A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-07 / 23. szám
* döntőjében Hetényen szervezetünkből 3 tag lépett fel. — És az idei munkaterv? — Kultúrműsorral egybekötött ünnepi estet rendezünk a CSEMADOK fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából. A kultúrpolitikai nevelés terén két előadás hangzik el: „Az SZNF történelmi és internacionalista jelentősége“, és „A Szovjetunió és a népi demokráciák kulturális és gazdasági fejlődése“ címmel. Tervben van egy népdal- és táncdalvetélkedő megszervezése, valamint emlékestet szervezünk az SZNF' 30. évfordulójának tiszteletére is. Községünk szépítésénél, valamint a községben épülő fürdőnél ledolgozunk 400 órát és további 10 taggal bővítjük taglétszámunkat. Közösen megtekintünk egy előadást a komáromi Magyar Területi Színházban is. Együttműködésünk a helyi nemzeti bizottsággal, a pártalapszervezettel és a többi tömegszervezettel jó, s amióta az állami gazdaság védnökséget vállalt felettünk, munkakörülményeink is megjavultak. A jövőben még jobban József Attila szavaival akarunk dolgozni: „pontosan szépen, ahogy csillag megy az égen...“. GYÖRGY ELEK A CSEMADOK Gemerská Hörka-i (gömörhorkai) helyi szervezete áprilisban műsoros estet tartott a szakszervezeti üzemi klub helyiségében. A rendezvényen részt vett Szőllös Sándor, a CSEMADOK járási bizottságának titkára, Gordon Béla, a CSEMADOK járási bizottságának az elnöke, Balázs István, a Gömöri Papír- és Cellulózgyár nemzeti vállalat igazgatója, továbbá a vállalat és a falu közéletének képviselői. Az ünnepi ülést Barna Kálmán, a helyi szervezet titkára nyitotta meg, majd Palcsó Sándor elnök tartotta meg a szervezet huszonöt éves tevékenységéről szóló beszámolóját. Az eltelt huszonöt év alatt mintegy 250 színielőadást, irodalmi és műsoros estet rendeztek. Több alkalommal szerepeltek együtteseik az országos és járási dal- s táncünnepélyeken. Tevékenységükért több alkalommal elnyerték a járási bizottság vándorzászlaját. A szervezeti munka állandó javításával sikerült a taglétszámot 250 fölé emelni, így a rozsnyói járás második legnagyobb szervezetévé nőttek. A legaktívabb tagokat oklevéllel jutalmazták. Kiértékelték a tagtoborzási versenyt is; a szervezet hu' szonöt taggal gyarapodott. A legeredményesebb tagtoborzókat könyvjutalomban részesítették. Az ünnepi gyűlés előtt nyitották meg a szervezet életét bemutató kiállítást. Az írásos dokumentumok és a fényképek hűen tükrözték azt a sokrétű tevékenységet, amelyet a tagság kifejtett. DUSZA ISTVÁN 11 h'toW RENDEZVÉNYSOROZATTAL ÜNNEPEITEK Április végén rendezte meg a CSEMADOK nitrai járási bizottsága a „Tavaszi szél vizet áraszt. .1974-es évi járási döntőjét Nitrán, a zeneiskola hangversenytermében, ahová az elődöntőkből 12 énekkar és 17 szólóénekes került. A zsűrinek — Ág Tibornak, Grébner Margitnak, Grébner Gyulának, Szakáll Katalinnak és Kazán Lászlónak — nem volt könynyű dolga. A szereplők Nitravidéki népdalokat és balladákat énekeltek. Örömmel hallottuk a lédeci „Leány koszorú“ üde-friss hangját, a zséreiek kultúrált és művészi előadását és még sorol-SZÁLLT A NÓTA... A „Tavaszi szél vizet áraszt.. Nitrán hatnánk tovább, mert minden fellépő csak dicséretet érdemel. Amíg a zsűri tanácskozott, a legfiatalabbak mutatkoztak be, az 1973-as évi „Kis-csalogány“ gyermek-népdalverseny három első helyezettje, majd a koloni gyermek-citerazenekar adta elő műsorát nagy sikerrel. Fellépett a gímesi énekkar is a „Fehér László“ c. balladával. A műsor közös énekléssel ért véget. A III. kategória győztesei a zsérei női csoport népdalverseny járási döntője A versenyt Ág Tibor, a zsűri elnöke értékelte. Az 1974-es évi „Tavaszi szél vizet áraszt...“ járási népdalverseny győztesei: I. kategóriában: Holec Ilona (Alsóbodok), II. kategóriában Lencsés Borbála (Felsőkirályi), II. kategóriában a zsérei női énekkar, és a IV. kategóriában, a koloni menyecskekórus. Knotek Márta Debrődi D. Géza felvétele ' S3 to Dolgozni csak pontosan, szépen... Calovecben (Megyercsen) a CSEMADOK helyi szervezete 1950-ben alakult, s azóta kisebbnagyobb sikerekkel dolgozik. A szervezet munkájáról, Németh Ernő tájékoztatott. — Célunk, a nemzetiségi sajátosságok ápolása, a népi hagyományok őrzése, de szeretnénk tagságunkkal megismertetni és megszerettetni a testvérnépek kultúráját is. Községünk lakóinak az elmúlt években kevés alkalmuk nyílt az élő kultúrával való közvetlen találkozásra. Ugyanis sem klubhelyiségünk, sem kultúrházunk nincs. Falunk lakói, így csak a televízióból, vagy a rádióból juthatnak némi kultúrához, de ez megközelítőleg sem vált ki olyan hatást, mint az élő előadóművészet. Ezért nagyon szorgalmazzuk a kultúrház felépítését. Annál is inkább, hogy akciónkat a jövőben ne kelljen a vendéglő helységeinek egyikében rendezni. — Hogy értékelik az 1973-ban végzett tevékenységüket? — Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából kultúrműsorral egybekötött emlékestet rendeztünk, melyen 110 személy vett részt. Mivel az állami gazdaság tavaly patronátust vállalt felettünk, így részt vettünk a magtermesztő állami gazdaságok szlovákiai kultúrversenyén Gbelyben, ahol énekkarunk a második helyezést érte el. Tagságunk a község szépítésében és a fürdő építésével kapcsolatos munkálatokból is kivette részét. Énekkarunk a Kolozsnémán megrendezett dal- és táncünnepélyen fellépett. A szervezet taglétszámát 10 fővel terveztük növelni, a valóságban azonban 13 taggal gyarapodtunk. A „Tavaszi szél vizet áraszt“ c. népdalverseny járási
