A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-07 / 23. szám

ÜNNEPI ÜLÉS A CSEMADOK kosicei (kassai) járási és városi bizottsága a CSE­MADOK megalakulása 25. évfor­dulója tiszteletére május 12-én ünnepi ülést tartott a Thália Szín­házban. Az ünnepi ülést megelő­zően a jubileum alkalmából Ján Pirc elvtárs a CSKP KB tagja, a, kelet-szlovákiai kerületi pártbi­zottság vezető titkára, valamint Branislav Biros, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke fogadta a CSEMADOK küldöttsé­gét, amelyet Varga János elvtárs, a CSEMADOK KB titkára veze­tett. A fogadás alkalmából Varga János elvtárs a kerület vezetőinek átadta a CSEMADOK KB jubi­leumi emlékérmét. Az ünnepi ülést Máté László, a CSEMADOK kassai járási bizott­ságának tagja nyitotta meg, s üdvözölte a meghívottakat. Az ünnepi ülésen megjelent dr. Ru­dolf Blaho, az SZLKP kelet-szlo­vákiai kerületi bizottságának a titkára, Vladimír Cirbes profesz­­szor, a KNB alelnöke, valamint Vojtech Choleva, a Nemzeti Front kerületi bizottságának elnöke. Az ünnepi beszédet Schulz György mérnök, a CSEMADOK KB tagja, a városi bizottság el­nöke mondta. Beszédében vázolta szervezetünk megalakulásának történelmi hátterét, majd méltat­ta Kassa város és a járás CSE­MADOK helyi szervezeteinek te­vékenységét. Elmondta, hogy a kassai járásban az első két helyi szervezet Szepsiben illetve Buzi­­tán alakult meg. Kassán a CSE­MADOK helyi szervezete hatszáz taggal indult. Az elmúlt huszon­öt év alatt a helyi szervezetek számtalan politikai és társadalmi megmozdulásba kapcsolódtak be. Irodalmi színpadok, tánccsoportok, énekkarok dolgoznak rendszeresen a helyi szervezetek keretén belül. Büszkék vagyunk a huszonöt év eredményeire — fejezte be ünnepi beszédét Schulz elvtárs. — Sokat tettünk, de a jövőben még ered­ményesebben kell dolgoznunk. Le­gyen ez az ünnepi ülés erőforrás további munkánkhoz. Az ünnepi ülés után műsor kö­vetkezett. A Thália Színpad mű­vészei mellett fellépett a CSEMA-. DÓK szepsii helyi szervezetének énekkara, az Üj Nemzedék nép­­művészeti együttes, valamint az alsóújszinai Rozmaring népi tánc­csoport. A jubileumi ünnepi ülésen a CSEMADOK 82 tagjának nyújtot­ták át a központi bizottság elis­merő oklevelét.- gs -A FELKELÉS TISZTELETÉRE A CSEMADOK KB által a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. évfordu­lója tiszteletére megrendezett „Ki tud többet az SZNF-ről?“ vetélke­dőbe aktívan bekapcsolódott a CSEMADOK nagykürtösi járási bizottsága is az alapszervezetek aktivizálásával. Mint azt R a d o s Páltól, a CSEMADOK járási bizottságának titkárától megtudtuk, igen szín­vonalas versenysorozatnak lehet­tünk szemtanúi, ami a versenyzők jó felkészültségét dicséri. Hat községben rendeztünk helyi és körzeti versenyeket: Ipolybalo­­gon, Nyéken, Csábon, Övárban, Bussán és Ipolyvarbón — tájékoz­tatott Rados elvtárs. — A selejte­zőkön 19 hármas csoportba osztva 57 versenyző vett részt, öt győz­tes csoport került a járási döntő­be, ezek az ipolynyéki kultúrház­­ban adtak számot felkészültségük­ről. A versenyt Kiss Sándor a zsűri elnöke nyitotta meg. Tartal­mas és tanulságos előadásban is­mertette a Szlovák Nemzeti Fel­kelés előzményeit, jelentőségét és internacionalista jellegét, majd az öttagú bíráló bizottság és a szép számmal összegyűlt közönség iz­galmas, fej-fej melletti küzdelem­nek lehetett tanúja. Az első helyet az ipolybalogiak háromtagú cso­portja, Cseri Gabriella, Abelóvszky Éva és Cseri Edit szerezte meg, a második helyen Csábi Balga Jó­zsef, Balga László és Balga József, a harmadik helyen a vendéglátó ipolynyéki szervezet versenyzői végeztek. ZOLCZER LÁSZLÓ EGYRE LELKESEBBEN A CSEMADOK dobocai helyi szervezete 1952 ápr. 12-én alakult 26 taggal. A tagságnak száma az­óta állandóan gyarapodott: a je­lenlegi taglétszám az alig 600 la­kosú községben 64 fő. Színjátszó csoportunk több ízben haladó szel­lemű, szocialista eszmeiségű szín­darabokat mutatott be. Irodalmi színpadunk a járási versenyben dicsérő oklevelet szerzett. A „Ta­vaszi szél vizet áraszt“ c. népdal­­verseny járási fordulóján is jól szerepeltek a dobócaiak. Több iro­dalmi estet is tartottunk. A szer­vezet tagsága aktívan bekapcsoló­dik a faluszépítésbe is és a szö­vetkezetnek is segít a sürgős me­zei munkák elvégzésében. A CSEMADOK dobócai helyi szervezete megalakulása óta telje­sítette feladatát és jó munkát vég­zett. Szervezetünk a jövőben is a CSEMADOK KB által kitűzött feladatok teljesítésére fog töre­kedni. SZMUDA JÓZSEF SZÓRAKOZÁSUK A SZÍNJÁTSZÁS Jelkán (Jókán) a műkedvelő szín­játszásnak több évtizedes hagyo­mánya van. A községben már a húszas-harmincas években ren­deztek színielőadásokat. A rend­szeres munka azonban csak a CSEMADOK megalakulása után kezdődött ef. A szervezet műkedvelő gárdája első sikereit Macsai Dezső vezeté­se alatt érte el, aki a megalaku­lástól kezdve 1957-ig 10 színdara­bot és három egyfelvonásost ren­dezett. A legemlékezetesebb sike­rek : Gogol: Leánynéző, Moliere: A fösvény, Az úrhatnám polgár, Kisfaludy: Csalódások, Szigligeti: A csikós voltak. Macsai Dezsőtől Deák Imre, a Sámuel Jurkovic-díj bronzfokoza­tával kitüntetett rendező vette át a váltóbotot. Az ő nevéhez olyan sikeres rendezések fűződnek mint a Baj van a szerelemmel (Lovi­­csek), Makrancos házasok (Saf­­ránek), Fehér Anna (Gárdonyi) vagy a Dankó Pista hegedűje. A jókai műkedvelő színjátszó­kat ismerik a szomszédos falvak­ban is. Nem egy darabbal siker­rel szerepeltek már a környéken. A televízió vagy hivatásos szín­játszóink hatására a falusi kultúr­­házak közönsége is egyre. színvo-SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉG A levicei (lévai) járás kulturális életéből A CSEMADOK lévai JB-nak el­nöksége legutóbbi ülésén értékel­te az irodalomnépszerűsítő elő­adásokat, író-olvasó találkozókat és az irodalomnépszerűsítő akció­kat. A járás területén nagy figyel­met szenteltek az irodalmi évfor­dulók megünneplésére. Az első negyedévben kilenc szervezetben; Lökön (Lök), Pástovcén (Pásztó), Hokovcén (Egeg), Plásfovcén (Pa­lást), Vyákovcén (Ipolyvisk), Ipels­­ké Ul’any-ban (Ipolyfödémes), Zbrojníky-ben (Fegyvernek), Maly Kiaron (Kiskéren) és Zeliezovcén (Zselizen) — emlékeztek meg Ady Endre halálának 55. évfordulójá­ról. Színvonalas Petőfi-estet tartott a levicei (lévai) és a beáai (besei) helyi szervezet. Puskin születésének 175. évfor­dulója tiszteletére Ipolyságon és Léván tartottak előadást. Az irodalmi előadások mellett, az év első három hónapjában hat szervezet tartott író-olvasó talál­kozót. Lovicsek Béla és Ozsvald Árpád költővel Zalabán beszélget­tek. Zselizen Csontos Vilmossal találkoztak az olvasók. Ez utóbbi találkozón mintegy 200 személy vett részt. Meg kell még említeni a lévaiak ugyancsak Csontossal megrendezett találkozóját is, va­lamint a Svidovban (Szódó) meg­rendezett könyvkiállítást, amely egy hétig tartott*. nalasabb előadásokat akar látni, és egyre magasabbra emeli a mércét amatőr színjátszóinkkal szemben. Tisztában voltak ezzel Jókán is a színjátszó csoport veze­tői és a szereplők egyaránt, mikor elkezdték tanulni Tóth Miklós: Kutyaszorító c. vígjátékát. Prob­lémák, persze, különösen amatőr csoportoknál — mindig akadnak. A lelkesedés, a következetes munka azonban meghozta a gyümölcsét. Sikerrel bemutatták a darabot, és a járási fesztiválon is az első he­lyen végeztek. A fiatal gárda be­bizonyította, hogy igényesebb fel­adatok megoldására is képes. A nyáron még szeretnének né­hányszor fellépni a Kutyaszorító­val, ősszel pedig egy csehszlová­kiai magyar író művének betanu­lását tervezik, a jókai színjátszók. GÖRFÖL JENŐ Pásztor Lajos, a CSEMADOK lévai járási bizottságának titkára elmondta, hogy a járási bizottság nagy figyelmet szentel az egyes szervezetek keretén belül működő honismereti körök munkájának. E téren eredményes munkát vé­gez a plááfovcei (Palást), áahyi (Ipolyság), a kvetnái (Kéty) és a farnái (Farnad) helyi szervezet. Több szervezet kirándulást tervez az SZNF történelmi helyeire, hogy a tagság ezáltal még jobban meg­ismerkedjék a felkelés eseményei­vel. A CSEMADOK-tagság ilyen módon is tanúbizonyságot tesz szocialista hazánkhoz való hűségé­ről. A KB a szervezetek részére ez évben krónika-könyveket adott ki: melyeket a szervezetek öröm­mel fogadtak. Sajnos, a járásban kevés az olyan szervezet, amely a múltban rendszeresen krónikát ve­zetett, s ennek hiányát most ér­zik csak igazán, amikor számot kell adni az elmúlt negyedszázad munkájáról. Ez azonban nem lesz probléma Ipolyszakállason, Saz­­dicén (Százdon), Veiké Túrovcén (Nagytúron), Paláston, Zalabán, Ladányban, Kálnán, Lökön (Lö­kön), Farnadon, Horná Seően (Fel­­sőszecsén) és Zeliezovcén (Zseli­zen), mert ezek a szervezetek a megalakulás óta rendszeresen ír­tak krónikát. A helyi szervezetek nagy része komoly gondot fordít mind a hon­ismereti körök munkájára, mind a krónikaírásra. ÁBEL GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents