A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-04 / 1. szám
ehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata kötelességünkké teszi „keresni az útjait fejlett tudományos bázisunk további kihasználásának, legyőzni az öneélúságra irányuló tendenciákat a kutatásban, az erőket a fő feladatokra összpontosítani, a tudományt közel vinni a termeléshez és a gyakorlathoz és olyan feltételeket kialakítani, hogy az értelmiség alkotó munkája sokkal inkább elősegítse a szocializmus további fejlődését". A Szlovákia harminc községében végrehajtott felmérés eredményei megerősítették a CSKP XIV. kongresszusának megállapítását, miszerint emelkedett a falu szociális és kulturális színvonala és sikeresen halad a város és a falu közötti különbségek kiegyenlítésének folyamata. Ezeknek ismerete és a vizsgált jelenségek okozati összefüggéseinek feltárása képessé teszi az illetékeseket, hogy céltudatosan irányítsák és megvalósítsák a város és a falu közeledésének folyamatát. A népművelés feladata, hogy szilárdítsa a nép erkölcsi-politikai egységét. Ez a falusi lakosság politikai és világnézeti nevelésének problémája. A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek 96 százaléka elégedett a szocializmus építésének 25 esztendeje alatt folytatott életével. Értékelésüket a jó anyagi ellátottságban és a falvainkon lejátszódott hatalmas változásokkal indokolják. A vizsgálat alá vont falusi lakosság nagy többsége pozitív hozzáállást tanúsít az ismeretek bővítése, a műveltség permanens növelése iránt. Ez megkívánja jobb szervezési és anyagi-műszaki feltételek megteremtését és a falvak lakossága érdeklődési irányának felkutatását. A falusi lakosság kulturális és társas érdeklődésének megismerése a népművelési otthonok, központok munkájának kiindulási alapja és módszere kellene Hogy legyen. Közben igazodnunk kell a művelődéspolitikánk céljaiban megfogalmazott össztársadalmi érdekekhez. Erre mondjuk, hogy az egyéni és a társadalmi érdekek egybehangolása. A televízió korában sem szűnnek meg az emberek könyveket olvasni. Az embereknek mintegy 60 százaléka olvas szépirodalmi műveket. Céltudatosan tovább kell fejleszteni az emberek pozitív viszonyát a könyvhöz s az olvasási igény kielégítésének meg kell teremteni a kedvezőbb feltételeit a közkönyvtárakban. Ezért meg kellene javulnia a művelődési házak és a népkönyvtárak együttműködésének. Rendkívüli jelentősége van az esztétikai nevelésnek, amely tágítja az ember érdeklődési körét, érzékied ismereteinek határait és kihatással van kulturális szükségletei további bővülésére. Az esztétikai nevelés sajátos formája az amatőr művészeti tevékenység, amely hatékony eszköze az eszmei, érzelmi és erkölcsi nevelésnek. Megállapítottuk, hogy a falusi lakosságnak nem egészen egyharmada látogatja hivatásos társulatok színielőadásait. Helytelen lenne ezt a jelenséget a megfelelő történelmi és politikai szempontok figyelembevétele nélkül megítélni, mivel a falusi lakosságnak ez az egyharmada túlnyomó többségében csak pártunk és kormányunk gondoskodása nyomán, a kultúra demokratizálása következtében találkozott a hivatásos színjátszással. De nem szabad beérnünk az elért eredményekkel, mert a hivatásos színtársulatok és a tájoló színházak vendégjátékai szervezőinek erejében áll, hogy tovább javuljon a helyzet. Az öntevékeny színjátszó együttesek előadásait a falusi lakosság fele látogatja. A látogatások gyakorisága attól függ, hogy van-e öntevékeny színjátszó csoportja a falunak. Ebből következik, hogy az amatőr színjátszás iránti igények bővülését és kielégítését a meglevő színjátszó csoportok tevékenysége színvonalának emelésével, a stagnálok tevékenységének felújításával és újak létesítésével lehet elérni. Felmérésünk kiterjedt arra is, milyen helyet foglal el a képzőművészet a falusi emberek életében, A lakások modernizálódása, ami az emberek életszín-KULTÚRA A FALUN vonala szüntelen emelkedésének a következménye, magával hozza a használati és dísztárgyak formájának és színének diszharmóniáját, ezek sokszor nem illeszkednek be a környezetbe, túl sok van belőlük és gyakran semmiféle művészi értékkel sem rendelkeznek. Ez mindenekelőtt annak következménye, hogy behatolt a falvakba a polgári életmód és elégtelen vagy nem elég hatékony az esztétikai nevelés. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy a televízió, amely az első helyen áll az emberek szabad idejének kitöltésében, elsősorban szórakoztató, azután tájékoztató, továbbá műveltségközvetítő és csak utolsósorban esztétikai nevelő küldetést tölt be. Azonos sorrendben érvényesülnek ezek a szempontok a rádióhallgatóknál és a mozilátogatóknál is. A falusi népművelési tevékenység szervezőinek el kellene gondolkodniuk azon, hogyan lehetne jobban felhasználni a televíziót és a rádiót a falusi lakosság politikai, erkölcsi és esztétikai nevelésére. Egyes kiválasztott tévéműsoroknak, tekintet nélkül műfajukra és tartalmi irányzatukra, alkalomadtán kiindulási alapul kellene szolgálniuk a felnőttek és az ifjúság számára szánt vitákhoz és nevelő szándékú rendezvényekhez. 1961 óta a falusi lakosságnak lényegesen több szabad idő áll rendelkezésére. A szövetkezeti parasztok például tíz évvel ezelőtt munkanaponként 2 óra szabad idővel, 1971-ben viszont már 2,5 órával, sőt vasárnaponként 8,2 óra szabad idővel rendelkeztek. Hasonlóképpen a munkások szabad ideje munkanaponként 2,2 óráról 2,9 órára és vasárnaponként 9,3 órára növekedett. A falusi lakosság szabad idejének felét kulturált pihenésre fordítja. Olyan tevékenységekre, amelyek nem kívánnak sem túl nagy fizikai, sem túl nagy szellemi erőfeszítést, amilyenek a tévénézés, a rádióhallgatás, reprodukált zene hallgatása, szépirodalmi művek olvasása, filmek megtekintése stb. A szabad idő további egynegyedét az emberek társaséletre fordítják, családjukkal foglalkoznak, összejönnek barátaikkal, ismerőseikkel s különböző — érdeklődésüknek megfelelő — társadalmi szervezetekben tevékenykednek. Műveltségük bővítésére a falusi emberek szabad idejüknek hozzávetőlegesen 5 százalékát fordítják; ugyanennyit fordítanak testkultúrára és ugyancsak szabad idejük öt százalékát műszaki ügyességük fejlesztésére, barkácsolásra. A fennmaradó tíz százalékot a tétlen pihenés és a vallásos élettel összefüggő tevékenység tölti ki. A szabad idő eltöltésének kevésbé értékes vagy teljesen értéktelen módjai a falusi lakosság egy része kultúráltságának alacsonyabb szintjét tükrözik. A falusi művelődési otthonok egészben véve kevéssé elégítik ki a lakosság szükségleteit és érdeklődését. Meglátszik ez abból, hogy az emberek munkanapokon szabad idejüknek csaknem háromnegyed részét otthon töltik s a szabad idő hasznosabb felhasználásának legfontosabb akadályát abban jelölik meg, hogy nincs kellő számú kulturális és társas rendezvény a faluban. A falusi kultúrházaknak, a szocialista társadalom művelődéspolitikai célkitűzéseivel összhangban, lényegesen nagyobb mértékben figyelembe kellene venniük az emberek megnyilvánuló és társadalmilag értékes érdeklődését, felkeltve ugyanakkor a további potenciális érdeklődést is. Figyelmük homlokterében mindenekelőtt a fiataloknak kellene állniuk, okik még megőrizték az iskolában szerzett kulturális szokásaikat, igényeiket. Ez természetesen nem jelentheti a felnőttek érdeklődésének elhanyagolását. Remélhető, hogy azok az ismeretek, amelyeket a falusi lakosság kulturális profiljának vizsgálata hozott és amelyekkel a népművelők nemrég megismerkedhettek, segítségükre lesznek ebben az igényes és társadalmilag fontos munkában. FABRY V. ILLYÉS GYULA Mert szemben ülsz velem... Mert szemben ülsz velem s csak a te arcod látom és nincs mellette az enyém, ahogy megszoktam a fotográfiákon és előszobák tükörén; Mert szemben ülsz s csupán rajtad s nem épp úgy rajtam látom az idő nyomait s önzésem azt hiszi, én a régi maradtam: a szívem elfacsarodik. Ha nézne úgy szemem, ahogy huszonöt éve, s te akkor az vagy, ami ma: sose találkozunk I Egymást észre se véve, nem lelünk egymásra soha! Élünk bár egy időt, ha akkor a hajam már olyan, amilyen ma: fehér lakunk bár egy szobát, nem én mellém akarnál feküdni, ha leszáll az éj. Véletlen ennyi kell — esélyek milliárdja. — hogy minden idők végzetes egyetlen egyéként bírjalak, azt kívánva, egyetlen egyedként szeress? Mert szemben ülsz — hol is? én meg itt egymagám nézek vissza és kérdezlek, mint célzóra, ha a golyó visszapattan, sebet én kapok éleset. Mert szemben ülsz.. . Ne üljünk másképpen mi sosem már, csak egymás mellett, szorosan, mint a régi nyitott ülésen az utaspár, ha jéggel jött a szélroham. Éva Kysélicová rajza üljünk mindvégig úgy, mint — emlékszel még, barátném? — akkor, repülve, szánon, ott, Sásdon, a hóviharban! — tűrjem csak ustorét én, mellemre vonva homlokod. Szálljunk, mint ott, midőn — kezünk bár összeforrt — még azt hittem, csillag-messze vagy, r hisz csillag-űrt s időt ma is átkóborolnék, hogy megtaláljalak.
