A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-12 / 15. szám
A romantikus hegyek között fekvő Sklené Teplice (Szklenófürdö) lett a fürdőszolgálatot iskolázott : egészségügyi személyzet látja el. Fizikális terápiát: rövidhullámú diathermát, galváni-kezelést, soluxot, kvarckezelést és hasonlókat is nyújtanak itt. A fürdőben főleg beutalt betegek rendelkezésére áll az ágykapacitás, de befogad fizető vendégeket is. Elszállásolási lehetőség van azonban mind a magángyógykezeltek, mind pedig az üdülni vágyó íürdővendégek számára a faluban, nagyon szépen és kényelmesen berendezett vendégszobákban. A beutalt betegek számára külön étterem működik, míg a • fürdővendégek számára étterem, kávéház és kertvendéglő áll rendelkezésre. Az ellátás választékos, naponta különböző ételeket készítenek, részben diétás előírások szerint, részben pedig a fürdővendégek számára. Annak ellenére, hogy Szklenó kis fürdő, élénk társadalmi élete van. Naponta hapgversenyez a fürdőzenekar, s gyakran rendeznek kiváló hazai és külföldi művészek felléptével művészesteket. A gyógykezeltek részére egészségügyi előadásokat is tartanak, a páciensek maguk választhatják meg az előadások témáját. A község mozijában rendszeresen van előadás, a gyógyintézetben pedig hetente egyszer vetítenek filmet. Szklenófürdőn kitűnő sportolási lehetőségek is vannak. Főleg a sporthorgászok örülnek a Teplá folyócska gazdag halállományának. A termálvízzel töltött strandmedencében, mely kora tavasztól késő őszig van nyitva, SKLENE TEPLICE - SZKLENO Hazánk világhírű fürdőhelyei mel- > lett háttérbe szorulnak a nagyszerű gyógyvizű és nagy múlttal rendelkező kisebb fürdőhelyek, mert részben ,a hiányos propaganda, részben pedig a meg nem felelő újjáépítés bűneként kevésbé ismertek. Ezek közé tartozik Sklené Teplice, Szklenófürdő, Szlovákia egyik legrégibb fürdőhelye. A Teplá patak csöndes idillikus völgyében tűlevelű és lombos erdők között fekszik. A völgy bejárata mintegy kaput képez Hliník nad Hronom község fölött, s feljebb Teplá pod Banskou Stiavnicou falucska mellett csodálatos szépségű völgykatlanná szélesedik. Itt vannak a fürdőépületek és a termálvizü strandfürdő. Az első írásbeli emlék 1550-ből maradt fent a fürdőről, amikor — az egykorú dokumentum szerint — Georgius Krabat, Mária királynő titkára, felhívta az alsó-ausztriai kamarát, hogy küldjön ki üveggyártásban járatos szakembert Szklenóra. A kérelem megemlíti, hogy a községben már csaknem két évszázada foglalkoznak üvegfúvással, s hogy a falunak meleg vizű forrásai is vannak. Ez az okirat bizonyos fokig meghatározza tehát a fürdő megalapítását is, mely a XIV. század közepére tehető. Szklenófürdö tulajdonosai különböző arisztokrata családok voltak, s a fürdő egész a felszabadulásig magántulajdonban volt. A fürdő fejlődésének lehetőségei mellett szól nagyszerű fekvése. Négyszáz méter tengerszint fölötti magasságban Banská Bystricától (Besztercebányától) 60, Zvolentól (Zólyomtól) pedig 40 kilométernyi távolságra fekszik. A környező Selmeci-hegyek védik a széltől s ezért egészen különlegesen enyhe az éghajlata. Meteorológiai megfigyelések szerint a fürdő évi középhőmérséklete 7 C fok, nyáron pedig átlag 18 C fok, télen pedig alig süllyed a —3 fok alá. Annak ellenére, hogy a tél mérsékelt, sok hóval jár. Évente átlagban 250 derűs, napsütéses nap van, a legszebb hónap május, amikor átlagban 28 napon át derűs az Idő, a legzordabb november, amikor 11 nap az átlagos napfényes időszak. Szklenófürdőnek magas gyógyhatású, mésztartalmú 37—52 C fok hőmérsékletű gyógyforrásai vannak. Az ásványtartalmú gyógyforrások vizének vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai egyformák. A hőforrások vize egész sor ásványt tartalmaz, ennek az a magyarázata, hogy a felbuzogó víz földalatti útján különböző ásványtartalmú földrétegeket lúgoz ki, Az ásványok zöme mész és vas. A fürdő különösen ízületi bántalmák, izomreuma, neuritidis és hasonló betegségek gyógyítására alkalmas. Sikeresen kezelik itt a baleseti sérülések következményeit, lábadozó időszakban. Mellékes indikációként nagyszerű gyógyeredményeket értek el idült légcsőhurut, sőt ginekológiai esetekben is. A fürdőnek öt fedett medencéje, valamint egy nyitott strandja van. A legnépszerűbb a barlangban épült úgynevezett Parenica-fürdő, továbbá a Bányász-fürdő, mely kellemes 37 fokos vizével főleg a rehabilitációs kúrák célját szolgálja. A két részre osztott, központi medence 37 és 42 fokos vizével a legnagyobb szklenói fürdő. A Társas-fürdő épületében a nagy medencén kívül kádfürdők is vannak, a népszerű Családi-fürdőben, mely négy kis medencével rendelkezik és zuhanyozókkal is fel van szerelve, működik a gyógymasszázsosztály. A kiváló szakorvosok mel-A fürdő régi pavilonja nagyszerűen lehet úszni, a fákkal védett sportpályán röplabdázni, a társalgóban asztaliteniszezni is lehet. A fürdőt körülvevő erdőségeket sétára, kirándulásra hívogató turistautak hálózzák be. Nagyobb, de mégsem fárasztó kirándulást lehet tenni Banská Stiavnicára (Selmecbányára), a történelmi bányavárosba, vagy a közeli Poéuvadlo (Bacsófalvi) tóhoz. A pihenésre, nyugalomra vágyók számára Szklenófürdö ideális nyaralóhely, a betegek számára pedig sok sikerrel büszkélkedhető gyógyhely. Ahogyan már bevezetőnkben említettük, Szklenófürdö gyógyvizét már a középkorban országszerte ismerték. A későbbi időkben gyógyvize nemcsak országszerte volt ismert Edward Brown, az ismert angol utazó, aki végiglátogatta az itteni bányavárosokat, s 1971-ben megjelent könyvében részletesen beszámol róluk, útirajzában Szklenófürdőről is megemlékezik, sok érdekeset jegyez föl róla. 1690-ben Tollius holland tudós, majd harminc évvel későbben Bél Mátyás, a kiváló tudós írt részletes dolgozatot a fürdő gyógyvizének erejéről, hatásáról. Szklenófürdőnek megvan a kidolgozott fejlesztési terve. Rövid néhány éven belül a már meglevő korszerű létesítmények mellé továbbiak kerülnek, hogy a gyógyvize iránt érdeklődők és a nyaralók igényeit kielégítsék. Szklenófürdö történetét nemcsak tudósok, történészek, balneológusok és világutazók jegyezték föl, a fürdő í keletkezéséről, gyógyító erejéről a nép ajkán is számos monda maradt fenn. Az alábbiakban egy ilyen mondát ismertetünk. « » • Valamikor réges-régen, a Selmecihegyek között nagyhatalmú úr volt Dóczy Péter. A Teplá patak mentén gazdagon termő földjei hatalmas er-18
