A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
A CSEMADOK munkája a Nővé Zámky-i (érsekújvári) járásban NEGYEDSZÁZAD TÁVLATÁBÓL... Járási bizottságunk 1974 március végén ünnepi ülésen emlékezett meg a szervezet fennállásának 25. évfordulójáról, s egyben röviden számot vetett eddig végzett, sokrétű tevékenységünkkel is. Egy negyed évszázad nagyon kis idő a történelemben, egy szervezet életében azonban hosszú, néha küzdelmekkel, áldozatokkal teli időszak: de győzelmes út is lehet, hiszen az elmúlt évek eredményei bizonyítanak. Bizonyítják azt, hogy a nehéz időkben is helytálltunk, hogy mindig a helyes úton igyekeztünk járni, s ennek eredményeként kivívtuk a párt- és állami szervek elismerését, megbecsülését. Járásunkban — sajnos — eléggé körülményes vállalkozás az eltelt 25 év munkájának felmérése. A járás mai területe ugyanis nem azonos a 25 évvel ezelőttivel: a volt Stúrovói (párkányi) és vráblei (verebélyi) járásoknak a mai újvári járáshoz tartozó községeiben működő CSEMADOK helyi szervezetek munkásságát csak az utóbbi másfél évtizedre visszamenőleg tudjuk fölmérni. A mai újvári járás területén elsőként Pozbán alakult helyi szervezet, éspedig 1949 márciusában, utána a muzslai, majd a Nővé Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezet kezdte meg munkásságát. Most, egy kerek negyed évszázad elteltével járásunkban 35 helyi szervezetet tartunk számon, mintegy 5300 taggal. Ha megnézzük a helyi szervezetek első vezetőségeinek összetételét, láthatjuk, hogy szövetségünk fáklyáját elsőként a munkásosztály tagjai emelték magasba; hogy ezek közül az egyszerű, kétkezi munkások közül azóta sokan komoly és felelősségteljes beosztásban dolgoznak — s ebben talán szervezetünk is segítette őket... A kezdeti időszakot elsősorban óriási lelkesedés jellemezte. A kulturális rendezvényeken kívül, a tagság helytállt a szövetkezetesítés időszakában is, mindig szorosan együttműködött a párt- és állami szervekkel, harcolt a falu szocializálásáért. Ebben az időszakban még nem begadó nagyterem, egy kisterem, iroda és öltözők is vannak. Ez a szép székház ma valóban a kultúra őrhelye. Ha statisztikailag akarnánk felmérni tevékenységünket, akkor a következő megállapításra jutnánk: kezdetben a legelterjedtebb munkaforma a színjátszás volt. Járásunk területén az elmúlt negyedszázad alatt mintegy 400 színdarab bemutatóját láthattuk. A kezdeti időszakban a legtöbb csoport népszínművet, esetleg operettet adott elő. Ezektől a daraboktól hosszú út vezetett a mai eszmeileg és tartalmilag gazdag Vidáman járja a táncot a CSEMADOK kürti helyi szervezetének tánccsoportja színművek eljátszásáig. Örömmel mondhatjuk el, hogy az elmúlt 25 év alatt mind a színjátszó csoportoknál, mind a nézőknél sikerült bizonyos igényességet is kialakítani. Ma már talán kevesebb a színjátszó csoportunk mint a hatvanas években, de műsoruk tartalmilag gazdagabb s kielégíti a nézők igényeit is. Az érsekújváriak már a kezdeti időszakban sem feledkeztek meg a gyermekekről s az ifjúságról. Sok gyermekdarab és mesejáték is műsorra került, s talán ez az oka annak, hogy ma már két színjátszó csoportot is össze tudnak hozni például Üjvárott, hiszen az akkori gyermekszereplők azóta felnőttek és ma is szívesen szerepelnek a CSEMADOK színjátszó csoportjaiban. A színjátszó csoportok mellett járásszerte esztrádcsoportok is alakultak. Ezek elsősorban a vidéki helyi szervezetek alkalmi ünnepi műsoraihoz biztosítottak keretműsort. Népi tánccsoportja csaknem minden helyi szervezetnek volt már a kezdeti időszakban is. Néhány helyen ugyan csak alkalmilag tanultak be egy-egy táncot, de sok volt az állandó jelleggel dolgozó tánccsoport is. Talán ez az a munkaforma, melyről elmondhatjuk, hogy nem került hullámvölgybe, sőt bővült. A CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) Egykor sok-sok sikert arattak a póz bal színjátszók szélhetünk rendszeres szervezeti életről. Később, a tagság létszámának gyarapodásával szükségessé vált a szervezeti élet megszilárdítása is. Jó példa volt erre az újvári helyi szervezet, ahol rögtön a megalakulástól rendszeresítették a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket; ezekről ma is megtalálhatók a jegyzőkönyvi följegyzések. Lelkesedésükre például az az óriási erőfeszítés jellemző, melyet a székház felépítésénél kifejtettek. Tudvalévő, hogy az országban egyedül Nővé Zámky (Érsekújvár) dicsekedhet önálló CSEMADOK- székházzal, ahol 500 személyt befoAz ötvenes években népszerű volt Stúrovón (Párkányban) a mindig friss híreket tartalmazó CSEMADOK-híradó Egy verseny — két tudósítás Június 22-én Bielen (Bélyben) rendezte meg a CSEMADOK TrebiSovi (Tőketerebesi) Járási Bizottsága a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalverseny járási döntőjét. Már a benevezések számából is arra lehetett következtetni, hogy a közönség érdekes és színvonalas verseny tanúja lesz. Külön öröm volt a több éve rendszeresen működő éneklő csoportok és citerazenekarok bemutatkozását hallgatni. A versenyben így összesen 13 éneklő csoport és 14 szólóénekes mutatkozott be, melyek közül a legjobbak járásunkat a kosicei (kassai) országos elődöntőn képviselik majd. A bíráló bizottság választása, hoszszas mérlegelés után, ezúttal a Maié Trakany-i (kistárkányi) vegyes éneklő csoportra és a szomotori női éneklő csoportra esett. E két csoporton kívül a zsűri még a Streda nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyi) citerazenekart is továbbjutásra javasolta. Az egyéni versenyben a jellegzetes tájdalaival szereplő Abaházi János lett a győztes, a másik továbbjutó pedig a különösen szép hanganyaggal bíró Vaszily Erzsébet lett. A verseny végén a döntőn szereplő csoportokat és szólóénekeseket oklevelekkel és értékes tárgyi jutalmakkal díjazták. KASSAI BÉLA A CSEMADOK Veíky KrtíS-i (Nagykürtösi) Járási Bizottsága is megrendezte népdalénekeseink és éneklő csoportjaink országos versenyének járási döntőjét. A selejtezőkből összesen 28 csoport és szólista jutott a vinicai (ipolynyéki) döntőbe, melyet Kiss Sándor, a szécsénkei általános iskola igazgatója nyitott meg. A szebbnél szebb dalok 10
