A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-31 / 22. szám
emlékezünk A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei JAN ZIKA — született 1902. november 2-án, a Kommunista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa. Amikor a párt betiltása után 1938-ban megalakult a CSKP I. illegális központi bizottsága, Jan Ziko ennek tagja lett. Az 1941. február 12- ről 13-ra virradó éjszakán az I. illegális központi bizottság tagjait letartóztatták. Egyedül Jan Zikának sikerült megmenekülnie, s tovább folytatta, más elvtársakkal, a prágai pártvezetés illegális munkáját, egészen a II. illegális központi bizottság megalakulásáig. A legválságosabb-időszakban — 1941 tavaszán és nyarán — Zikának nagy segítségére volt az Ifjú Kommunisták Szövetsége, amelynek gépeivel sokszorosították a Rudé Právot. Jan Zika számos cikket írt az illegális Rudé Právoba, s talán a német-szovjet háború kitörése alkalmából a CSKP Központi Bizottsága 1941. június 25-én külön kiadásban közzétett felhívásának is ő volt a szerzője. A Heydrich elleni merényletet követően május 27-én és 28-án a Gestapo által végrehajtott razzia alkalmából megpróbált az ablakon át menekülni. Preisler elvtárs brevnovi lakásából, hogy ne hozza veszélybe vendéglátóját és ennek családját. Menekülés közben halálosan megsebesült, sebesülésébe és a Pankrác börtönben elszenvedett kínzásokba 1942. június 15-én belehalt. LUDOVÍT RAUCH — született 1902. ju lius 2-án a Veszprém megyei Nagyvázsonyban, antifasiszta harcos. Illegális pártmunkás, a kommunista párt zilinai területi szervezetének vezetője egészen 1940-ig, amikor a fasiszták letartóztatták. Illaváról 1944 augusztusában, a felkelés kitörésekor szabadult ki, amikor a foglyok fellázadtak, kitörtek a börtönből és a felkelők ellenőrzése alatt álló területre mentek, hogy részt vegyenek a fasizmus elleni fegyveres harcban. Ludovít Rauch is köztük volt, KÉRDÉSEK: 1. Mely napon végezték ki a nácik Vladislav Vancura neves cseh írót és antifasiszta harcost? 2. Melyik liptói község közelében épült megerősített állás védői — felkelő katonák és partizánok — dacoltak több mint egy hónapig a túlerőben levő ellenséggel? 3. Budiná község hány férfilakosát akasztották fel bosszúból a nácik az erdőben? A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. 3. mint partizán, hősiesen küzdött a Rajec völgyében, amelyet a németek a partizánok hősi ellenállása miatt a „halál völgyének" neveztek. Ludovít Rauch a Turóc és Rajec-völgy határán folyt harcokban esett el 1944. november 15-én. VLADISLAV VANCURA — született 1891. június 23-án az Opava melletti Hájban, haladó cseh író, nemzeti művész. 1921 óta tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának. A legtöbb áldozatot vállaló antifasiszta harcosok közé tartozott nemcsak mint író, hanem mint szervező is, különösen amikor a demokratikus Spanyolország megsegítéséről és a köztársaságnak a hitleri agresszióval szembeni védelméről volt szó. A nácik 1942. június 9-én Prága Kobylisy városnegyedében levő lőtéren kivégezték. vesztettek és huszonheten fogságba kerültek. Ezenkívül az anyagi veszteségük is nagy volt. A partizánoknak és a felkelő katonáknak nyújtott segítségért Maluziná községet o Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend II. osztályával és az SZNF 20. évfordulóján kiadott emlékéremmel tüntették ki. Az utóbbi kitüntetést megkapta Kráíová Lehota is. Bosszú A luceneci (losonci) járásban levő Budiná község fölé emelkedő dombon a helybeli lakosság hálából emlékművet emelt a községből származó 19 hős partizán emlékének. A szobor egy férfit ábrázol, aki nyakában kötéllel, az akasztófa alatt áll. 1945. január 24-én a fasiszták 19 férfit kihajtottak a foluból az erdőbe s ott felakasztották őket. A holttesteket nem engedték eltemetni, otthagyták őket lógni a fákon, egészen január 29- ig. amikor a győztes szovjet hadsereg kiűzte a fasisztákat a faluból és környékéről. A fasizmus budinái áldozatainak emlékműve Konyev marsall derék harcosai A második világháború hadicselekményei Komámét (Komáromot) sem kímélték meg. A várost pusztító bombatámadások érték 1944. október 7-én és 14-én, valamint 1945. március 29-én. Sok ember fedél nélkül maradt s összes ingóságát elveszítette. A városért 1945. január 6-án, majd február 7-én folyt nagy csata, a január 12-i erős aknatűz rengeteg kárt okozott Komáromnak. A vasútállomás épülete teljesen megsemmisült, a Dunán, illetve a Vagon átvezető három híd elpusztult, a vasúti pálya súlyosan megrongálódott a harci cselekmények következtében. Teljesen megsemmisült 152 ház, 69 igen súlyosan, 588 súlyosan és 1834 könnyebben meg rongálódott. Konyev marsall katonái tahidat építettek Komárom mellett a Vágón. Ugyancsak helyreállították a Dunán átvezető vasúti hidat. Komárom felszabadítóinak a város hálás lakossága emlékművet állított, amely a szovjet dunai flottilla egy katonáját ábrázolja. Komárom — a szovjet dunai flottilla harcosainak emlékműve
