A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-03 / 18. szám
EMLÉKEZÜNK KURT KONRAD MILOS KRASNV OTTO SYNEK A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei KURT KONRAD, polgári nevén KURT BEER, született 1908. október 15-én, cseh újságíró és történész. Első irodalmi alkotásai: egy tanulmánykötet a spanyol forradalomról, továbbá cikkek a huszitizmusról, az 1848-as csehországi forradalmi megmozdulásokról, továbbá az angol chartista mozgalomról; ezek a cikkek 1938-ban a Tvorbában láttak napvilágot, később, a szerző halála után, 1949-ben könyv alakban is megjelentek Szabadság és fegyverek címmel. Mindezeket a cikkeit a szerző a cseh dolgozó nép forradalmasításának szándékával írta, hogy felkészítse a feltörekvő fasizmus elleni népi háborúra. Kurt Konradot is ugyanaz a sors érte, mint sok más cseh kommunista harcost: a fasiszták meggyilkolták. 1941. március 1- én, egy héttel azután, hogy lefogták a CSKP I. illegális központi bizottságának tagjait, a Gestapo letartóztatta. Néhány nappal később Drezdába szállították. Itt is ugyanolyan erősnek és derűlátónak mutatkozott, mint az illegális munkában. A feleségéhez írt levelekből a jövőbe vetett töretlen hit és szilárd lelkierő sugárzik. A pártra gondol, a „nagy családra“, számbeli megerősödésére, harcára és győzelmére. Az utolsó pillanatig hősiesen tartotta magát. 1941. szeptember 25-én, noha semmit sem tudtak rábizonyítani, a fasiszta hóhérok — valószínűleg bírósági eljárás és ítélet nélkül — kivégezték. MILOS KRASNY, született 1909. november 1-én, a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztségviselője. A megszállás alatt illegális tevékenységet fejtett ki, szorosan együttműködött a CSKP I. illegális központi bizottságával, s tagja volt a CSKP II. illegális központi bizottságának, amely akkor alakult osztaga ellen. Súlyos harcok árán behatoltak a faluba, s a partizánok kénytelenek voltak visszavonulni az erdőbe. Két nappal később ismét harcba szállt a 6. és a 8. osztag a megszálló csapatokkal. A németek emberben és hadianyagban egyaránt nagy veszteségeket szenvedtek. November közepén átszervezték a brigádot. Uhrovec körzetében továbbra is ott maradt a 160 tagú 6. osztag. Ámde november 22-én, 23- án és 24-én a német egységek ismét támadást vezettek Zayugróc ellen. A támadó hadművelet során felégették a falunak egy részét. A 6. partizánosztag, az ellenségtől üldözve, visszavonult a hegyekbe. A novemberben és decemberben lefolyt harcok során a fasiszták az Uhrovec község közelében levő Jankov vrSokon (Janko-magaslaton) épült egyik bunkert rágyújtották hét sebesült partizánra, akik bennégtek. A Janko-magaslaton épült emlékmű a 2iáka partizánbrigád itteni hősi harcainak állít emléket. A VASUTASOK iS SEGÍTETTEK meg, amikor a németek megtámadták a Szovjetuniót. 1941 őszén a központi bizottság pártösszekötőjeként működött, egyedül neki volt kapcsolata a KP valamennyi tagjával. 1940 novemberétől 1941 nyaráig, amikor a Gestapo lefoglalta a CSKP számára dolgozó nagy nyomdákat (például a Prága Trója negyedében levő Pfáda nyomdát), megszervezte a Rudé Právo és más illegális sajtótermékek sokszorosított előállítását és terjesztését. Sikerült neki többször elkerülnie a Gestapo csapdáját, de 1941. október 27-én letartóztatták és a statárium kihirdetése után, 1942. május 30-án kivégezték. OTTO SYNEK, született 1900. szeptember 22-én Prágában. Aktív tevékenységet fejtett ki a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetségben s a kommunista mozgalom kiváló képviselője volt a München előtti Csehszlovák Köztársaságban. 1923- ban lépett be a CSKP-ba. 1929—30- ban a KISZ központi titkára volt. Befejezve tanulmányait Moszkvában a Nemzetközi Lenin Iskolában, viszszatért és 1933—35-ben a CSKP prágai körzeti bizottságának vezető titkára volt. 1936-tól a CSKP 1938 októberében történt betiltásáig a pilzeni körzeti pártbizottság vezető titkáraként tevékenykedett. 1935—38- ban a kommunista pártot képviselte a nemzetgyűlésben. Antifasiszta tevékenységéért 1939 februárjában letartóztatták, és Csehszlovákia német megszállása után a protektorátust bíróság 7 hónapi elzárásra ítélte. Kiszabadulása után a földalatti mozgalomban dolgozott s tagja lett a CSKP I. illegális központi bizottságának: a szervezési titkár tisztségét töltötte be. 1941. április 10-én a Gestapo letartóztatta, és szeptember 29-én kivégezték. Ufankában (Banská Bystrica-i járás) áll Ján Huéko szobrászművész alkotása, egy emlékmű, amely azt a gondolatot fejezi ki, hogy „A harc tovább folytatódik a hegyekben“. 1944—45 telén a „Halál a fasizmusra“, a . „Bosszúálló“ és az „Előre“ partizáncsoportok tagjai diverziós tevékenységet folytattak a község környékén, szabotázsakciókat hajtottak végre a vasúti pálya és a vasútállomás ellen. Nagy segítséget nyújtott a partizánoknak a helybeli lakosság. A fasiszták visszavonulásuk során felrobbantották a vasúti völgyhidat. A felkelés idején a községben raktárai voltak a felkelőknek. Az itteni vasútvonalon operált a felkelők Húrban nevű páncélvonata. 1945 januárjában a partizánok rajtaütöttek a községben elszállásolt németeken. „A harc tovább folytatódik a hegyekben“ — az ulankai partizánemlékmű EGY KITÜNTETETT KÖZSÉG Ezerkilencszáznegyvennégy október 26-án Feketebalog községbe (Banská Bystrica-i járás) betörtek a fasiszta német egységek. Egy héten át rajtaütéseket hajtottak végre a környező völgyekben. Mintegy negyven felkelő katonát elfogtak és Breznóra vitték őket. A községben agyonlőttek két embert. A megszállók távozása után a partizánok és a felkelő katonák lejöttek az erdőből a faluba, amelynek lakossága mindenben támogatta őket. November 7-én a hajnali órákban motorizált német egységek érkeztek a faluba, beszállásolták magukat a házakba s naponta átfésülték a környéken az erdőket, völgyeket. A hegyekből sok fogollyal tértek vissza, ezeket kihallgatták, megkínozták s többet közülük agyonlőttek. Nőket és gyerekeket zártak be egy faházba a Jergovo völgyben, a házat meglocsolták benzinnel és felgyújt t+4k, Férfiakat lőttek agyon a Vidravölgyben. Az erdőből minduntalan fegyverropogást lehetett hallani: a fasiszták a helyszínen végeztek a partizánokkal, felkelő katonákkal és a hegyekbe menekült falubeli lakosokkal. A községet 1945. január 29-én szabadították fel a szovjet hadsereg alakulatai. Peter Jilemnicky is megemlékezik ezekről az eseményekről Garammenti krónika című művében. A községet a Felkelési Érdemrend I. fokozatával és a Duklai Emlékéremmel tüntették ki. HARCOK A KIS-FÁTRÁBAN Ezerkilencszáznegyvennégy októberében a német megszállók több ízben rajtaütöttek a Kis-Fátrában, az Uhrovec (Zayugróc) körüli hegyekben a partizánokon. Így október 25- én rajtaütöttek a Ziüka partizánbrigád 6. osztagán, ez azonban visszaverte a támadást. A harcok november elején is folytatódtak. November 3-án a megszállók három oldalról támadást intéztek a 2izka partizánbrigád Zayugrócon elszállásolt 6. A Jankov vräokon emelt hatalmas obeliszk őrzi az itt elesett partizánok és szovjet katonák emlékét KÉRDÉSEK: 1. Melyik község határában van a Janko-magaslat, ahol a fasiszták felgyújtottak egy bunkert és hét sebesült partizán bennégett? 2. Melyik napon szabadították fel a szovjet hadsereg egységei a Felkelési Érdemrenddel és a Duklai Emlékéremmel kitüntetett Feketebalog községet? 3. Nevezzen meg egyet az 1944—45 telén az Ufanka környékén tevékenykedett három partizáncsoport közül. HŐSÖKRE EMLÉKEZÜNK A megfejtő neve 9 Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 3. hét 5
