A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-03 / 18. szám
MARIÁNSKÉ LÁZNÉ Az első benyomás, mely maradandó, felejthetetlen élményt kelt az Idegenben, az a színpompa, amellyel a világhírű csehszlovákiai fürdőváros, Marlánské Lázné a gyógyulást kereső vendét geit fogadja. Karbantartott, patinás palotái, gyönyörű modern fürdőépületei a pasztellszínek különböző árnyalataiban, mint csiszolt ékkövek, már a távolból megragadják a látogató figyelmét. De az uralkodó szín mégis a zöld, annak százféle árnyalata. A nagy kiterjedésű élénkzöld pázsit, a komorzöld százados lombos fák és a háttérben a kékes színben játszó fenyőerdők a zöld színnek szinte valószínűtlenül széles skáláját vonultatják fel. Ha süt a nap, szívet örvendeztető fényárban úszik a csodálatos kaleidoszkóp, amely a természeti szépségek iránt kevésbé fogékony látogatót is varázslatba ejti. De még tavaszi felhőátvonulásokkor, nyári záporok, őszi esők idején sem hat nyomasztólag a táj, mert Ilyenkor a már említett szlvárványszínek derengő pasztellváltozatokban szűrődnek át a párafüggönyön. Aki már járt a világhírű fürdőhelyen, meggyőződhetett arról, hogy Marlánské Lázné nem minden ok nélkül nyerte el a mosolygó fürdőváros címet. Maga a város aránylag nem nagy kiterjedésű. Hiányoznak a másutt elmaradhatatlan külvárosok. Nincsenek perifériák, peremvárosok, nincsenek komor bérkaszárnyák. Itt minden belváros, itt csak „city" létezik, sűrített formában. Átmenet nincsen, az hiányzik. A fényűző szállodából kilépve az erdő szélén találjuk magunkat. De ami város — az város a javából. Korszerű szállodák, gyógyintézetek és nyaralók tömkelegé, nagyvárosi jelleg és forgalom. Csend, rend és tisztaság honol mindenütt. Es ózondús levegő... Az Ipartelepek, gyárak és üzemek dübörgésébe az utcai forgalom zajába belefáradt emberek idegcsillapító nyugalmat, üdülést és teljes kikapcsolódást találnak a fürdőváros csendjében, előkelő környezetében, hogy új erőt gyűjtsenek munkájukhoz, hivatásukhoz. Mariánské Lázné enyhe éghajlata, természeti és földrajzi adottságai felette kedvezőek. A dél felé nyitott völgyet északon a Slavkovl erdő, északkeleten a Teplái-hegyek, nyugaton és délen a Fenyves-hegyek és a Cseh-erdő védik. Ezek a vulkanikus eredetű hegységek bővelkednek ásványi kincsekben. Mariánské Lázné területén negyven különféle ásványvíz buggyan fel a földből, mindegyik más-más összetételű és gyógyhatású. Ez alapozta meg a fürdőváros világhírnevét. Leghíresebb az úgynevezett Szentkereszt-forrás, ezt még Mária Terézia uralkodása Idején, 1749- ben fedezték fel. Harminchat különböző helyen fakadó forrásait gondos előkészítő munkálatok után egyesítették. Az Uiovlce nevű városrészben tör elő a Ferdlnánd- és a Rudolf-forrás, ezeknek gyógyhatású vizét csöveken vezetik a Maxim Gorkij kolonádra (ivócsarnokba). Ezeket a forrásokat már több mint négy évszázada Ismerik. Nevezetes az Ambrosius, az Erdei-forrós és az erősen kéntartalmú vizű Márla-forrás — Innen a város elnevezése. A gyógyhatású ásványvizet a világ számos országába exportálják. Legkedveltebb az Ismert Excelsior ásványvíz. De miben is áll a híres gyógykezelés, milyen betegségeket és hogyan gyógyítanak a világhírű fürdővárosban? A betegek az orvosok által meghatározott vizet állandó sétálás közben Isszák (Ivókúra). Az orvosok előírnak továbbá kád- vagy Iszapfürdőt, és szükség esetén Iszappakolást. Az Iszapot nyáron jövesztik és hónapokig tárolják, hogy az minél több oxigént vegyen föl magába. Az érlelés után az Iszapból eltávolítják a gyökereket, megtisztítják, megőrllk. Használat előtt az Iszapot felhevítik és pakolással rakják a páciens fájó testrészére. A gyógyforrások vizét hurutos gyomor- és hátbántalmaknál, hólyag- és vesebántalmaknál, májbajoknál, cukorba)-18
