A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-24 / 21. szám
GOETHE Májusi dal A természet mint fénylik feléd 1 Villog a napfényi Nevet a rét! Már minden ágból kitört a rügy, minden bokorból ezernyi fütty; s árad a szívből öröm, gyönyör. Ö kedv, vidámság, ó nap! Ó föld! Ó szerelem I te csupa arany hajnali felhőm ott magasan I Fényed megáldja a friss mezőt s a földet elönti szirom-ködöd. Ó lány, leányka, szeretlek én I S te hogy szeretsz! Hogy villansz felémI Mint dalt pacsirta s hajnalt szeret, mint nyíló rózsa üde szelet, vérem tüzével úgy vágylak én, ki ifjúságot öntesz belém, s új dalra, táncra kedvet adsz. Szeress örökre s boldog maradsz. (Hajnal Gábor fordítása) EGY KÉSZÜLŐ SZÓTÁRRÓL A SZÓTÁRÉRT ... szólunk — folytathatnám a gondolatot, de így, minden különösebb és alaposabb bevezető nélkül vajmi keveset mondana az olvasónak. Kezdem tehát a lényeggel: készülőben van egy magyar—szlovák—cseh mezőgazdasági szótár. A CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működik egy nyelvművelő szakbizottság. Ennek a szakbizottságnak van egy huszonhárom tagú munkacsoportja. Ez a munkacsoport tizenhét agrármérnökből, két biológusból, egy állatorvosból, egy vegyészből és egy érdemes tanítóbál áll. Foglalkozásukat tekintve tízen pedagógusok, négyen termelési-gyakorlati munkát végeznek, öten kutatóintézetben, ketten minisztériumban dolgoznak, kettő közülük pedig egyéb beosztású. A csoport tagjai közül heten vezető beosztásban működnek, kilenc az aspiráns, négy pedig kandidátus. Tíz évvel ezelőtt az agrárszakembereknek ez a csoportja felismerte a szótár szükségességét az oktatás, a termelés, a kutatás, az irányítás és a közéleti tevékenység területén. Érzékenyen reagáltak arra a jelenségre, hogy különös csehszlovákiai magyar terminológia van kialakulóban, amely nemcsak a szaknyelv elkorcsosodásához vezet, hanem a köznyelvet is rontja, mivel a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek elválaszthatatlanok mindennapi életünktől. (Egyébként nyelvi fejlődésünk problémáit magyarországi és csehszlovákiai nyelvészek is tanulmányozták már.) A szótár nagymértékben elősegítené a meglévő nyelvi hiányosságok kiküszöbölését, egységesítené a szakterminológiát, illetve megakadályozná a helytelen fejlődését, továbbá a szlovák szakkifejezések erőszakolt és helytelen „magyarítását". A szótár tartalmazná — a népi jellegű szakkifejezésektől az egyetemi tananyag szintjéig — az összes mezőgazdasági és a mezőgazdasággal szorosan öszszefüggő kifejezéseket. A háromnyelvű szótár magába foglalná a mezőgazdasági főiskolák és egyetemek növénytermesztési-, állattenyésztési-, gépesítési- és az ökonómiai szakágazatok teljes tananyagát, valamint az állatorvosi-, a kertészeti-, és a talajjavítási szakágazatok terminológiáját. Ezenkívül segítséget nyújtana a biológiai-, az élelmiszertechnológiai- és a közgazdasági irányú főiskolák hallgatóinak, a középiskolásoknak, a termelésben dolgozóknak, a kisállattenyésztőknek stb. A szótár tartalma a következőképpen tagolódna: zoológia, botanika, matematika, fizika, geológia, kémia, agrokémia, meteorológia, politikai gazdaságtan, mezőgazdasági és általános jog, mikrobiológia, genetika, anatómia, állatélettan, kórtan és higiéna, általános állattenyésztés, lótenyésztés, sertéstenfésztés, juhtenyésztés, szarvasmarhatenyésztés, baromfitenyésztés, méhészet, halászat és sporthorgászat, egyéb háziállat-tenyésztés, vadászat, takarmányozástan, tej, hús és egyéb állati termékek technológiája, talajtan, geodézia, agrotechnika, növénytermesztés, zöldségtermesztés, gyümölcsészet, szőlészet és borászat, növényvédelem, könyvelés, üzemtan, üzemszervezés, talajjavítás, építészet, öntözés, a gépesítés alapjai, hajtó- és kenőanyagok, elektrotechnika, gépelemek és alkatrészek, gépesítés, a növénytermesztés gépesítése, az állattenyésztés gépesítése, programozás és számítástechnika. A szótár terjedelmét hetven szerzői ívnyire tervezték, s mintegy 75—100 ezer szót foglalna magába. Egykötetes lenne. Hogy miért egy, s nem hatkötetes? (Magyar—szlovák, szlovák—magyar, magyar—cseh, cseh—magyar, szlovák—cseh, cseh—szlovák). Egyszerűen azért, mert ügyes és ötletes szerkesztéssel megoldható a hatalmas anyag egy kötetbe való tömörítése. Ugyanis a szótár első felében egy-egy oldalon, illetve oldalanként lesz a fogalom háromnyelvű változata — egymás után három oszlopban —, míg a szótár második felében a második és a harmadik oszlop regisztere lesz külön-külön ábécé sorrendben és megszámozva az első oszlop sorrendje szerint, ami lehetővé teszi mindhárom nyelven a gyors és precíz tájékozódást. Nagyjából már érzékeltettük és felvázoltuk, hogy ki mindenki és mire használhatja fel a szótárat, mégsem árt összegezni. Lényegében mindenki felhasználhatja, aki ír és beszél, aki tanul és fordít, aki elad és bevásárol, aki a mezőgazdaságban, vagy éppenséggel kutatóintézetben dolgozik . . . és felhasználhatjuk mi, újságírók, de felhasználhatják a szakkönyvek szerzői is. Tehát mindannyiunknak szüksége lehet rá. Úgy vélem, érdemes néhány szót és gondolatot ejteni a szótár nemzetközi jelentőségéről is. Köztudott például, hogy a magyar mezőgazdaság igen fejlett, s azt is tudjuk, hogy déli szomszédaink mezőgazdasági szakirodalma bőséges és magas színvonalú. Továbbá az is köztudott, hogy a két ország kutatóintézeteinek kapcsolata és együttműködése szoros. (Egyébként a KGST irányelvei is meghatározzák az együttműködés állandó bővítését.) Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek fordítói nagy hasznát vehetnék a szótárnak. További gyakorlati példa a szótár felhasználására: a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola kapcsolatban áll hasonló jellegű magyarországi főiskolákkal. Egyebek közt évről-évre sor kerül a hallgatók cseréjére, akik nyelvi nehézségekkel küzdenek... Tovább pörgetve a gondolatot megállapíthatjuk: ma már igen magas színvonalon áll a mezőgazdasági termelés. Az eredményes gazdálkodásnak sok az összetevője. Ebből eredően kapcsolataink egyre bővülnek a szomszédos, szocialista országokkal. Adunk és kapunk vetőmagot, műtrágyát, eladunk és vásárolunk erő- és feldolgozó gépeket. A gyártmányok leírása, a mellékelt használati utasítás sokszor, sőt a legtöbb esetben nagyon bonyolult, pontatlan és így félreérthető. Ezen a téren is sokat segíthetne a szótár. Ma már a KGST-társulások maguk is igényelnek szakszótárat. Hogy csak egy példát említsünk: a baromfi-, hús- és tojástesztelő állomás éppen napjainkban készíttet szótárat, mivel egy állomás teszteli kilenc ország termékeit. Végül, de nem utolsósorban azt is megemlíthetjük, hogy másfél évtizeddel ezelőtt KGST-határozat született egy magyar— szlovák, szlovák—magyar mezőgazdasági szótár kiadásáról. A határozat az Agrártudomány című folyóirat 1957. évi 12. számának a 73. oldalán található meg. Bizonyára feltűnt az olvasónak a feltételes mód gyakori használata: elősegítené, egységesítené, megakadályozná, felhasználhatná stb. A szótár ugyanis több évig szerepelt a Priroda kiadó távlati, kiadói tervében. A közelmúltban a kiadást jóváhagyta a központi könyvkiadást ellenőrző és irányító szerv is, mint az említett kiadó felső szerve. A szerződés 1973 tavaszán elkészült, már csak az igazgató aláírása hiányzott róla. Az igazgató véleménye szerint azonban a könyvkereskedés központi igazgatója nem biztos abban, hogy a szótár kelendő lenne a könyvpiacon. így az igazgató — bár nem utasította el a szótár kiadósának a lehetőségét —, még mindig nem írta alá a szerződést, ellenben két járásban „igénykutatást" rendelt el. Jórészt ennek a felmérésnek az eredményétől függ, hogy kiadósra kerül-e a szótár, vagy sem. Itt ezen a ponton önkénytelenül is felvetődik az emberben néhány kérdés: mennyire lehet alapos és valós képet nyújtó egy ilyen felmérésszerű igénykutatás? Vajon a kérdőív eljut-e minden érdekelt kezébe, s ha igen, rohanó életünk ezer gondja közt kellő figyelmet fordítanak-e az illetékesek a kérdőívre, s érdemben foglalkoznak-e vele, hogy a felmérés valóban reális képet tükrözzön? Egyébként időközben a budapesti Akadémiai Kiadó is foglalkozik a közös kiadás gondolatával, sőt a prágai Státn! zemédelské nakladatelství is hajlandóságot mutat részt venni ebben a közös akcióban. Számolva a nehézségekkel mindent egybevetve úgy érezzük, hogy jó úton halad a készülő szótár ügye, s talán nem vész kárba a huszonhárom tagú csoport erőfeszítése, áldozatos, jó és hasznos ügyet szolgáló munkája. LOVICSEK BÉLA