A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-24 / 21. szám
A szeminárium résztvevői ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM Az irodalom-népszerűsítő aktivisták találkozója A jó bornak is kell a cégér, tartja a mondás, s bizony nem véletlenül tartja így. A mai rohanó világban már nincs idő mindent megforgatni, megnézni. Szükségünk van arra, hogy elénk tegyék a dolgokat, s arra is, hogy figyelmünket felkeltsék. Az irodalmi alkotások jelentenek kivételt. A könyvekre is fel kell hívni a közönség figyelmét, mert nem mindenkinek futja az idejéből — még ha szereti is a könyvet — arra, hogy a könyvesboltban végigböngéssze a polcokat. Mindezt*«zért mondtam el elöljáróban, mert a CSEMADOK KB népművelési szakosztálya a minap országos szemináriumot tartott Losoncon az irodalom-népszerűsítő aktivisták számára. E háromnapos szeminárium elsősorban arra volt jó, hogy megmutassa, mennyire szükséges és fontos, hogy legyenek olyan irodalom-népszerűsítő rendezvények, amelyeken az aktivisták kicserélhetik tapasztalataikat, melyeket az irodalom népszerűsítésében szereztek. Egykor az is világossá vált, hogy e tapasztalatok továbbadása az irodalom és az irodalmi művek népszerűsítése szempontjából, ma már elengedhetetlenül szükséges. A könyv, a könyvvel végzett munka nagyon összetett folyamatot és tevékenységet jelent. Különösen így van ez nálunk, amikor az eredeti művek példányszámáról van szó. Az író, a kiadó, a könyvkereskedelem és a vásárló kapcsolata nagyon bonyolult. Ahhoz, hogy magas példányszámban jelenhessenek meg az eredeti művek, kell egy olyan közvetítő közeg, amely ezt az imént jelzett négyes kapcsolatot feloldja. S ez az irodalom-népszerűsítő aktivisták tábora lehet. Az országos szeminárium bizonyára hasznos szolgálatot tett a kapcsolat további javulása érdekében. Természetesen, a szeminárium résztvevői nem csupán tapasztalatcserére jöttek össze. A rendező szervek, nagyon helyesen, több érdekes és színvonalas előadást is biztosítottak számukra. Egri Viktor író, államdíjas érdemes művész „a szocialista realista irodalom a haladás szolgálatában“ címen tartott előadást. A két világháború közötti szlovák irodalomból E. B. Lukáé szlovák költő és műfordító tartott értékes előadást, dr. Csanda Sándor pedig a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokról, valamint J. Wolkerről adott elő. Ezen kívül a szemináriumon megjelent írók a környező falvakban, iskolákban találkoztak olvasóikkal. A háromnapos irodalom-népszerűsítő szeminárium keretében került sor az irodalmi színpadok járási fesztiváljára is, amelyen négy „hazai“ együttes és vendégként a dunaszerdahelyi Fókusz, és a búcsi AHOL MAGASAN LOBOG A KULTÚRA FÁKLYÁJA Eliasovcén (IUésházán), ebben a felső-csallóközi községben az elsők között alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. A szervezésben Holoczy Sándor, Kolláth Antal, Elek János, Bankó István, Nyársik Vinc^, Nagy Ferenc, Sill Mihály és Hideghéty Béla jártak az élen. özvegy Nagy Ferencné, a helyi szervezet vezetőségi tagja meghatódottan beszél a kezdeti évekről. — A megalakulás után fő feladatunknak a kulturális élet megindítását tartottuk. Ebben a törekvésünkben a község lakosságától bizalmat, az efsz-től, sokoldalú támogatást kaptunk. Tagállományunk rövidesen elérte a 150-et. A helyi szervezet első elnöke Holoczy Sándor volt, aki lelkes szervező, ügybuzgó irányító és karmester volt egy személyben. Mindjárt a megalakulás után színjátszó csoportot alakítottunk, mely évente előadott egy vagy két színművet. A község idősebb lakosai ma is büszkén emlékeznek vissza első színdarabukra, az „Ember a híd alátt“-ra, melyet Nagy László rendezett. Telt ház előtt játszottuk nagy sikerrel. Ezt követően összesen 23 további Szabó Pál pedagógus, a vegyeskórus vezetője darabot mutattunk be. Játszottuk, egyebek között, a János vitézt, a Dankó Pistát, a „Noszty fiú esetét Tóth Marival“, és más színműveket, illetve zenés darabokat és esztrádműsorokat is. Nagy közönségsikere volt a Kaviár, az Amit az erdő mesél, Bolondóra, a Jeggyűrű a mellényzsebben, az Enyhítő körülmény, a Sári bíró, a Fehér Anna, az Amikor a hárs virágzik című daraboknak is. Többségüket Elek János rendezte. De a többi rendező — Ravasz László, Szabó Pál, Horonyi András, Holoczy István, Orosz Lajosné — szintén kivívták a kultúráért lelkesedő közönség elismerését. A község, az ötvenes-hatvanas években, CSEMADOK-rendezvényei révén vált ismertté a környéken. A tonkházi kastélyban évente megrendezésre kerültek a járási, majd körzeti CSEMADOK-napok. örvendetes, hogy a kulturális és népművelési munkát a helybeli iskola pedagógusai mindig sajátjuknak tekintették. Holocsy László, Michálek Teréz és Szabó Pál neve elválaszthatatlan a helyi szervezet tevékenységétől. A hatvanas években Sill Mihály került a szervezet élére, aki tíz évig lelkesen, lankadatlan erővel vezette azt. Ebben az időben jelentkezik Holocsy István, a fiatal színésztehetség, aki sikeres esztrádműsorok rendezésével és fellépéseivel elnyeri a közönség tetszését. Ma is . büszkék vagyunk arra hogy községünk szülötte a MATESZ tagja épp a CSEMADOK illésházi helyi szervezetében kezdte pályafutását. Nótáskedvű, jó hangulatú emberekként emlegetik az illésháziakat. Erre a jó tulajdonságra épített a helyi szervezet vezetősége, amikor szorgalmazta a énekkar megalakítását. Két évvel ezelőtt létrehozták a 25 tagú vegyeskórust, melynek vezetője Szabó Pál pedagógus lett. Műsorukon főleg népdalok, betyárdalok és katonadalok szerepelnek. A tagságnak kikapcsolódást és felfrissülést jelent a kórusban végzett munka, a szereplés. E. B. Lukáé előadás közben Lant irodalmi színpad vett részt. E két együttes meghívása a rendező szerveket dicséri, hiszen mind a Fókusz, mind a Lant már hosszú ideje irodalmi színpadi mozgalmunk élén halad. Losonci szereplésük nagyban hozzájárult a háromnapos szeminárium sikeréhez. Az irodalom-népszerűsítő aktivisták háromnapos találkozója a CSEMADOK megalakulásának 25-ik évfordulója jegyében zajlott. Azt, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei az elmúlt negyedszázad alatt hatalmas munkát végeztek az irodalom népszerűsítése és propagálása terén, azt ez a rendezvény bizonyította a legjobban. — gs — A község büszkesége a két éve alakult citerazenekar, amely tavaly .sikeresen mutatkozott be Nagyabonyban, a Bihari-napokon, s a közelmúltban a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának műsorában szerepelt. Az öttagú citerazenekar „atyja“ Kudoba József és Mikécz László. Józsi bácsi például azon a citerán játszik, amelyen 45 évvel ezelőtt nagyapja citerázott, Mikécz László pedig saját maga készítette citerát penget. A fiatal generációt Hordósi Tibor, Bazalovics Tibor és Nagy László képviselik a zenekarban. A helyi szervezet jelenlegi vezetősége Farkas József elnökkel az élen aktív szervező munkát végez. A helyi szervezet kultúrcsoportja valamennyi társadalmi, politikai összejövetelen, ünnepségen fellép. A szervezet taglétszáma állandóan emelkedik, s jelenleg 260 tagjuk van, ami azt jelenti, hogy a község minden családjából tagja valaki a szövetségnek. Minden évben 10—15 új tagot toboroznak. A CSEMADOK-tagok jelentősen kiveszik a részüket a választási program teljesítéséből az önkéntes társadalmi munkából. A megtett út hűen tükrözi, hogy ebben a községben a CSEMADOK megtalálta a formáit és módszereit annak, hogyan lehet a szocialista kultúrát közkinccsé tenni és tömeges alapokra helyezni. Svinger István 10
