A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-24 / 21. szám
m & m ÜNNEPI TAGGYŰLÉS A CSEMADOK bratislavai városi bizottsága április 28-án tartotta meg ünnepi ülését a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Jurenka Bélának, a vb titkárának megnyitó beszéde után dr. GYÖRGY István, a városi bizottság elnöke, a központi bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, melyben a CSEMADOK negyedévszázados tevékenységét méltatta. — „Szövetségünk fő célja mindenekelőtt a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális igényeinek kielégítése és a szocialista embertípus megteremtése. A CSEMADOK magára vállalta a népművészeti csoportok létrehozását, azok fejlesztésének elősegítését már akkor, amikor még az állami népművelési intézmények szervezett hálózata nem kezdte meg tevékenységét“ — mondotta a szpnok, majd a soronlévő feladatokat így összegezte: „Ezekben a napokban már a jövendő kopogtat a CSEMADOK ajtaján. Szövetségünk előtt új feladatok állnak. A jövőben is igen fontos feladat lesz együtteseink és csoportjaink eszmei és művészi színvonalának céltudatos emelése“. Az ünnepi ülésen a városi bizottság irányítása alá tartozó helyi szervezetek következő aktív tagjai kaptak elismerő oklevelet: Duka-Zólyomi Árpád mérnök, Tallóczy Károly, Zahradnik Ernőné, Hlatky József, Nagy Vilmos mérnök, özv. Reicher Jánosné, Jeck Györgyné, Csapiár Erzsébet, Balogh Erzsébet, Pupákné Sípos Mária, Streck Erika, dr. Fogarassy László, Szalay Frigyesné, Sándor István, Való Erzsébet, Ploczek István és Madi Kálmánná. A kultúrműsor keretén belül nagy sikert aratott a Podunajské Biskupice-i (pozsonypüspöki) helyi szervezet tánccsoportja Vontszemű János zenekarának közreműködésével, valamint a rusovcei (oroszvári) Pupákné Sípos Mária, Streck Erika adott elő cigánydalokat. A sikeres kultúrműsor arra jogosít minket, hogy a fővárosunk területén sajátos körülmények között működő alapszervezeteink 1. özv. Reicher Jánosné átveszi az oklevelet (Prandl S. felv.) fejlődő, öntevékeny népművészeti munkájáról elismerőleg nyilatkozzunk. Jurenka Péter MEGEMLÉKEZÉS ERDÉLYI JÁNOSRÓL Már hagyományossá vált, hogy Veiké Kapusanyban (Nagykaposon) minden évben megemlékeznek a város nagy szülöttének, Erdélyi Jánosnak születési évfordulójáról. Az idén is megrendezték az Erdélyi János Kulturális és Irodalmi Napokat, ezúttal az író születésének 160. évfordulója alkalmából. A rendezvények megszervezésében a legnagyobb szerepet a CSEMADOK városi szervezete vállalta, de segített a CSEMADOK trebisovi (tőketerebesi) járási bizottsága, a Nagykaposi Vnb és a Járási Művelődési Központ is. A rendezőség gazdag és változatos programot állított össze. Az első napon megnyitották a nagykaposi származású T. Szmutko Viktória festőművész és a Nagykaposon élő Galgóczy Tibor népművész alkotásaiból rendezett kiállítást. Az első nap esti műsorában a közönség átfogó előadásokat hallhatott Nagykapos történelmi múltjáról, munkásmozgalmi hagyományairól és távlati fejlődésének terveiről. Az utóbbi témával Veres Sándor mérnök, a járási nemzeti bizottság alelnöke foglalkozott részletesen. Beszámolójában megállapította, hogy Nagykapos a gyors ütemben fejlődő városok közé tartozik, ami elsősorban a fokozott iparosításnak köszönhető,. A város fejlesztési tervében új üzletek, lakótelepek, iskolák és más közérdekű létesítmények építése szerepel. Az iparosítás örvendetes ténye mellett nem kis gondot okoz a levegő szennyezettsége, az ivóvízellátás és az utak rossz állapota. A második napon nyílt meg a városi művelődési házban a Madách Könyv- és Lapkiadó könyvkiállítása. A nyitást követően íróolvasó találkozóra került sor, amelyen a csehszlovákiai magyar költők közül L. Gály Olga, Dénes György és Török Elemér vett részt. A költőket dr. Csanda Sándor irodalomtörténész mutatta be rövid előadás keretében. A megjelent költők verseiből a helyi gimnázium diákjai adtak elő részleteket. Az élénk és tartalmas beszélgetésen szó esett a modern költészetről, az új írói és kritikusi nemzedékről és más, irodalmunkkal kapcsolatos témákról. Az emléknapok keretében megkoszorúzták Erdélyi Jánosnak a városi parkban álló emlékművét. A koszorúzás után a városi művelődési ház nagytermében dr. Csanda Sándor tartotta meg ünnepi emlékbeszédét, amelyben méltatta a költő nagy jelentőségű irodalmi, népdalgyűjtő és filozófiai munkásságát. Az emlékbeszédet gazdag kulturális műsor követte. Fellépett a tanítók járási énekkara, a helybeli általános iskola gyermekkórusa, a bélyi tánccsoport, Tóth Erzsi, a Thália Színpad tagja és a Nagykaposi Gimnázium Irodalmi Színpada. HAJDÚ GYÖRGY • • • A KULTÚRA ÁPOLÓI Övár a Velkv Krtís-i (nagykürtösi) járás egyik legkisebb, alig négyszáz lelket számláló faluja. Az ember hajlamos arra, hogy azt vélje: egy ilyen kis községben pang a kulturális élet. Itt éppen az ellenkezőjét tapasztaltam. A helyi CSEMADOK-szervezet tekinthet vissza a legrangosabb múltra. 1952-ben alakult, alapító tagjai id. Perlai László^ Vízy János, Tóth Gyula és Klapka Mihály voltak. Kezdetben bizony rengeteg nehézségbe ütközött a szervezet munkája. Nem volt kultúrház a faluban. Ilyen hátrányos helyzetben is számottevő eredményeket értek el. Nagy sikerű Petőfi-estet tartottak a költő születésének 125. évfordulója alkalmából és budapesti vendégművészek (Boros Jolán és Béres Ferenc népdalénekesek) közreműködésével, valamint a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny legjobb énekeseinek szereplésével pedig szabadtéri népdalestet rendeztek — óriási közönségsikerrel. Nem kis érdeklődés kísérte azt az író-olvasó találkozót, amelyen az óváriak népszerű csehszlovákiai magyar költőnket, Csontos Vilmost fogadták. Az óvári CSEMADOK-szervezet ez évi tevékenysége a jeles évfordulók jegyében zajlik. Bekapcsolódtak a Hét szerkesztősége által az SZNF 30. évfordulójára meghirdetett „Hősökre emlékezünk“ versenybe is. A CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére sikerrel mutatták be Lovicsek Béla „Tűzvirág“ című színművét, Gemer László rendezésében. A szervezet tervében egyebek közt szakkörök megalakítása is szerepel, amely után érdeklődés is mutatkozik. Merica József elvtárstól, az óvári helyi pártszervezet elnökétől azt is megtudtuk, hogy a CSEMADOK-szervezeten kívül az ifjúsági szervezet és a nőszövetség munkája mondható eredményesnek. Bár Ovár kis falu, de a kultúra terén eddig elért eredményei arról tanúskodnak, hogy a kultúra ápolása itt jó kezekben van. BODZSÁR GYULA # 1974. április 7-én Horná Králován (Felsőkirályin) megtartották a „Ki tud többet az SZNF-ről“ verseny járási döntőjét. Az öt vetélkedő csoport közül a nyitrai gimnazisták és a felsőkirályi Lencsés László csoportja jutottak tovább a kerületi elődöntőbe. A nézők is aktív résztvevők voltak, mivel a versenyzők által meg nem válaszolt kérdésekre ők felelhettek. Minden jó válaszért könyv volt a jutalom. A szünetben fellépett a CSEMADOK helyi szervezetének énekkara, majd az úttörők szórakoztatták a közönséget. A zsűri igazságos pontozásával mind a versenyzők, mind a nézők meg voltak elégedve. BENKÓ MAGDA AKTÍVAN, EREDMÉNYESEN # Fennállásának 25. évfordulóján ünnepi taggyűlést tartott a CSEMADOK blatnai (sárosfai) helyi szervezete, melyen az alapító tagok, az egykori és mai aktív vezetőségi tagok is megjelentek. A tagságot Puha Erzsébet, a helyi szervezet titkára köszöntötte és röviden a jubileum jelentőségét, az elkövetkező időszak aktuális teendőit körvonalazta. Az elmúlt negyedszázad eredményeit Czére István, az alapszervezet alelnöke értékelte, majd Álló Ferenc, a helyi szervezet elnöke is szót kért. Az ünnepi taggyűlést kultúrműsor követte, melyben a leánytánc aratta a legnagyobb sikert. PUHA VALÉRIA ■■ m mm 11 hét
