A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
helyi szervezetének Napsugár táncegyüttese a legjobb élcsoportjaink közé tartózik. 1961 Óta már országos hírnévre tett szert a társas-tánccsoport, melyet a Keller-házaspár vezet nagy szakértelemmel. Külön öröm számunkra, hogy ez a csoport országos szinten képviseli a CSEMADOK-ot, nagy kár viszont, hogy egyelőre vetélytárs nélkül. Ügy tűnik, a többi szervezet még nem ismerte föl ennek az újszerű munkaformának szükségességét, hiszen talán ez az, ami napjainkban a legjobban vonzza az ifjúságot. A kezdeti években szép számmal voltak énekkaraink is. Sajnos, ezek az idők folyamán lemorzsolódtak, de jelenleg — talán épp az évforduló tiszteletére — újjászerveződtek, sőt egyre-másra bukkannak föl járásunkban az énekkarok mellett népi éneklő csoportok is. Az énekkarok és a tánccsoportok tevékenységét zenekaraink segítik. Számos népi és tánczenekarunk van, de melléjük sorolhatjuk a népi hangszerszólistákat is. Jelenleg 3 citerazenekart, 2 tárogatóst és egy furulyást tartunk számon. A népművelés területén azok az előadások a legfontosabbak, melyek keretében ideológiailag és szakmailag tovább képezzük a tagságot. Az eltelt 25 év alatt helyi szervezeteinkben mintegy ezer különböző témájú előadás hangzott el körülbelül 39 200 hallgató előtt. Járásunkban nagyon kedveltek az író-olvasó találkozók és irodalmi estek. Ezeknek ma már — utólagosan — csupán hozzávetőleges számát sem lehet megállapítani. Egyre több honismereti kör is alakul a járásban. Tevékenységük történelmi témájú előadások szervezésén kívül, a néprajzi gyűjtőmunkára irányul. Több helyi szervezetnek már értékes és egyre gazdagodó szellemi és tárgyi néprajzi gyűjteménye van, ami az utókor számára megőrzi majd régi népviseleteinket és szokásainkat. 1966-ban Czuczor Gergely halálának 100. évfordulója alkalmából „Harcban erős, békében igaz“ címen Kürty Péter, Vágovits Gyula és Major Ferenc, a honismereti kör tagjai, egy kézikönyvet állítottak össze. A honismereti kör tagjai 1969-től minden évben segítenek a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok megszervezésében, melynek keretén belül ünnepi akadémiát, iró-olvasó találkozókat, kiállítást, előadói esteket tartanak és megrendezik a Czuczor—Jedlik rokonok találkozóját. A tagság azonban nemcsak a kulturális és agitációs munkából veszi ki részét járásunkban, hanem a faluszépítési akciókból is a kultúrházak, iskolák, óvodák, közutak és egyebek építésénél. Az eltelt évek alatt így csaknem 100 000 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Tagságunk idejében felismerte, hogy jó összmunkával szebb eredményeket tudunk elérni. így igyekeztünk jó együttműködést biztosítani a magyar iskolákkal s a tömegszervezetekkel. Elmondhatjuk, hogy helyi szervezeteink a megalakulástól mindmáig a szocialista hazafiságra való nevelésre törekszenek, arra, hogy a párt politikáját korszerű munkamódszerekkel népszerűsítsük, hatékonyan segítsük a csehszlovákiai magyar dolgozók általános és szakmai műveltségének növelését. Tudatában vagyunk annak, hogy a CSEMADOK — önkéntes kulturális szervezetként — feladatait csak akkor tudja maradéktalanul teljesíteni, ha önfeláldozó, tettre kész emberekkel dolgozik és rendszeres szervezeti életét minőségi tartalommal tudja megtölteni. Tagságunk túlnyomó többsége az 1968/69-es válságos időszakában is hitet tett 1948 februárjának vívmányai, a párt vezető szerepe és a szocialista tábor országainak egysége mellett. Huszonöt éves tevékenységünket felidézve láthatjuk, hogy szervezetünk — ha nem is mindig egyforma sikerrel — de minden munkaforma megvalósításából kivette a részét. Egy kerek negyed évszázad áll mögöttünk, s előttünk a jövő. Reméljük, hogy az elkövetkező években is megálljuk majd a helyünket, megőrizzük és tovább terjesztjük népi hagyományainkat. További célunk, hogy levonva a CSEMADOK 25 éves munkájának tanulságait, okulva az 1968/69-es válságos évek hibáiból, megszabjuk további munkánk irányát és a CSKP vezetésével elősegítsük a magyar nemzetiségű polgárok szocialista nevelését. SERÉDI LÁSZLÖNÉ KITÜNTETETTEINK A CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának jubileumi ünnepségei kapcsán több alkalommal megállapítottuk már, hogy szövetségünk élvezi a központi párt- és állami szervek bizalmát. Ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint az a tény, hogy az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma, a CSEMADOK KB április 20-án tartott ünnepi ülésén tíz dolgozónkat magas kitüntetésben részesített. Természetes hát, hogy egy-egy rövid nyilatkozatban be szeretnénk mutatni olvasóinknak a CSEMADOK kitüntetett dolgozóit. Ezért az alábbi két kérdésre kértünk tőlük választ. 1. Milyen érzés kitüntetettnek lenni? 2. Miképp képzeli el a CSEMADOK-ban végzendő munkáját a jövőben? FÉL MIKLÓS, a CSEMADOK Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Bizottságának titkára: 1. Ügy érzem, hogy a művelődésügyi minisztériumtól kapott kitüntetés annak a munkának elismeré-i sét jelenti, melyet az elmúlt 23 évben végeztem a CSEMADOK-ban. Huszonöt éves a CSEMADOK és én 23 éve vagyok hivatásos dolgozója... A munkatársaimmal közösen végzett munka nem volt könnyű, ám annál nagyobb öröm számomra, hogy én is aktiv részese lehettem annak a sokrétű tevékenységnek, melyet a CSEMADOK a magyar dolgozók körében végzett. Így részt vettem mindabban a munkában, mely nagyban hozzájárult Dél-Szlovákia magyarlakta járásai gazdasági és kulturális arculatának átformálásához. 2. Ügy érzem, ez a kitüntetés egyben kötelez is. Kötelez arra, hogy a jövőben még tervszerűbben, még nagyobb odaadással végezzem ezt a politikai-felvilágosító munkát, melyet a CSKP XIV. kongresszusa így fogalmazott meg: „A tömegek nevelése és megnyerése feladataink teljesítésének előfeltétele.“ Ez a meghatározás vonatkozik a mi munkánkra is. És ezt szeretném továbbra is becsülettel teljesíteni. (bmp) mellett, a színpompás és nagy gonddal őrzött népviseletek tették emlékezetessé a nyéki kultúrház mozihelyiségében rendezett versenyt, mely nagyon kiegyensúlyozott volt s így bizony nehezen tudott dönteni az Ág Tibor vezette bíráló bizottság. Az első kategóriában a buíinceí (bussai) Bombór Gáborné bizonyult a legjobbnak, a második kategóriában pedig a vrbovkaí (varból) Gyüre Jánosné. A harmadik kategóriában a bussai férfikórus került az élre, mig a negyedik kategóriából a kováéovcei (szécsénkovácsl) menyecskekórus érdemelte ki az országos döntőbe jutást. A clterazenekarok közül a nenincei (nyényei) együttes bizonyult a legjobbnak. Befejezésül még egy örvendetes adat: a négyórás műsorban összesen 210 népdalénekes szerepelt! Felvételünkön Bombór Gáborné és a negyedik kategória legjobbja és a szécsénkovácsi menyecskekórus. Kép és szöveg: NAGY LÁSZLÓ Tiszta szívvel... TURNIANSKA NOVA VÉS, (TORNAÜJFALU) kis határ menti község a koSicei (kassai) járásban. A faluban működő tömegszervezetek — köztük a CSEMADOK — szép eredményeket érnek el a kultúra fejlesztése és a faluszépítés terén. A községben 1952 januárjában alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Megalakításában nagy érdemeket szerzett Magyar József. A negyventagú alapszervezet élére Sz. Bartók Józsefet választották. Mindjárt kezdetben megalakult a színjátszó csoport. Ez évente átlagosan két színdarabot tanult be és adott elő Üjfalun kívül a szomszéd községekben is. Erre az időre esik a Sári bíró, a Kecsketej és a Kubo népszínművek bemutatása. Ebben az időben az akkoriban divatos esztrádműsorokkal is gyakorta szerepeltek. A helyi CSEMADOK-szervezet a falu villamosítása után lemezjátszós rádiót, később tévékészüléket vásárolt. 1965-ben a falu a l’aluszépítési akcióban elért sikerekért, megkapta a „Példás község" megtisztelő címet. A kővetkező fontos dátum a szervezet életében 1967. Ekkor elhatározták, hogy megfiatalítják az akkor már 110 tagot számláló alapszervezet vezetőségét. Szemán Bartók József, aki 13 évig volt a szervezet elnöke, saját kérelmére megvált ettől a tisztségtől, s helyébe egy fiatal tanító: Ternei Árpád került. Azóta beigazolódott, hogy helyes volt a vezetőség „megfiatalítása". De épült, szépült, fiatalodott a község is, amely ugyanebben az évben ünnepelte fennállásának hétszázadik évfordulóját. Fiatalos lendülettel látott munkához az új vezetőség. Egyik fő célkitűzése két kulturális rendezvény megszervezése és rendszeresítése volt. Az újbódvai CSEMADOK-nap és a Bódva menti népdalfesztivál azóta is évről évre hagyományosan megrendezésre kerül. Mázik Mihály iskolaigazgató javaslatára s tervei alapján 1970-ben elkészült a felszabadulási emlékmű. Ennek kivitelezési munkálataiból és a parkosításból is nagymértékben kivették részüket a CSEMADOK-tagok. A következő esztendő szintén bővelkedett kulturális eseményekben. Ezek közül kiemelkedik a „Betyárest" megrendezése, valamint a női és férfikórus sikeres bemutatkozása. Ilyen bíztató előzmények után alakult meg a vegyeskar, amely azóta is minden héten próbál Mázik Mihály karnagy vezetésével. A kórus a helyi népdalkincs feledésbe merülését igyekszik megakadályozni. Kitűnő a CSEMADOK együttműködése más tőmegszervezetekkel, amit a decemberben Dalol az ősz címen bemutatott zenés-irodalmi műsor bizonyít. Ezt az ifjúsági szervezettel közösen adták elő. A május 9-i felszabadulási emlékünnepély keretében rendezték meg a hagyományos újbódvai CSEMADOK-napokat. A színvonalas műsorban felléptek a környék énekesei, táncosai, a helyi vegyeskar, valamint bemutatkozott az Ifjúsági szervezettel közösen létrehozott népi tánccsoport, melynek vezetője Snyír Ferenc koreográfus és Köteles Erzsébet kultúrfelelős. A CSEMADOK helyi szervezete a megalakulás 25. évfordulóján ünnepi esten emlékezett meg a negyedévszázados munkáról, ahol kitüntették az alapító tagokat is. LIPTÁK LAJOS 11 Szervezetünk 25 éves munkájáról Dobay Lajos, a jb elnöke adott számot a jubileumi emlékülésen
