A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-21 / 25. szám
Nyelvművelő Napokat. Az elmúlt évben nagy sikerű Petőfi-kiállítást rendeztek a forradalmi költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A kassai-délvárosi helyi szervezetbe főleg a főiskolás és munkásfiatalok tömörülnek, akik hetente érdekes klubrendezvényeket szerveznek a városi bizottság kultúrhelyiségében. öt év alatt bel- és külföldi előadók részvételével is nagyon sok érdekes előadást rendeztek, melyen írók, költők, történészek, műszaki előadók, zenetörténészek és zenészek, néprajzkutatók, nyelvművelők, sportolók, újságírók és még a tudomány más ágazataiból is kiragadott neves személyiségek vettek részt. Ma is ezt a célt követi a délvárosi helyi szervezet és vezetősége. E szervezet keretében a múlt év folyamán alakult példaképül, akik nagy szavak nélkül végezték a hétköznapok rendszeres, aprólékos munkáját, akiknél nem a nagy szavak, hanem a tettek domináltak. Az ö hatásukra kezdett felfigyelni a társadalmi problémákra. Már főiskolás korában szeretett volna bejutni a pártba. Meggyőződésből. Először azonban a munkájával akarta kiérdemelni a tagjelöltséget a pártban. Részt vett az iskolában folyó pártoktatáson, politikai tanfolyamokon. Végleg beért az elhatározása, s felettesei is javasolták felvételét a párttagok közé. Már második éve tagjelölt. Hamarosan letelik a „próbaidő“. Utána még jobban akar dolgozni minden téren, hiszen a párttagság kötelez! Pedagógusi tevékenysége, a háztartási munka s a gyermeknevelés mellett is talál időt arra, hogy tevékenyen részt vegyen a tömegszervezetek munkájában. Az iskolában tagja az úttörőcsapat vezetőségének (a járási úttörőtanácsnak is), és rajvezető az osztályában. Hogy a CSEMADOK helyi szervezetének kulturális tevékenységéből is kiveszi részét, azt már említettük. Jelenleg egy irodalmi műsort állít össze. Egy a sok közül... Egy fiatalaszszony, aki egyidős a CSEMADOK-egy irodalmi színpad, melyet Gágyor Péter vezet. Az újvárosi helyi szervezet 1969. június 2-án alakult. Az újonnan megalakult helyi szervezetnek és vezetőségének egyik fő célkitűzése a Kassán már gazdag hagyománnyal bíró népművészeti együttesnek, az Üj Nemzedéknek újjászervezése volt. Ezt a vezetőség lelkes és kitartó munkájával sikerült is elérni, 1969 őszén az újvárosi kultúrteremben Stecz László vezetésével elkezdte próbáit az újonnan alakult tánccsoport. Kezdetben nagyon nehezen ment á munka, csak később stabilizálódott egy állandó gárda, mely a CSEMADOK KB ténckoreográfusa segítségével eljutott az Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra és ott Qittner: „Kállai kettős“ c. koreográkal. Példaképül szolgálhat másoknak is a közösségi munkában. K. L. Röviden A CSEMADOK alig negyven tagot számláló málaSi helyi szervezete is megtartotta már ünnepi gyűlését, melyet a helyi szervezet fiatal elnöke, Hrbaty Piroska nyitott meg. Üdvözölte a vendégeket, majd a CSEMADOK fiatal tagjai mutatták be kultúrműsorukat. A kultúrműsor után Bajkay Béla elvtárs, a CSEMADOK járási bizottságának küldötte szólalt fel, akit — mint mondotta — „kellemesen meglepett a málasi CSEMADOK-tagok felkészültsége, aktivitása“. Bajkay elvtárs ezután átnyújtotta a CSEMADOK KB díszoklevelét a helyi szervezetnek, valamint a helyi színjátszó csoportnak, amely ez évben nagy sikerrel adta elő Tóth Miklós: Fejesek c. vígjátékát. Václav Izabella A CSEMADOK marcelházi helyi szervezete dalostalálkozót rendezett. fiájával elnyerte a fesztivál nagydíját. E siker nagyot lendített a tánccsoport munkáján, kedvet és lelkesedést öntött a tagokba. A további évek során lépésről lépésre fejlődött az Üj Nemzedék. Létszámban és színvonalban egyaránt sokat javult. Illés Sándor személyében 1971 telén új tánccsoport-vezető került az együttes élére, akinek hozzáértő munkája, főleg a táncok technikai kidolgozásában és minőségi kivitelében, meghozta gyümölcseit. Az Üj Nemzedék 1971-ben sikerrel szerepelt a CSEMADOK járási és országos rendezvényein. Sikerült az együttest népdalénekesekkel és népballada-előadóval kibővíteni, és ezáltal egy teljes népi jellegű műsort összeállítani. Egész estét betöltő folklórműsort először 1972 decemberében, Tornaújfalun nyolc földművesszövetkezet egyesítésének ünnepségein mutatott be az Üj Nemzedék. Ezt a fellépést 1973-ban továbbiak követték. Az együttes összesen nyolcszor szerepelt egész estét betöltő népi műsorral, a kassai és tőketerebesi 'járásban. Ezekkel az előadásokkal bebizonyította életképességét. Ugyancsak sikerrel vett részt a CSEMADOK járási és országos rendezvényein (Somodi, Zselíz, Gombaszög). 1973 őszén sikerült a helyi szervezet vezetőségének Havasi József támogatásával megszervezni az Üj Nemzedék énekkarát, amely azóta hetente szorgalmasan próbál. Az újvárosi helyi szervezet népi együttese eddigi szorgalmas, kitartó munkájának eredményeképpen ez év március 2-án sikerült megrendezni kassai bemutatóját is a Thália Színpadon. A A találkozón részt vettek a csicsói, az aranyosi, az ógyallai, valamint a marcelházi énekkarok is. Felléptek még a marcelházi menyecskekórus, a 7 tagú citerazenekar, az iskola gyermekkórusa, de szerepeltek szólóénekesek is: Máriási Lászlóné, Cifra Lajosné és Keszeg Bálíntné. A találkozón fellépett a 81 éves Pém Kálmán is, aki saját dalszerzeményeit énekelte el, amelyeket még pásztor korában, a nyáj mellett költött. A CSEMADOK hurbanovói (ógyallai) énekkara már több alkalommal szerepelt a járás községeiben dalostalálkozókon. E találkozók után énekkarunk tagjaiban is felmerült a vágy, hogy kövessük a jó példát és mi is rendezzünk városunkban dalostalálkozót. Igen ám, de mivel nincs kultúrházunk, találékonyságra volt szükség: a találkozó megrendezésére elkértük a kilencéves alapiskola tornatermét, a járási építővállalattól pedig deszkákat, a színpad elkészítésére. Ezt aztán este „a férfikar“ összekalapálta, a női kórus pedig az új egyenruhákat „fércelte“ össze. A dalostalálkozóra meghívtuk a martost menyecskekó-Városunk az utóbbi esztendőkben több jó szavalóval is büszkélkedhet közönség körében bőven voltak szakértők. akik elismerően szóltak az együttes szerepléséről. Ez a bemutató arra kötelez, hogy az együttes tovább haladjon a megkezdett úton és magasabbra emelje saját művészi mércéjét. A CSEMADOK kassai városi bizottságának helyi szervezetei szoros kapcsolatot tartanak fenn a város körzeti nemzeti bizottságaival, a városi és a kerületi nemzeti bizottsággal, valamint a Nemzeti Front szervezeteivel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy helyi szervezeteink több tagja képviselőként is aktívan kiveszi részét a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front munkájából. Ez nagy segítséget nyújt a CSEMADOK működésében. Huszonöt év távlatából visszatekintve az eredmények szépeknek és tartalmasaknak tűnnek. Látni kell azonban a fogyatékosságokat is, tanulni és okulni belőlük és ennek alapján tovább javítani a munkát. Haladni kell a kor időszerű követelményeivel, mert az' egy helyben topogás egyben visszafejlődést is jelent. A következő években ezért még eredményesebb, igényesebb munkát kell végeznünk. SZAKÁL LÁSZLÓ rust, a CSEMADOK marcelovói (marcelházi) énekkarát, citerazenekarát, menyecskekórusát, a csallóközaranyosi (zlatnai) énekkart, valamint a helybeli szlovák iskola énekkarát, vendégkarnagyként pedig Vass Lajos, Erkel-díjas zeneszerzőt, a budapesti Vasas-kórus karnagyát. A kilencéves alapiskola bábjátszó együttese dalos népi játékkal tette színesebbé a találkozót. (Felvételünkön Vass Lajos, az ógyallai KA gyermekkórusával.) Kovács Ferenc Kedves, vidám esemény színhelye volt május első napjaiban a hódosi kultúrház. A CSEMADOK helyi szervezetének tagjai mutattak be népdalokból álló műsort a falu lakosságának. Az előadáson 200—250 néző jelent meg. Fellépett a dalárda és a citerazenekar, a SZISZ-szervezet szavalócsoportja is. Az összeállítás rendezője: Miklós Tiborné már 16 éve fáradhatatlanul dolgozik, szervez a CSEMADOK hódosi szervezetében. Ez a mostani siker is főleg az ő érdeme. Orsolya Piroska Megbeszélést tartanak az irodalmi színpad tagjai
