A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-21 / 25. szám
vezetői nagy terveket szőttek, a gyógyfürdő kiépítéséből azonban semmi sem lett. Hosszú éveken át csak helyi jelentőségű fürdő maradt, s legtöbbnyire csak a környék lakósai látogatták . A gyógyfürdők államosítása után kezdték meg Kovácsfalván a fürdőtelep kiépítését. Az Állami Egészségügyi Intézet a fürdő környékén geológiai kutatásokat végeztetett. Üj forrást tártak fel, átépítették, korszerűsítették a fürdőépületet, és nagyfáivá mint fürdő, annak ellenére, hogy új forrásait csak a századfordulókor nyitották, már a régmúlt időkben ismert volt. Kovácsfalva közelében már a tizenötödik században gyógyforrás tört fel a föld mélyéből, de az elapadt, a forrás feledésbe ment. Emlékét csak egy régi rege, legenda őrzi, melyet az alábbiakban mondunk el. zokban a régi időkben, melyek már csak a mesékben élnek, a fürgén kígyózó Szalatna folyócska mentén levő egyik dombtetőn hatalmas, négytornyú kővár állott. A négyszögletű, bevehetetlennek tartott Zólyom vára ugyan királyi birtok volt, de ott nem az uralkodó, hanem Thuri Kristóf basáskodott, akit II. Lajos király felesége, Mária, várkapitánynak nevezett ki. Thuri Kristóf kétarcú ember volt. közép-szlovákiai tájak titokzatos barlangjai, furcsa, égbe nyúló sziklái, hol bővizű, hol pedig elapadó forrásai, porrá omlott vagy romos várai már a múltban is felkeltették az ottlakók érdeklődését. Az azelőtt szegény, de nagyon szép vidéken, melynek csak romantikája volt, az elmúlt évek során gomba módra szaporodtak a gyárak, üzemek. Korszerű erőmű is épült a középszlovákiai kerületben, és ma már egyetlen olyan faluja sincsen, ahol ne volna fffllany. A ma már korszerű, hatalmas üzemekkel, gyárakkal rendelkező kerületben azonban megmaradt a táj szépsége, romantikája. Évente sok ezer hazai és külföldi turista látogat el erre a valóban gyönyörű vidékre. A közép-szlovákiai gyógyfürdők híre, akárcsak a vidék szépsége, távoli országokba is eljutott. Sliaé (Szliács), Bojnice (Bajmóc) és Csíz mellett a kerület legismertebb gyógyfürdője Kováéová (Kovácsfalva). A Körmöci hegyektől övezett Garam-völgyben, Zvolen (Zólyom) és Banská Bystrica (Besztercebánya) között, gyönyörű őspark közepén létesült. Kovácsfalváról gyönyörű kilátás nyílik az Alacsony-Tátra, a Szlovák-Érchegység csúcsaira, a Nagy-Fátra ormaira és a romantikus, gyönyörű Garam-völgy vidékére. Feljegyzések szerint a Zólyom közelében levő Kovácsfalva. határában a kiterjedt erdő peremén már a tizenötödik században meleg vizű forrás bugyogott, melynek varázslatos gyógyító erejét már abban az időben ismerték. A forrás azonban ismeretlen okok miatt elapadt, évek múltán feledésbe ment. Geológiai kutatások során, amikor az 1898 —99-es években új szénlelőhelyek után kutattak ezen a vidéken, véletlen folytán bukkantak a gyógyvíz medencéjére. Amikor a geológusok hatalmas acélfúróikkal 405 méter mélyre jutottak, a föld mélyéből váratlanul, nagy erővel hévíz tört fel. Szinte órákon belül meleg vizű tó keletkezett a fúrótorony körül. A forrást és környékét magánvállalkozók vásárolták meg, és a századfordulón kis fürdőt létesítettek. A magánvállalkozók azonban kis befektetéssel nagy haszonra törekedtek. Csak egyetlen medencét és közelében étteremmel is rendelkező kis szállót építettek. A fürdőt később a Középszlovákiai Bank vásárolta meg. A bank egyes ve-Mindenki ismerte az öreg Ágnest, aki gyógyfüveivel a környék szegény betegeit gyógyította. Éppen az erdőbe készült, amikor a fiatal tiszt belépett zsúpfedeles kunyhójába. Az öregasszony meglepetésében ijedten pislogott. Kosarát a lócára tette, idegességében fejkendőjét igazgatta, szó nem jött az ajkára. A vitéz körülnézett a szegényesen berendezett, szárított gyógyfüvekkel teleaggatott konyhában, s letelepedett a kosár mellé, a lócára. — Hál’ istennek, hogy itthon találtalak — szólt az öregasszonyhoz. — Azonnal jönnöd kell a várkapitányhoz. Szüksége van tanácsodra, segítségedre. — Nincs nekem olyan füvem, amivel meggyógyíthatnám. Tudom mi a baja, arra nincs sem fű, sem ír... A rosszat én nem tudom kiűzni belőle! A fiatal lovag nem értette az öreg Ágnes szavait. — Nem a várkapitány beteg. Nincs annak semmi baja. Egészséges, mint a makk. Egyik vendégének a kislánya betegedett meg. Azon kellene segíteni. — Az már más! Gyerünk, siessünk, az ártatlan gyermeken segíteni kell! — szólt most már parancsolóan a vitézhez. Az öreg Ágnes oly szaporán szedte lábát, hogy a fiatal lovag alig tudott a nyomában maradni. Perkaval, kitűnő ebednek is betlló reggelivel tisztelte meg vendégét, majd aranyszínű tokaji bor került az asztalra. — Hégi barátok vagyunk, jól ismerjük egymást. Mi ketten őszintén beszélhetünk — mondotta Thuri. — Te is várkapitány vagy. Beleegyeznél abba, hogy azt a várat, melyért te felelsz, az uralkodó elzálogosítsa? Szentgyörgyi gondolkozott. Felemelte az asztalon álló borospoharat, jót húzott belőle s visszatette az asztalra. — Nagy gond, bánat gyötör — kezdte halkan. — Azt hiszem, te vagy az egyedüli, aki segíthetne. Szemünk fénye, kislányunk, Mária megbetegedett. Hetek óta kegyetlen kór gyötri. Már lábra sem tud állni. Pozsonyban azt beszélik, hogy itt Zólyom közelében van egy varázslatos erejű csodaforrás, melynek vizében a betegek új erőre kapnak, meggyógyulnak. Tudós geográfusoktól hallottam, akik azt is elmondották, hogy a környék lakosai a forrást titokban tartják, mert attól félnek, hogy onnan is, mint Szliácsról elűzik őket. — Te engem, én meg téged segítelek! — válaszolta Thuri Kristóf, s szolgájával egyik fiatal, megbízható tisztjét hívatta. — Azonnal, még ha a pokol mélyéről is, előkeríted Ágnest, a vén füvesasszonyt. Itt lakik a vár alatt, egy kunyhóban. Azonnal hozd ide, beszélni akarok vele! A fürdőparkban bugyogó termálforrás szabású tervek alapján megkezdődött a fürdő fejlesztése. Kovácsfalván a föld mélyéről percenkint háromezer liter 48,8 C fokos termálvíz tör fel. A szénsavas, kénhidrogén-tartalmú gyógyvíz kitűnően alkalmas reumatikus és idegbántalmak, valamint gerincmegbetegedések gyógyítására. Kovácsfalván bejáró betegeket gyógyítanak. A fürdőházban két meleg vizű medence és kádfürdők állanak a gyógyulást keresők rendelkezésére. Az itteni fürdőt elsősorban a beteg gyermekek gyógyítására szakosítják. A tervek szerint rövidesen korszerű gyógyintézet és szálló épül. Kovácsfalván gyönyörű nagy strandfürdő épült, amelyet a kora nyári napoktól kezdve sok százan keresnek fel. Szlovákia egyik legfiatalabb gyógyfürdőjében sokan nyerték vissza egészségüket. Gyógyvizét nemcsak a hazai, de külföldi szakértők is kitűnőnek tartják. Ahogyan bevezetőnkben már említettük, KovácsMária királynő és a budai udvar is alázatos, jószívű, bátor lovagként ismerte, kire mindenben és mindenkor számítani lehetett; a valóságban azonban más volt. Kegyetlen, goromba, rosszlelkű ember, aki rettegésben tartotta, sanyargatta a környék népét. Csak az arany, a pénz, a gazdagság érdekelte, és titokban abban reménykedett, hogy egyszer majd ő lesz a zólyomi vár valóságos ura, és kiskirályként uralkodhat majd a környéken. Azt, aki ebben a tervében támogatta, segítette, barátjának fogadta, de azok ellen, akik tervét keresztezték, bosszút esküdött. Haragjában dúlt-fúlt, tajtékozott, amikor a budai udvarban élő barátaitól, szövetségeseitől megtudta, hogy az uralkodó Dersfy Ferenc főpohárnoknál akarja Zólyom várát elzálogosítani. — A várat nem zálogosíthatja el a király! Mária anyakirálynő halála előtt megesketett, hogy a várat senkinek sem adom át. Adott szavamat megtartom, Zólyom várát, ha kell, fegyverrel is megvédem! — mondotta nagyképűen barátainak. Budai vendégei jól ismerték, nem ellenkeztek. — Milyen király az, akinek üres a kincstára? — folytatta a várkapitány. — Megérdemli, hogy szolgáljuk? — kérdezte dühösen, tudva, hogy kérdésére úgysem várhat választ. — Ha az uralkodónak pénzre van szüksége, közöljétek vele; kölcsönt adok neki, de a várat nem adom át! Dersfy Ferenc védje a török ellen Zólyom várát...? Ezt mi nem engedhetjük! huri Kristóf budai barátai másnap kora hajnalban útra keltek. Csak Szentgyörgyi György, Vöröskő ura, a pozsonyi várkapitány maradt. Négyszemközt kívánt Thuri Kristóffal beszélni. A lovagteremben reggeliztek. A zólyomi várkapitány illatos csersznye- és szilvapálinA Hét szerkesztőségének és o Szlovák Szocialista Köztársaság Idegenforgalmi Kormánybizottságának cikksorozata hazánk szép. ségeiröl és történelmi nevezetességeiről. A fürdőpavilon