A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-03 / 18. szám
A világhírű fürdőváros központja nól él elhízásnál, bőrbajoknál, valamint reumánál és srervl Idegbántalmoknál alkalmazzák hatásosan. Morlánské Lázné, vagy ahogyan nyugaton nevezik, Marlenbad, mozgalmas múltra pillant vissza. A források vidéke egykor a teplál premontrei apátság tulajdonában volt. A Chebbe vezető úton épült kolostort Hroznata, a Pfemysl-családból származó cseh várúr a tizenkettedik században alapította. A nép ajkán megőrzött rege szerint Ivókúra A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság Idegenforgalmi Kormánybizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Hroznata, visszatérve egy sikertelen keresztes hadjáratbál, maga Is belépett a rendbe, majd egy későbbi harc során fogságba esett és börtönben pusztult el. Nagy uradalmát a kolostor örökölte. ,Az akkoriban még elhagyott, zsombékos területen a föld mélyéből különböző források törtek fel, amelyeknek gyógyhatásárál a szerzetesek, a környező, gazdag erdőkben dolgozó favágók és Jobbágyok csakhamar tudomást szereztek. A huszita háborúkról szóló krónikákban is sokat olvashatunk ezekről a varázslatos erejű forrásokról, melyeknek a vizében a betegek visszanyerték egészségüket, erejüket. A krónika feljegyezte azt is, hogy 1528-ban, amikor az országban nagy sóhiány volt, I. Ferdinánd császár megparancsolta Antonius apátnak, hogy a források vizéből Igyekezzen sót termelni. A buzgó apát azonnal munkához látott. Az ország különböző részeiből szakértőket hivatott, s megkezdték a só lepárlását. Hosszadalmas és fáradságos munkával sikerült is — glaubersót nyerniük, ez azonban főzési célokra alkalmatlan, mert hashajtó hatású. Azóta sok alkimista, fizikus és orvos próbálkozott a forrásvizek értékesítésével, Nagy akadály volt a források fekvése; ezeket az őserdőhöz hasonló rengetegben szinte lehetetlen volt megközelíteni. Ennek ellenére a szerzetesek az egyre nagyobb hírnévre szert tett gyógyvizet nagy nehézségek árán hordókban szállították Prágába, Bécsbe, Budapestre és más városbeli kolostorokba. 1710 körül Raymund apát kocsiutat építtetett a forrósokhoz, ezeket kitisztította és jövedelmező üzletet teremtett a rend számára. Az igen jó gyógyhatású kénes forrásokat Márla-forrósoknak nevezték, mert a közelükben egy fára erősített Mórloképhez jártak zarándokolni a hívők. A szerzetesek természetesen égi csodával magyarázták a források gyógyhatását. A hétéves háború után Mária Terézia a forrásokat tudományos alapon megvizsgáltatta. Több neves tudóst, fizikust, orvost bízott meg a gyógyforrások vizének kivizsgálásával, majd azok népszerűsítését Is elrendelte. Dr. Nehr, a teplál apátság orvosa pontosan leírta a források gyógyhatását, a tizenkilencedik század elején dívó fürdő-illemrendet, és az akkori kezdetleges gyógymódokat. Ez a haladó szellemű és csak az orvostudománynak élő tudós mindent elkövetett, hogy az úgynevezett „csodaforrósokat" tényleges gyógyforrásokká fejlessze a nép széles rétegei számára. Dr. Nehr építtette fel az első „fürdőépületet", amely nyolc kabinból és öt szobából állott. 1908-ban már hét épülettel dicsekedhetett a település, úgyhogy hivatalosan ezt az évet tekintik a fürdőváros tulajdonképpeni születési évének. 1812-ben már önálló község volt — tizenkét házzal. Városfejlesztés tekintetében Mariánské Lázné sokat köszönhet Kari Reitenbergernek, o teplál kolostor apáturának, aki a rend pénztárából hatalmas összegeket utalt ki a fürdő fejlesztésére. Szerzetestársai ezért ellenségeivé váltak. Amikor lecsapoltatta a környékbeli mocsarakat, a rend vagyonának elherdálásával vádolták. Befeketítették a császári udvarnál és különböző intrikák után 1827-ben elérték, hogy a kolostor éléről eltávolították. Egy 1815-ből származó irat szerint az első évben 187 beteg keresett gyógyulást az akkori Marienbadban. Három év múlva számuk már 863- ra emelkedett, majd minden évben több és több beteg talált Itt gyógyulást. £s statisztikai adatokból tudjuk azt is, hogy az utóbbi években átlagosan mintegy százezren kezeltették magukat, üdültek az egyre épülő és szépülő csehországi fürdővárosban. Morlánské Lázné tulajdonképpen a múlt század ötvenes éveiben indult rohamos fejlődésnek. Új, gyönyörű fürdőépületeket emeltek nagy költséggel, vízvezetéket építettek, hogy az usovlce! források vizét a mai korszerűen felszerelt és berendezett nagy ivócsarnokba vezessék, megtakarítva ezzel a betegeknek a csaknem másfél kilométeres utat. 1868-ban színházat Is építettek, és 1872- ben üzembe helyezték a plzen—chebi vasútvonalat. 1898-ban pedig megépítették az első városi villamosvasutat, amelyet néhány évvel ezelőtt trolibuszjáratokkal helyettesítettek. A fürdőváros igazi kényelemmel szolgál az üdülőknek, kulturális élete fejlett, de azért a sportolók, turisták is megtalálják, amit keresnek: a kevésbé „mozgékony" fürdővendégeket is a legszebb kirándulóhelyek várják. A gyönyörű, romantikus erdők sétaútjait jelzésekkel látták el, és nem fárasztó kiránduló-útvonalakat jelöltek ki. A vörös jelzésű sétautak sík vidéken haladnak, ahol semmilyen emelkedés nincs a vörös-kék jelzés lankás emelkedést, a zöld jelzés meredek utat és a sárga jelzés erősebb emelkedést jelez. A séták, gyalogtúrák ugyanis hozzátartoznak a fürdői gyógykezeléshez. Sokan orvosi rendeletre eképpen szabadulnak meg fölösleges kilóiktól. A 787 méter tengerszint feletti magasságban fekvő, 46 hektár kiterjedésű golfpályán való „távgyaloglást" a légzőszervi megbetegedésben szenvedőknek ajánljuk. Lehetőség van azonkívül a vadászatra és sporthorgászatra. A közeli Regent-tavon pedig vitorlázni lehet. A Lldón és a völgyzárágáttal létesített mesterséges tó strandolási lehetőségeket kínál. De nemcsak nyáron érzik Itt jól magukat a vendégek. Télen a környék lankás domboldalait megszállják a sízősportok kedvelőinek százai, és kitűnő bobpálya is áll a közönség rendelkezésére. Morlánské Lázné fejlődése a fürdők államosítása után felgyorsult. Az elmúlt két évtized során szinte teljesen újjáépítették, létesítményeit korszerűsítették és több új szanatórium is épült, ahol szakképzett fürdővárosok az orvostudomány legkorszerűbb vívmányainak segítségével gyógyítják a betegeket. Es a kitűnő ásványvizeket ma már a világ szinte valamennyi országába szállítják, egyre nagyobb irántuk a kereslet. A világhírű gyógyfürdő glaubersós, kénes és vasas vizű forrásainak vize ma már nem a kiváltságosok, de a szocialista társadalmat építők, dolgozók gyógyulását, egészségét szolgálja. Aki még nem döntött, hogy családjával hol töltse Idei szabadságát, annak azt ajánljuk, látogasson el erre a gyönyörű tájra, a romantikus erdőkkel övezett nyugatcsehországi fürdővárosba — Mariánské Láznéba. A hatalmai golfpályán sokan hódolnak kedvenc sportluknak A strandfürdő 19 Az egyik fürdő pavilonja
