A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-25 / 4. szám
120 ÉVE ÜZEMEL KÖZÉP-EURÓPA LEGÖREGEBB CUKORGYÁRA GDEN MAr IK A cukorgyártást vllágéletemben amolyan édes-kellemes kötelességnek, ínycsiklandó Illatokkal fűszerezett munkának képzeltem... Mit Is tagadjam: útban Közép-Európa legöregebb cukorgyárába Is az efféle édes szájízzel párosuló torkos gondolatok foglalkoztatták képzeletemet.., Dehát régi igazság már hogy — tévedni emberi dolog... Ám, ne vágjunk az események elébe. A mátyusföldi lapályon kígyózó, csupaszon Szunnyadozó fákkal szegélyezett országúton, már messziről szembetűnik az édes ,,reményekkel" kecsegtető Jurányi '(nagysurányl) cukorgyár hatalmas felkiáltójelként égnek meredő kéménye. Egy tengeri szirten meredező világítótorony biztonságával figyelmeztet: rövidesen helyben vagyunk. Keskeny,, régies falakkal határolt gyárudvar fogad. Es egy fura meglepetés. .. A várva-vórt édeskésen bódltó cukorillatnak se híre se hamva... Egy pillanatra kesernyés mészillat csípi meg az orromat. Tamáskodva körbepillantok. A fekete föld szinte gőzölög. Szürke fátylak szakadozó ködgomolyagok úsznak lassan az akácfák kopasz, szürkésfehér mészporral hintett ágai között. Michal S k u I e c, a cukorgyár termelési igazgatóhelyettese elérti csodálkozán csalódott tekintetemet. — Először jár cukorgyárban? Hatalmas üstökben kristályosodik a cukor Cukorhegyek szabadon... Bólintok. Mosolyog. — Az üzemünkbe látogató vendégek többségének első benyomása általában csalódás... Mindenki csak a tömény illatokban terjengő cukorszagot, o sűrű és mézédes szirupot keresi nálunk. A valóságban azonban sok előzménye van még annak, amíg a mezőről érkező cukorrépábál feketekávét, teát vagy akár csokoládét ízesítő cukor lesz. Beszélgetünk. Az igazgatóhelyettes mondataiban szinte szabályos Időközökben tér vissza két sajátos kifejezés: a körzet és a kampány. A körzet a cukorgyáriak nyelvén azt a területet jelenti, ahol a mezőgazdasági üzemek az ő szükségleteik kielégítésére termelnek cukorrépát. A kampány idején három műszakra dolgozunk. Naponta körülbelül 2300 tonna nyersanyagot dolgozunk így fel. Ebből a mennyiségből, a répa cukortartalmától függően, húsz—huszonöt vagon cukrot nyerünk. Az idei termés bizony számunkra nem volt a legjobb mindössze 13—14 százalék cukortartalmú volt a répa. Eredetileg magasnak ígérkező cukortartalmának főképpen a késő őszi esőzések ártottak. Szemre ugyan igénytelen növénynek tűnik a cukorrépa, a valóságban azonban éppen ennek fordítottja igaz, Nagyon termékeny, jól előkészített talajra, sok és szabályos öntözésre van szüksége. A cukorrépát nem véletlenül tartja a népnyelv fehér aranynak, a szedését pedig napsugáraratásnak... Ha a szél néha-néha belekap a füg - gönyszerűen kavargó gőzgomolyagokba, akkor az igazgatóhelyettes dolgozószobájából egészen o gyártási folyamat kezdetét jelentő raktártelepre Is ellátni. Kampány idején hatalmas hegyekben magasodik Itt a gépkocsik szállította cukorrépa, mely föld alatti csatorna rendszeren jut el az üzem szívébe: o hatolmas csarnokba. Persze, „útközben" legalább nagyjából leöblítik a répához ragadt agyagos földcsomákat. A feldolgozás előtti alapos tisztítást hatalmas mosógépek végzik, majd nagy teljesítményű gépsorokon fölszeletelik o répát. Ezekből a répaszeletekből meleg vízzel, az úgynevezett diffúziós készülékben, kioldják a cukrot. Az így nyert nyerslevet mésztejjel derítik, széndioxiddal telítik és végül a csapadékszerűen kivált mésziszapot leszűrik. Ez a híg lé hatalmas üstökbe kerül, ahol sűrűvé párolják. A gyártási folyamat következő láncszemét a centrifugák jelentik, ahol ezt a oldatot nyerscukorrá kristályosítják. A lefolyó szörpöt újra kristályosítják — és aztán már hatalmas, fehér vízesésként zuhog a raktárakba a kész kristálycukor. — Az utóbbi másfél-két esztendőben különösen sok gondot és komoly anyagi ráfordítást szenteltünk üzemünk műszaki berendezésének felújítására és az egész gyártási folyamat lényeges kor... és csomagolva szerűsítésére — mondja Michal Skulec. — Ennek is szerepe van abbbn, hogy ma már csak körülbelül tizenkét óráig tart, amíg a cukorrépa-gumóból kristályszemcsés cukrot gyártunk. — Ml tette szükségessé ezt a jelentős modernizálást? — Ma már úgy tűnik az embernek, mintha valami régi álmoskönyvben lapozgatna, ha üzemünk múltja karul szóba'. . . Mert azt bizony kevesen sejtik, hogy Tessedik Sámuel éppen ezen a vidéken foglalkozott először a cukorrépa termelésével és feldolgozásával, vagy pedig azt, hogy a mi üzemünk nemcsak hazánk, de egyben egész Közép- Európo legrégibb cukorgyára... 1854- ben, tehát kereken 120 évvel ezelőtt épült, olasz mesteremberek segítségével. Az eredeti berendezés azóta bizony már, elavult, habár a cukorfőzés receptje tulajdonképpen alig változott... Ma már bizony a gyár egykori tulajdonosa nem ismerne rá az üzem hatalmas csarnokára, ahol a munka dandárja folyik. Csörömpölés, zörgés, itt-ott csikorgás haitik; csípős mészszag és édeskés cukorillat keveredik, a mosógépek mellett vágni lehetne a gőzt; a főzőüstök, kazánok kezelői egy szál nadrágban dolgoznak a hőség miatt: a földszinten tartózkodó csatorna-karbantartók viszont szorosabbra húzzák nyakukon a sálat... üstökben, kádakban, szűrőkön, csövekben, futószalagokon áramlik körbe a fehér arany... Es e gyári vérkeringés legvégén egy feneketlen torkú malom áll, melynek garatja vagonszámra őrli a nagysurányl cukrot. Kampány idején egyenesen a friss cukrot, az esztendő többi hónapjában a raktárokban felgyülemlett hatalmas cukorhegyeket „emészti fel"... S amíg ezzel elkészül, Ismét Itt az ősz, az újabb napsugáraratás: a cukorfőzés idénye... Surányban az Idén a jubileumi, százhuszadik kampányra készülnek. BORSAI M. PETER (Fotó: Prandl S.) Ai igazgatóhelyettes
