A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
AZ IFJÚ TERMÉSZETBARÁTOK Hárman a 13 millió ifjú természetbarát közül: Léna Belavina, Natasa Gorlanova és Válja Antonova a Rjazany megyei Tokarevszki-iskolai erdőgazdaság erdészei. Egy erdő megbetegedett. A szél, a fenyők tűlevelűket vesztett ágai között süvített és ez még komorabbá tette a hervadás képét. Az erdő, melyben egykor vidám madárcsicsergés hangzott, most hallgatott. A madarak elkerülték, a vadak elhagyták. A fákat szép nevű, de veszedelmes apró rovarok támadták meg: csillagos takácsok. Lettországban, Daugavpils mellett történt ez, a csapás ötszáz hektár pompás fenyvest sújtott. Az erdő sürgős segítségre szorult. Az erdészeti szakemberek elmondták ezt a daugavpilisi 6. és 10. számú iskola tanulóinak a Zöld Őrjárat nevű egyesület tagjainak. — A fákat a hangyák menthetik meg — mondták a tudósok a gyerekeknek —, mégpedig a formica hangyák, ezek ugyanis az erdő kártevőivel táplálkoznak. Egy ilyen hangyaboly lakói egyetlen nyáron húszmillió rovart pusztítanak el. Egy nap alatt harmincszor, hatvanszor több hasznos munkát végeznek, mint egy harkály, vagy egy cinege. Mindenekelőtt húsz hangyabolyt kell telepíteni a károsult erdőbe, és ügyelni kell, hogy el ne pusztuljanak a hangyák. így kezdődött el a Formica-hadművelet. A gyerekek körültekintően láttak munkához: naplót vezettek, napos-szolgálatot szerveztek sok mindent felfedeztek maguknak, sőt tanácsokat is adtak más iskolai erdőgazdaságoknak. Például ilyet: „A hangyabolyokat legjobb esőben költöztetni. A hangyák nem szeretik a nedves völgymélyedéseket lakóhelyül, és legszívesebben fák tövében, öreg tüskök tövében tanyáznak a napfényes oldalon.“ A gyerekeknek Iszaak Halifmannak a hangyákról szóló ismeretterjesztő könyve lett a legkedvesebb olvasmánya. Miután befejezték a hangyabolyok telepítését, a gyerekek hozzáláttak, hogy cinke és seregélydúcokat helyezzenek el az erdőben. Ezeknek a száma ma már több mint 3500. A gyermekek és a felnőtt erdővédelmiek legutóbbi megfigyelései szerint sikerült az 500 hektárnyi erdőt megmenteni. A Formica-hadművelet csak egyetlen példa az A kozák múlt üzenete Emberemlékezet óta a kozákokat, mint harcosokat tartotta számon a történelem. A Don folyónál a termékeny orosz rónának ezen az északi részén élnek a bátorságukról, hősiességükről ismert kozákok. Hogy csak párat említsünk közülük Taras Bulba, Jemeljan Pugacsov, Stenka Razin, akik bátorságukkal és hősiességükkel dicső harcaikkal beírták nevüket a szlovák népi hagyományok közé is. Ilyen markáns, keménykötésű hősöket csak ez a termékeny Don menti orosz sztyeppe szülhetett. A doni kozákok élete számunkra nem ismeretlen, hiszen Solochov művein keresztül részletesen megismerhettük a kozákok életét, de tudnunk kell, hogy harcos múltjukon kívül rendkívül gazdag a kultúrájuk is. A népdaloknak és népi táncoknak a kincsestára egyszerűen áttekinthetetlen. Százféle melódiával, humorral, énekkel és tánccal gazdagított ez a kultúra. Ezért történhet meg még ma is, hogy az idegen egy kozák faluba érkezve teljesen új dalra lesz figyelmes. amit még ezidáig senki sem jegyzett le és nem dolgozott föl, habár a dal olyan régi mint maga a kozák nemzet, s talán vele együtt is született. Mivelhogy a doni folklór a kozák nép között ifjú természetbarátok munkájára. Elmondhatnánk azt is, hogy milyen lelkesen segítik a szibériai cirbolyafenyőknek a Volga partján történő meghonosítását, hogyan támogatják az erdészeket a jövendő erdőit adó magvak gyűjtésében, hogyan nevelnek facsemetéket és ápolják a fiatal fákat. Jelenleg csupán az Oroszországi Föderációban több mint négyezer iskolai erdőgazdaság működik, erdőik összterülete másfél millió hektár. Tanárok és úttörőházi szakkörvezetők irányításával 13 millió ifjú természetbarát végez hasznos munkát. A nyári vakációban nekivágnak szülőföldjüknek, tanulmányozzák állat- és növényvilágát, ásvány- és rovargyűjteményeket állítanak össze. Azért tanulnak, hogy kutató legyen belőlük. Nem tudományosdit játszanak, hanem arra törekszenek, hogy tudósokká váljanak. Azt látni kellett a tekintélyes tudósokból álló közönség milyen érdeklődéssel hallgatta azt az előadást, amelyet Szergej Misakov kilencedik osztályos tanuló irt arról, hogyan befolyásolja a dagály és apály az állatok élettevékenységét. A kijevi középiskolás fiú azután készítette előadását, hogy zoológusokkal együtt utazást tett a Fehér-tenger szigetein. Minden munkának az eredménye a fontos. Munkájuk eredményét a gyermekek ott láthatják az általuk megmentett erdőkben és halivadékokban, ezt hallhatják a madarak dalából és az erdő vadjainak hangjából. Ez a nagy munka nemcsak erkölcsi megelégedést nyújt számukra. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma, az Oroszországi Természetvédelmi Társaság Központi Tanácsa, a szovjet Agrártudományi Akadémia-és a Pionyerszkaja Pravda című gyermeklap szerkesztősége minden évben megjutalmazza a természetvédelemben kitűnt gyermekeket. Ezeket a jutalmakat mindnyájuknak szánják, hiszen mindnyájan megdolgoztak értük: a jutalomtárgyak listáján turistatáborozáshoz szükséges felszerelés, magnetofon (a madarak hangjának felvételéhez), fotólaboratórium és sok más szerepel. minimagazin ZENEI TEHETSÉG Asja Mínazajan mindössze nyolcéves és az általános iskola harmadik osztályába jár. Már igen szépen zongorázik és négyéves kora óta zeneszerzést tanul a jereváni konzervatóriumban, ahová mint zeneileg nagyon tehetséges gyereket vették fel. A Szovjetunió egyik zeneileg legtehetségesebb gyermeke. Számtalan sikeres hangverseny van már mögötte s dalok, szonáták és táncok tucatjait szerezte ezidáig. KERÉKPÁROZÓ TORREÁDOROK A benzinárak lényeges emelése és a tilos parkolásért szedett birság arra késztetett több madridi torreádort, hogy autójukat kerékpárra cseréljék fel. A madridiak jól szórakoznak a szokatlan látványon, amikor a díszes torreádorviseletbe öltözött férfiak kerékpáron haladnak az aréna felé. állandóan él és gyarapszik 1936-ban Rosztovban állami tánc- és énekegyüttest alapítottak azzal a céllal, hogy professzionális színvonalon reprodukálja az eredeti és új kozák népdalokat és táncokat. A doni kozákok tánc- és énekegyüttesének nem mindennapos művészetével a napokban alkalma volt megismerkedni a csehszlovák közönségnek is. A művészi tánc- és énekműsort rövid jelenetekkel, történetekkel tarkították, melyekkel közelebb hozták a közönséghez az egykori kozákok életét, szokásait, tradícióit. A művészi műsor színvonalát fokozta a gyönyörű kozák népviselet, amit a 75 tagú együttes viselt. 114 ÉVES szőnyeg készítő A kubai származású Zubejda Sejdajova már száz éve él az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaságban, ahol fiatal korától szövi a színes szőnyegeket. Ez alatt az idő alatt több száz szőnyeget készített el s a képen látható gyönyörű példányt még nem tekinti az utolsónak. Gazdag tapasztalatait szívesen adja át a fiataloknak. A JÓ MELEG NAPOS IDŐ A Szovjetunióban a Gyeszna folyó idillikus varázsa vonzza az üdülőket és turistákat a hűsítő habokba. Ezek a lányok sem kivételek.
