A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-18 / 3. szám
.J-PP/Bp -í a napközi otthonban és az iskolai klubokban biztonságos helyen van, ahol szakképzett pedagógusok irányítják munkáját, mely hozzájárul értelmi és érdemi képességeinek hatékonyabb kibontakozásához. Tekintettel arra, hogy az 1—5. évfolyamokban még nem tanítják a természettudományi tantárgyakat, a napközi otthonokban jó alkalom kínálkozik a tanulók érdeklődésének felkeltésére ezek iránt. A somorjai általános iskolában már évek óta sikereket érnek el ezen a szakaszon. Hetente egyszer játékos formában matematika, fizika, kémia és biológiai órákat tartanak, melyek a gyermekek részéről nagy népszerűségnek örvendenek. Ezek a tanulók, amikor a 6—9. évfolyamokban hozzákezdenek ezen tantárgyak tanulásához, előnyben vannak a többiekkel szemben. Az iskolai klubokat a 6—9. évfolyamok tanulói látogatják. A tanulók felvételét a szülőkön kívül az osztályfőnök határozza meg. Közös megbeszélés alapján döntik el, hogy a gyermek az iskolai klub milyen szakkörét látogassa. Az iskolai klubokat látogató gyermek szakfelügyelet mellett készül a másnapi tanításra. Lehetősége nyílik arra, hogy a nehezebben érthető tananyaggal a szaktanítóhoz forduljon. A klubok sport- és testnevelési játékokat, találkozókat és versenyeket szerveznek. A jól szervezett klubokban az iskola közreműködésével és támogatásával eredményesen működhetnek a különféle szakkörök. Mindezek alkotóan járulnak hozzá a tanulók ismereteinek bővítéséhez, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásához, az iskola politechnikai jellegének kiszélesítéséhez. Ennek kapcsán NAPKÖZI OTTHONOK ÉS ISKOLAI KLUBOK A tanulók iskolán kívüli nevelésében fontos szerepe van a napközi otthonoknak és iskolai kluboknak. Fő feladatuk, hogy gondoskodjanak az 1—9. évfolyamos tanulók hasznos és megfelelő időtöltéséről a tanításon kívül. Ennek az igényes küldetésüknek csakis akkor tehetnek eleget, ha szorosan együtfműködnek a családdal, az iskolával és a pionírszervezettel. A CSKP KB júliusi plénuma figyelmeztetett arra, hogy az iskolák oktató-nevelő munkájának megjavítása céljából hatékonyabban kell támogatni a napközi otthonokban és az iskolai klubokban folyó iskolán kívüli tevékenységet. Megállapítást nyert, hogy hazánkban eddigi fejlődésük nem felel meg jelentőségüknek. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az 1—5. évfolyamok tanulóinak mindössze 16 százaléka látogatja a napközi otthonokat, a 6—9. évfolyamok tanulói közül pedig csupán 2 százalék vesz részt az iskolai klubok munkájában. A párthatározat értelmében fokozni kell az iskola részéről a szülők körében a pedagógiai propagandatevékenységet. Sokat tehet ezen a téren az osztályfőnök, aki erre a célra felhasználhatja a szülői értekezleteket, a szülői látogatásokat. Az agitációs meggyőző munkában az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia a szülői munkaközösségnek. Arról van szó, hogy a szülők megértsék; gyermekük a polgári nevelés, honvédelmi nevelés, történelem, vagy irodalmi nevelés óráin tanultak maradandó, tartós ismeretként vésődnek tudatukba. Segít a tanulók esztétikai nevelésében: színházlátogatásokat, múzeumok és filmek, tárlatok megtekintését szervezi meg. Az elolvasott irodalom alapján vitaórákat vagy irodalmi délutánokat rendeznek. A klubokban a tanulókat önálló szereplésre szoktatják. A gyakorlat igazolja, hogy ezek az iskolán kívüli nevelési intézmények sokat segítenek a gyengébb előmenetelű tanulóknak is, hiszen ezek bukási aránya és lemorzsolódása összehasonlítva azokéval, akik nem látogatják ezeket az intézményeket, lényegesen alacsonyabb. Az egységes nevelési ráhatás elérésében a szülői és iskolai nevelésen kívül fontos szerepe van az iskolán kívüli nevelésnek is. Az utóbbit úgy kell megszervezni, hogy közvetlenül a gyakorlathoz legyen kötve, aktívan segítse elő a tanulók pályaválasztását, nagyobb részt vállaljon a tanulók eszmei-politikai neveléséből. A szocialista pedagógia fejlődési iránya az oktató-nevelői és iskolán kívüli tevékenység minél optimálisabb egyesítése felé halad. Az iskolai napközi otthonok és klubok fontos küldetést teljesítenek a jövő nemzedék felnevelésében. SVINGER ISTVÁN A „KI MIT TUD"-ON TONT FEL Gálvölgyi János, ez a tehetséges, fiatal színész 1968- ban a Ki mit tud? tévé-vetélkedőn tűnt fel mint parodista. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Kazimir Károly osztályában végzett, s Kazimir a diploma kézhezvétele után le is szerződtette a Thália Színházhoz. Fontos szerepeket játszik egyebek között a Csúsingura, A csendes amerikai, a Karagöz és a Tüzet viszek cimű darabokban. A televízióban nemrég a Ki mit tud? klubban láttuk, hallottuk: Weöres Sándor egyik versét mondta el. DRAGA FÜRDÉS A TUDÓS VÁLASZOL Beszélgetések Szent-Györgyi Alberttel Tanárként, előadóként milyen pedagógiai elveket igyekszik megvalósítani? — Először azt, hogy mindig a lényeget közöljem, és ne bonyolódjak bele a részletadatokba. A lényeg pedig mindig igen egyszerű. Most már például tudjuk, hogy összesen száz elem, tehát száz anyag van a világon, és minden elem három egységből épül föl. Ez az egyszerű dolog vitt engem is egy fontos fölfedezéshez a rákkutatásban. Manapság annyit fecsegnek kérem arról, hogy az ismeretek szaporodása bonyolulttá teszi a világot, az információáradat megfojtja az embert. Ez azért van, mert még mindig bálványozzák a memoriális tudást. A tudás manapság valamiféle bálvány, amolyan szent tehén, amelyiknek minden részét egyformán imádni kell. Én azt mondom, hogy ezt a szent tehenet meg kell fejni, de a szarvától jobb tartózkodni, mert a szarv agyonszúrhatja az embert. Szóval nincs semmi baj evvel az információáradattal, csak nem szabad butának lenni. A buta ember nekimegy, megtanulja az összes lexikális adatot, és belefullad. Mármost mi a helyzet a tanítással, az előadással? A tanítás két agy összeütközése: az előadóé és a hallgatóságé. Ha a tanár csak a saját agya szerint tanít, és nem alkalmazkodik a hallgatóéhoz, akkor a másik agy nem tudja befogadni a tanítást. A kocka, ugye, nem megy bele a gömbbe, a gömb megy a kockába. Ha én előadok, mindig igyekszem magam beleélni a hallgatóság lelkületébe, mert a két agy csak így találkozhat egymással. Miben látja az egyetemi oktatás fő feladatát? — Akik az egyetemekre járnak, azokból közéleti emberek lesznek, ök adják majd azt a nagy szellemi bázist, amin az ország épül. Ezért én azt tartom, hogy az egyetemeknek elsősorban igazi emberekké és hasznos polgárokká kell nevelni a fiatalokat. E mellé jöhet a szaktudás, ami szintén nagyon fontos, mert az ember csak annak a birtokában tudja a kenyerét megkeresni vagyis csak így képes a társadalom hasznos tagjává válni. Egyszóval az egyetem ne csak a tudomány átadására törekedjen, hanem arra is, hogy igazi embereket neveljen! Hivatalos statisztika szerint a Német Szövetségi Köztársaságban csak minden ötödik lakásban van fürdőszoba. Az ügyeskedő üzletemberek ezt a problémát úgy akarják megoldani, hogy olyan fürdőkádakat terveztek, melyeket a konyhában a vízcsap alatt lehet elhelyezni. Okos, de szükségmegoldásnak tartjuk, van azonban egy nagy hibája. A beszerelése nagyon drága. NÁLUNK IS LEHETNE Anna Masic, a zágrábi belgyógyászati klinika főnövére. Az egészségügyi dolgozók között az elmúlt évben versenyt hirdettek. A verseny győztese Anna Masic lett. A rászorult betegek az ö munkájával voltak a legjobban megelégedve. mini-magazin
