A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-14 / 24. szám
Nagy gondot fordítanak az utcák, közterületek parkosítására Megváltozik Mostová (Hldaskürt) lakói a múltban csakis a mezőgazdaságból éltek, és ezért teljesen ki voltak szolgáltatva a nagybirtokosok kénye-kedvének. Talán ez az oka annak, hogy állandóan élenjártok a mezőgazdasági munkások megmozdulásaiban. A puszta létért és a magasabb bérekért folytatott hőre megedzette a falu lakóit és arra ösztönözte őket, hogy egyesítsék erejüket a környező falvak, Koiuty (Nemeskosút), Clerny Brod (Feketevíz), Sládkoviőovo (Diószeg) lakóinak erejével. Ez a közös harc a kosúti „véres pünkösd" eseményeiben csúcsosodott ki, amikor a burzsoá köztársaság csendőrei rálőttek a tüntető mezőgazdasági dolgozókra. A mai Hidaskürtöt össze sem lehet hasonlítani a régivel. A régit nyomor, munkanélküliség, a nagybirtokon és kisparaszti parcellákon folytatott robot, szalmatetős és nádfedeles viskók jellemezték. Ma végig kell járni az egész falut, hogy rábukkanjunk az utolsó két szalmatetős házra, amelyek szerényen megbújnak a modern családi villák árnyékában. Talán okos is lenne megtartani őket, mint muzeális értéket, hogy a felnövekvő nemzedékek Is lássák: így éltünk, ilyen házakban laktunk valaha. Nemrég hazalátogatott a faluba egy ember, aki még a harmincas évek gazdasági válsága idején vándorolt ki. Nem akart hinni a szemének. „Ez az Iskola"? — kérdezte csodálkozva, amikor meglátta o 18 tantermes modern épületet. Képtelen volt felfogni a nagy változásokat, mert „odakünn", ahol bányászként dolgozik s csak nehezen tartja el a családját, az ellenséges propaganda ma is minden rosszat összehord köztársaságunkról, hogy eltitkolja falvaink és városaink gyors fejlődését. Nem csoda tehát, ha a falu régi szülöttje meglepődött a hatalmas változásokon. A földek, amelyek egykor a földbirtokosok tulajdonában voltak, most valóban azoké, akik megművelik. A gazdasági jólét következtében Hidaskürt arculata egyre városiasabbá válik. Van már közvilágítás, az utakat leaszfaltozták és portalanították. Minden utcában járdákat építettek, és a falu központi területét parkosították. A közérdekű értesítéseket mo már nem a kisbíró dobolja ki, hanem a helyi hangosbeszélő jelenti be. A faluban új művelődési ház, mozi, tűzoltószertár, iskola, posta, vendéglő és vegyesbolt épül. A régi iskolát és a községházát átépítették és modernizálták. a falu arculata kori munkás jól megérti a falu szükségleteit, oz emberek igényelt. Tizenhét éve áll a falu élén. Az emberek szeretik, ragaszkodnak hozzá, mert minden problémájukban a segítségükre siet. De nem ő az egyetlen, aki köteles feladatának tartja a falu fejlesztését. Ilyen a választási programja a helyi nemzeti bizottságnak mind a 26 képviselője; mindannyian teljesítésén fáradoznak. A község érdekében végzett munkában kitűnik Mészáros Ágoston, hnb-titkár, az állami gazdaság vezetője, továbbá Horváth István, efszelnök, és Kubik István, a Calántai Jnb képviselője. Meg kell még említenünk Molnár Imre iskolaigazgatót, a Nemzeti Front elnökét, és Horsicza Ferencet, az általános Iskola igazgatóját, akik minden szabad idejüket a falu ügyeinek szentelik. Megkértük Molnár Imrét, a Nemzeti Front elnökét, hogy tájékoztasson bennünket munkájukról és eddigi eredményeikről. — Hidas mo már nem csupán mezőgazdasági község — kezdte tájékoztatását Molnár elvtárs. — A falu lakóinak mintegy harminc százaléka dolgozik az efsz-ben, tizenöt százaléka pedig az állami gazdaságban. A lakosságnak több mint a fele Bratislava és Galánta ipari üzemeiben, építkezésein keresi a boldogulását. Jelenleg a falu lélekszáma 1760, tehát mintegy 260-al A vendéglátóipari üzem Molnár Imre, a Nemzeti Front elnöke, és Bogár János hnb-elnök több, mint amennyi a felszabadulás idején volt. Ez Is a falu egyenletes fejlődését jelzi. De egyéb adatokat is idézhetünk. 1947-ben 240 családi ház volt a faluban. A legtöbbje természetesen szalmatetős vagy nádfedeles. Ma a családi házak száma 480, ezek többsége teljesen új vagy újjáépített. A fejlődés további mutatói: 1947-ben egyetlen személyautó volt a faluban, mo már 80-at tartunk nyilván. A gépkocsitulajdonosok többsége efsz-tag, illetve az állami gazdaság dolgozója. A falu A helyi nemzeti bizottság elnöke, Bogár János 1947-ben jött a faluba. Nem itt született, de mindig a szívén viselte Hldaskürt fejlesztésének ügyét. Mint tapasztalt funkcionárius és egyszocializálása előtt a családok tíz százaléka rendelkezett rádiókészülékkel, ma nem létezik olyan ház, ahol ne lenne rádió- és tv-készülék. Azelőtt egyetlen családi otthon sem rendelkezett fürdőszobával, ma minden házban van fürdőszoba, és WC. — A község választási programja arra irányul — egészíti ki Molnár elvtárs szavalt Bogár János hnb-elnök —, hogy tovább fejlesszük a falu szolgáltatási hálózatát és szépítsük a lakókörzeteket. Ezeket a feladatokat elsősorban a saját erőnkből, a lakosság segítségével végezzük. 1971—73-ban a falu lakói 800 ezer korona értékű, 45 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Portalanítottunk 4000 méter hosszú községi utat, 700 folyóméter betonjárdát építettünk, 4700 négyzetméter területet parkosítottunk, az iskola számára 120 ezer korona értékű sporttelepet létesítettünk, és hozzáláttunk a cukrászda építéséhez. De ebben az évben sem pihenünk a babérainkon. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére társadalmi szervezeteink és a lakosság 18 6Ó0 óra önkéntes társadalmi munkát vállalt. E kötelezettségvállalás teljesítésében élenjárnak a társadalmi szervezetek, a Honvédelmi Szövetség, az ifjúsági szervezet, a CSEMADOK és a nőszövetség tagjai. De általában elmondhatjuk, hogy társadalmi szervezeteink ebben az évben nagyobb aktivitást fejtenek ki, mint az előbbbi években. Es ez örvendetes jelenség I — Ezt a nagyobb aktivitást teljes mértékig ki szeretném használni — folytatja beszámolóját Bogár elvtórs. — Még ebben az évben be akarjuk fejezni a cukrászda építését és hozzá akarunk látni egy modern élelmiszerbolt felépítéséhez. Minden téren tovább szépítjük és fejlesztjük falunkat. Ezek nem kis feladatok. Csak példának említem, hogy az új élelmiszerbolt épülete egymillió koronába kerül és ebből 250 ezer korona értékű munkát a lakosság végez el. A szolgáltatósok fejlesztése terén még ebben az évben bővítjük az asztalos, a kőműves és vízvezetékszerelő szolgáltatásokat. Elkészült a község fejlesztésének távlati terve. E szerint további 200 családi házat, bölcsődét és óvodát, egészségügyi rendelőt, sporttelepet, vízvezetéket és strandot építünk. Ezek megvalósításához nemcsak pénzre lesz szükség, hanem dolgos kezekre is. De nem félünk a munkától, mert minél előbb olyan életkörülményeket akarunk kialakítani, hogy mindenki jól érezze magát itthon a faluban. SZLUKA JÓZSEF hót 8
