A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-24 / 21. szám

külföldi 0 Lakáshiány van világszerte — állapítja meg az ENSZ-staliszti­­kai közleménye. Különös, hogy ugyanakkor — a rendkívül ma­gas lakbérek miatt — a legfejlet­tebb tőkés országokban több mint 4 és fél millió lakás üresen áll. Nyugat-Eurőpa 14 országá­ban egy évtized alatt 71 száza­lékkal emelkedtek a lakbérek. Emiatt Olaszországban 300 ezer, az NSZK-ban 220 ezer, Angliá­ban 300 ezer, Franciaországban 800 ezer modern lakás kiadatlan. Az USA-ban a lakosság 25 szá­zaléka alig lakható lakásokban zsúfolódik össze, míg több mint 3 millió modern lakásra nem akad bérlő. Ugyanez az ENSZ- statisztika azt is közli, hogy a KGST-országokban 1961 óta annyian költözhettek új lakásba, mint Dánia, Franciaország, Hol­landia és az NSZK lakossága együttvéve. Tavaly a KGST-orszá­­gok több mint 3 millió lakást építettek. 0 1. Újabb csúcsot ért el 1972- ben a válások száma Nyugat- Németországban. Mint a wiesba­­deni Központi Statisztikai Hivatal közölte, az 1950-es „rekordévet" is túlszárnyalta a 72-es válások száma. 1950-ben 84 ezer 740 esetben mondták ki a bíróságok a válást, 1972-ben 86 ezer 614 esetben. A közzétett adatokból kitűnik az is, hogy 72-ben a bon­tási kérelmet benyújtók 71 szá­zaléka nő volt, 1950-ben még csak 52 százalék. 2. A nyugatnémetek isszák, a leg­újabb statisztikai kimutatások szerint, a legtöbb sört a világon. Fejenként 145,3 litert ittak a múlt évben. Csehszlovákia lakói el­hagyták az egy főre eső 144,7 li­terrel a hosszú évekig vezető bel­gákat, akiknél a múlt évben az egy személyre eső sörfogyasztás 140 litert tett ki. A negyedik he­lyen az utóbbi években gyorsan előretörő ausztrálok állnak 127,7 literes fejenkénti fogyasztással; ötödik Luxemburg 124 liter, ha­todik Dánia 107,8 literrel. A fér­fiak 91 százaléka, a nők 68 szá­zaléka rendszeres sörivó. A sör­kedvelők tavaly több mint 12 mil­liárd márkát költöttek szenvedé­lyükre. Az NSZK sörfőzői — 1800 üzem — 87 millió hektoliter sört gyártottak. A sörgyárak kéthar­mad része Bajorországban műkö­dik. 0 A fejlődő országokba száz ipari létesítményhez való beren­dezést szállított év eleje óta a Szovjetunió. Az APN tudósítója mozaik hangsúlyozza, hogy ezekben az országokban mai napig mintegy 450 nagy létesítmény épült szov­jet közreműködéssel. Köztük vas­ipari üzemek Indiában, az EAK- ban, Algírban, Iránban, Török­országban. A mai napig 46 ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország kötött gazdasági szerző­dést a Szovjetunióval, amely a maga részéről ezeknek az orszá­goknak a hagyományos árucik­keit — gyapotot, bőrt, nyersgumit stb. — importálja. 0 A Posta Világszövetség fenn­állásának 100. évfordulója alkal­mából Gibraltárban — Európá­ban először — „magától ragadó" bélyeget bocsátanak ki május 2-án. A bélyegeket újfajta bélyeg­füzetekben árusítják. A 2,6 és 14 pence címletű bélyegek Victoria királynő, VI. György és II. Erzsé­bet királynő korabeli levélgyűjtő­szekrényeket ábrázolnak és víz­nyomás nélkül készülnek. 0 Szigorú figyelmeztetést tett közzé az amerikai kincstári hiva­tal, amelyben megtiltja a réz egycentesek beolvasztását. Az utóbbi időben nagymértékben elharapózott a rézpénzek beol­vasztása, a réz árának emelke­dése folytán, ugyanis az egy­centesek réztartalma jóval többet ér, mint maga az érme. A kincs­tár figyelmeztetése értelmében öt évig terjedő börtönnel és tízezer dollár pénzbüntetéssel sújthatok azok, akik a réz egycenteseket beolvasztják. 0 40 épület „vándorol" el régi helyéről a következő években Moszkvában. Legközelebb — Ku­linyin sugárút továbbépítése miatt — az Építészeti Múzeum műemléképületét választják el alapjától, emelik görgőkre és csúsztatják 30 méterrel arrébb. Utána a Prága-étterem épületét és Rahmanyinov egykori lakó­házát helyezik át. Az Építészeti Múzeum súlyát is megállapítot­ták már: több mint 15 ezer ton­nával nehezedik majd a szállító görgőkre. 0 616 karátos óriás-gyémántot találtak a dél-afrikai, Kimberley-i Dutoitspan bányában. A kő nagyságrendben a kilencedik a világon. A legnagyobb eddig ta­lált gyémánt, mint ismeretes, a 3024 karátos (621 grammos) Cullinan, amelyet aztán százöt részre osztottak. A Cullinan egyik tekintélyes darabja az angol ki­rályi koronát ékesíti. ezopotámia — amióta élet van azon a tájon — a pálmafák hazája. A su­­mér agyagtáblák is tanús­kodnak róla, hogy — mi­után az ott lakók i. e. 3000 körül a nomád gyűjtögető, vadá­szó életmódról áttértek a földművelésre, a belterjes állattenyésztésre, kertgazdál­kodásra — a pálmák datolyatermése magasan felülmúlta a füge, az alma, a körte és a gránátalmafák hozamát. Oe ezek az agyagtáblák arról is árul­kodnak, hogy a sumérok — mintegy négy és fél ezer évvel ezelőtt — nem vetették meg a szeszes italokat, és nemcsak szőlőből, hanem datolyából is készítettek olyan bódító levet, amely „szomorúságukat" elűzte ... ISTENSZOBROK DATOLYÁBÓL A pálmának minden történelmi korban nagy jelentőséget tulajdonítottak. Egy jemeni mondás szerint ez a fa egyidős az emberiséggel. A régi egyiptomiak „a Paradicsom fájának" tekintették, és náluk az „Éva-történet" almáját dato­lya helyettesítette. Ur városban szent­ként tisztelték (különösen három és fél — négy és fél ezer évvel ezelőtt). Az arabok ugyancsak istenítették ezt a fát. A Béni lemim (Temim fiai) nevű törzs (ma is létezik Irakban) történetei szerint termésidőben kisebb és nagyobb méretű istenszobrokat formáltak a dato­lyából, és e bálványokat imádták. Egy beduin költő eképp énekelt róluk: „ ... mikor elaléltak sorra az éhségtől, nem féltek többé már istenük dühétől, megették a sátrak datolyaisteneit. Mindegy, hogy a nagyúr milyen módon segít! S ahogy az istenek beléjük köl­töztek, kardtáncra perdültek ifjak és vének". Mohamed próféta sem hagyhatta ki a púimat vallásalapításának segéd­eszközei közül. Lássunk néhány idézetet a Koránból, az iszlám szent törvény­­könyvéből: „Legyetek irgolmasak pálma nagynénétekhez" (a nagynéni név az arab nyelvben közelséget, bizalmat, tiszteletet jelent). „Negyven új pálma ültetéséért a Paradicsomba jutsz." „Aki pálmát Irt vagy rongál, az rövidebb életű lesz." „Aki fiút nemz, könyvet ír, vagy pálmát ültet, annak emléke a ha­lála után is megmarad." „A pálma­öntözés hetven más jócselekedettel ér fel." „Ha datolyát adsz a szegényeknek, ez többet jelent, mintha kenyeret adnál nekik." E példák mind azt bizonyítják, hogy Arábia földjén minden időben nagy értéke volt a pálmának és gyümölcsé­nek, a datolyának. A FÁK SEGÍTSÉGÉRE SIETNEK És most mi a helyzet az iraki pálma­ligetekben, amelyek a világ datolya­termésének háromnegyed részét adják? Ehhez az eredményhez rengeteg munka veríték és könny fűződik! Mezopotámia 33 millió pálmafája közül mintegy 20 millió termőfa nem ok nélkül ad évente 22,5 kg-os átlagtermést. (Ez a mennyi­ség a terméketlen csemetefák és a 100 kg-ot vagy annál is többet adó anyafák termésének középértéke.) Márciusban ünnepi köntösbe öltöznek a fák. A pálmamunkások — akik között apáról fiúra száll e mesterség (mert mór valóban mesterséggé fejlődött) — a fák segítésére sietnek. Először a hím fákat másszák meg. összegyűjtik azok szép, fehér fürtjeit, majd e fürtöket fel - viszik a termőfák virágaihoz, ráiuk szór­ják, és hogy még tökéletesebb legyen az eredmény, közéjük is kötik — termé­szetesen a szélnek is hagyva egy kis munkát. Ez magyarázza azt, hogy az iraki terméseredmény jóval túlszárnyalja azoknak a datolyatermesztő országok­nak az eredményeit, ahol csak a szél végzi a megtermékenyítést. Kétségtelen, hogy«lrak éghajlati és talajviszonyai is kedveznek a pálmának, de az irakiak munkáját ennél is többre kell becsül­nünk. Tavasszal, a megtermékenyítéskor 33 millió, nyár végén, szüretkor 20 mil­lió pálma megmászása csupán a termés érdekében — ez bizony nem egyszerű munka. És hány milliószor másszák meg a törzseket egyéb ok miatt is! Mindehhez tegyük hozzá, hogy a pálmaligetek — különösen Dél-lrakban — dzsungellé változnak, így aljnövény­zetük rengeteg veszélyt, sőt életveszélyt rejteget. A fűben és a bozót közt kígyók és más mérges állatok tanyáznak, ezért minden lépés a szerencsétől is függ. De ez még nem minden a pálmamunkások sok veszéllyel járó életében! A fák meg­mászásakor csupán egy gyenge sodrony köti össze a két testet — a pálma tör­zsét és a munkásét — s a munkásnak ez az egyetlen védelme munka közben, ha ezt egyáltalán védelemnek nevezhet­jük. Az ember lépeget a régi, elörege­dett levelek csonkjain, mint a lépcső­fokokon, egyre magasabbra ... De mi lesz, ha egy korhadt csonk nem bír ellenállni a pálmamunkás súlyának? Öreg pálmafa az Eufrátesz vizében Db. Csónakon szállítják a pálmacsemeték kötegeit

Next

/
Thumbnails
Contents