A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

AZ IFJÚ TERMÉSZET­BARÁTOK Hárman a 13 millió ifjú természetbarát közül: Léna Belavina, Natasa Gorlanova és Válja Antonova a Rjazany megyei Tokarevszki-iskolai erdőgazdaság erdészei. Egy erdő megbetegedett. A szél, a fenyők tűle­velűket vesztett ágai között süvített és ez még komorabbá tette a hervadás képét. Az erdő, melyben egykor vidám madárcsicsergés hangzott, most hallgatott. A madarak elkerülték, a vadak elhagyták. A fákat szép nevű, de veszedelmes apró rova­rok támadták meg: csillagos takácsok. Lettor­szágban, Daugavpils mellett történt ez, a csa­pás ötszáz hektár pompás fenyvest sújtott. Az erdő sürgős segítségre szorult. Az erdészeti szak­emberek elmondták ezt a daugavpilisi 6. és 10. számú iskola tanulóinak a Zöld Őrjárat nevű egyesület tagjainak. — A fákat a hangyák menthetik meg — mond­ták a tudósok a gyerekeknek —, mégpedig a for­mica hangyák, ezek ugyanis az erdő kártevőivel táplálkoznak. Egy ilyen hangyaboly lakói egyet­len nyáron húszmillió rovart pusztítanak el. Egy nap alatt harmincszor, hatvanszor több hasznos munkát végeznek, mint egy harkály, vagy egy cinege. Mindenekelőtt húsz hangyabolyt kell te­lepíteni a károsult erdőbe, és ügyelni kell, hogy el ne pusztuljanak a hangyák. így kezdődött el a Formica-hadművelet. A gyerekek körültekintően láttak munkához: nap­lót vezettek, napos-szolgálatot szerveztek sok min­dent felfedeztek maguknak, sőt tanácsokat is ad­tak más iskolai erdőgazdaságoknak. Például ilyet: „A hangyabolyokat legjobb esőben költöz­tetni. A hangyák nem szeretik a nedves völgy­mélyedéseket lakóhelyül, és legszívesebben fák tövében, öreg tüskök tövében tanyáznak a nap­fényes oldalon.“ A gyerekeknek Iszaak Halifman­­nak a hangyákról szóló ismeretterjesztő könyve lett a legkedvesebb olvasmánya. Miután befejezték a hangyabolyok telepítését, a gyerekek hozzáláttak, hogy cinke és seregély­dúcokat helyezzenek el az erdőben. Ezeknek a száma ma már több mint 3500. A gyermekek és a felnőtt erdővédelmiek leg­utóbbi megfigyelései szerint sikerült az 500 hek­tárnyi erdőt megmenteni. A Formica-hadművelet csak egyetlen példa az A kozák múlt üzenete Emberemlékezet óta a kozákokat, mint harco­sokat tartotta számon a történelem. A Don fo­­lyónál a termékeny orosz rónának ezen az észa­ki részén élnek a bátorságukról, hősiességükről ismert kozákok. Hogy csak párat említsünk kö­zülük Taras Bulba, Jemeljan Pugacsov, Stenka Razin, akik bátorságukkal és hősiességükkel di­cső harcaikkal beírták nevüket a szlovák népi hagyományok közé is. Ilyen markáns, kemény­­kötésű hősöket csak ez a termékeny Don men­ti orosz sztyeppe szülhetett. A doni kozákok élete számunkra nem ismeret­len, hiszen Solochov művein keresztül részlete­sen megismerhettük a kozákok életét, de tud­nunk kell, hogy harcos múltjukon kívül rendkí­vül gazdag a kultúrájuk is. A népdaloknak és népi táncoknak a kincsestára egyszerűen átte­kinthetetlen. Százféle melódiával, humorral, énekkel és tánccal gazdagított ez a kultúra. Ezért történhet meg még ma is, hogy az idegen egy kozák faluba érkezve teljesen új dalra lesz fi­gyelmes. amit még ezidáig senki sem jegyzett le és nem dolgozott föl, habár a dal olyan régi mint maga a kozák nemzet, s talán vele együtt is született. Mivelhogy a doni folklór a kozák nép között ifjú természetbarátok munkájára. Elmondhat­nánk azt is, hogy milyen lelkesen segítik a szi­bériai cirbolyafenyőknek a Volga partján törté­nő meghonosítását, hogyan támogatják az erdé­szeket a jövendő erdőit adó magvak gyűjtésében, hogyan nevelnek facsemetéket és ápolják a fia­tal fákat. Jelenleg csupán az Oroszországi Fö­derációban több mint négyezer iskolai erdőgaz­daság működik, erdőik összterülete másfél millió hektár. Tanárok és úttörőházi szakkörvezetők irányí­tásával 13 millió ifjú természetbarát végez hasz­nos munkát. A nyári vakációban nekivágnak szülőföldjüknek, tanulmányozzák állat- és nö­vényvilágát, ásvány- és rovargyűjteményeket ál­lítanak össze. Azért tanulnak, hogy kutató legyen belőlük. Nem tudományosdit játszanak, hanem arra törekszenek, hogy tudósokká váljanak. Azt látni kellett a tekintélyes tudósokból álló közön­ség milyen érdeklődéssel hallgatta azt az elő­adást, amelyet Szergej Misakov kilencedik osz­tályos tanuló irt arról, hogyan befolyásolja a da­gály és apály az állatok élettevékenységét. A ki­jevi középiskolás fiú azután készítette előadá­sát, hogy zoológusokkal együtt utazást tett a Fe­hér-tenger szigetein. Minden munkának az eredménye a fontos. Munkájuk eredményét a gyermekek ott láthatják az általuk megmentett erdőkben és halivadékok­ban, ezt hallhatják a madarak dalából és az er­dő vadjainak hangjából. Ez a nagy munka nem­csak erkölcsi megelégedést nyújt számukra. A Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma, az Oroszországi Természetvédelmi Társaság Köz­ponti Tanácsa, a szovjet Agrártudományi Aka­démia-és a Pionyerszkaja Pravda című gyermek­lap szerkesztősége minden évben megjutalmazza a természetvédelemben kitűnt gyermekeket. Eze­ket a jutalmakat mindnyájuknak szánják, hi­szen mindnyájan megdolgoztak értük: a jutalom­tárgyak listáján turistatáborozáshoz szükséges felszerelés, magnetofon (a madarak hangjának felvételéhez), fotólaboratórium és sok más szere­pel. minimagazin ZENEI TEHETSÉG Asja Mínazajan mindössze nyolcéves és az általá­nos iskola harmadik osztályába jár. Már igen szé­pen zongorázik és négyéves kora óta zeneszerzést tanul a jereváni konzervatóriumban, ahová mint ze­neileg nagyon tehetséges gyereket vették fel. A Szovjetunió egyik zeneileg legtehetségesebb gyer­meke. Számtalan sikeres hangverseny van már mö­götte s dalok, szonáták és táncok tucatjait szerezte ezidáig. KERÉKPÁROZÓ TORREÁDOROK A benzinárak lényeges emelése és a tilos parko­lásért szedett birság arra késztetett több madridi tor­reádort, hogy autójukat kerékpárra cseréljék fel. A madridiak jól szórakoznak a szokatlan látványon, amikor a díszes torreádorviseletbe öltözött férfiak kerékpáron haladnak az aréna felé. állandóan él és gyarapszik 1936-ban Rosztovban állami tánc- és énekegyüttest alapítottak azzal a céllal, hogy professzionális színvonalon repro­dukálja az eredeti és új kozák népdalokat és táncokat. A doni kozákok tánc- és énekegyütte­sének nem mindennapos művészetével a napok­ban alkalma volt megismerkedni a csehszlovák közönségnek is. A művészi tánc- és énekműsort rövid jelenetekkel, történetekkel tarkították, me­lyekkel közelebb hozták a közönséghez az egy­kori kozákok életét, szokásait, tradícióit. A mű­vészi műsor színvonalát fokozta a gyönyörű ko­zák népviselet, amit a 75 tagú együttes viselt. 114 ÉVES szőnyeg készítő A kubai származású Zu­­bejda Sejdajova már száz éve él az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaságban, ahol fiatal korától szövi a színes szőnyegeket. Ez a­­latt az idő alatt több száz szőnyeget készített el s a képen látható gyönyörű példányt még nem tekin­ti az utolsónak. Gazdag tapasztalatait szívesen ad­ja át a fiataloknak. A JÓ MELEG NAPOS IDŐ A Szovjetunióban a Gyeszna folyó idillikus varázsa vonzza az üdü­lőket és turistákat a hűsítő habokba. Ezek a lányok sem kivéte­lek.

Next

/
Thumbnails
Contents