába a Kairói Nemzeti Mú­zeumból, hogy a történelmi emlékek iránt érdeklődők további száz- és százezrei láthassák az egyiptomi művészetnek több mint háromezer­háromszáz éves remekeit. A titokzatos fáraó arany maszkja előtt állunk. Szinte élni látszanak a szép mandulavágású, sötét szemek. Az arc olyan nemesen finom, olyan átszellemült, hogy az ember akarat­lanul is kételkedni kezd: hátha egy rendkívül szép leány halotti maszk­ja ez! Csak a szakértők véleménye győz meg bennünket arról, hogy mégiscsak egy fiatal férfié ez a maszk. De ki is volt tulajdonképpen ez a titokzatos Tutenkámen fáraó? ötvenkét évvel ezelőtt fedezte fel Howard Carter angol régész és Car­narvon lord a Théba melletti Kirá­lyok Völgyében a fáraó érintetlen sír­ját. Szerencsére már száz évvel előt­tük megfejtette Jean Francois Cham­­pollion francia tudós az egyiptomi írás, a hieroglifák titkát. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy a modern 1. Szobor, amely Tutenkáment csó­nakon ábrázolja_ 2. A fáraó nyakéke az egyiptomi­­ötvösművészet remeke esett az egész világon, de leginkább akkor, amikor 1923. május 6-án, hat héttel a sírkamra felnyitása után, hirtelen meghalt az egyik felfedező — Lord Carnarvon. Moszkitócsípésbe halt bele. Az egész világsajtó teli volt a Tutenkámon bosszújáról szóló érdekesebbnél érdekesebb történe­tekkel. Még nagyobb megdöbbenést keltett a hír, hogy nemsokára titok­zatos körülmények között meghalt Carter titkára, Lord Westbury fia, és a szerencsétlen apa öngyilkossá­got követett el. A halálesetek soro­zata azonban még mindig nem ért véget. Archibald Reid tudós éppen akkor halt meg, amikor meg akarta rönt­genezni a múmiát. Arthur Weigal, akit az „átok huszonegyedik áldoza­ta“-ként könyveltek el, valami is­meretlen lázas megbetegedésbe halt bele. 1929-ben lord Carnarvon özve­gye bögölycsípésbe pusztult bele. Már csak éppen a felfedező élt, aki lord Carnarvon előtt lépett a sírkamrába. Howard Carteren — úgy látszik — nem fogott a fáraó átka ... Csak évek múlva kezdték felszá­molni a tudósok a Tutenkámen fá­raó átkáról szóló legendát. Howard Carter 1939-ben, hatvanhat éves ko­rában hunyt el, és amikor az átok állítólagos áldozatainak holttestét exhumálták, legtöbbjükről kiderült, hogy már akkor is valamilyen be­tegségben szenvedtek, amikor a fá­raó múmiája még a napvilágra sem került... Hasonlóképpen életben maradtak mások is, akik a sírban talált lele­tek megvizsgálásával foglalkoztak. Így halnak meg a legendák... A le­letek pedig a kairói múzeumba ke­rültek. Csaknem mostanáig csupán ebben a múzeumban láthatták a látogatók a Tutenkámen sírkamrájában talált műkincseket: minden egyes tárgyat külön üvegszekrényben, amiben kü­lön hő- és nedvességmérő is volt, de még arra is ügyeltek a szakem-5 Kisméretű szobrok (a fáraó és felesége) Oroszlán alakú alabástrom ivó­edény Tutenkámen szarkofágja A fiatal uralkodó trónszéke III. Amenhotep szobra

Next

/
Thumbnails
Contents