A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-12 / 15. szám
m áaa turális jelentőségét a versenynek, amelyet a SZNF 30., valamint a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója jegyében rendeltek meg. A verseny első napján az értékelő bizottság, amelyen E. B. Lukác költő és műfordító elnökölt, a prózamondókat hallgatta meg. A járási versenyek győz-JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS - SIKERES VERSENY tek „mintájára'1, a gyerekek énekkari mozgalma is nagy népszerűségnek örvend. Ez elsősorban a zenét oktató pedagógusok önfeláldozó igyekezetének érdeme. Napjainkban mintegy hatvan magyar nyelven éneklő gyermekkórusról tudunk Szlovákiában. Közvetlen irányításuk ugyan nem a CSEMADOK hatáskörébe tartozik, de szükség esetén a SZISZ-szel és a Népművelési Intézettel karöltve szívesen segítjük munkájukat. • Vitathatatlan, hogy kiemelkedően legjobb a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Miben határozná meg ennek szerepét a hazai magyar kórusmozgalomban? — Hazai és külföldi sikerei alapján a\ központi tanítói énekkart illeti meg a vezető szerep a hazai magyar énekkari kultúra ápolásának területén. A CSMTKÉ megalakulása napjától mindmáig maradéktalanul teljesíti azt a feladatát, hogy tagjai önállóan is vezessenek egy-egy énekkart. Az elmúlt idényben huszonnyolcán tettek eleget ennek a kötelességüknek. Ez a szám bizonyosan még magasabb is lenne, ha mindenütt adva volnának a megfelelő feltételek egy-egy énekkar megalakulásához és munkájához. Külön öröm számunkra, hogy a trebiáovi (tőketerebesi) járásban a CSMTKÉ mintájára eredményesen működik a járásban tanító pedagógusok énekkara, melynek élén Kovács Aladár áll. Fontos mozzanata a CSMTKÉ munkájának, hogy az énekkar tevékenységének keretében a zeneszakos pedagógusoknak módjuk nyílik az állandó zenei továbbképzés lehetőségére. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara évadonként húsz-huszonöt fellépést tart, ezek kórusmozgalmunk népszerűsödését szolgálják. • Melyek a CSEMADOK KB Népművészeti Osztályának az énekkari mozgalomra vonatkozó feladatai? — A nyári hónapok immár hagyományosan a CSEMADOK egész évben végzett munkájának legobjektívebb értékmérői... Szeretnénk, ha e „számvetés“ sikeréhez az énekkarok is maradéktalanul hozzájárulnának. Május 9—10-én például Ro2- flavában (Rozsnyón) a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsával közösen megrendezzük a csehszlovákiai magyar munkásénekkarok első seregszemléjét, egy héttel később Dióspatony lesz egy központi énekkari találkozó színhelye. A CSEMADOK társrendezője lesz a gyermekkórusok Nővé Zámky-i (érsekújvári) országos találkozójának, július elején egyhetes lengyelországi vendégszereplésre készül a CSMTKÉ, de énekkaraink ott szerepelnek majd központi és járási dal- és táncünnepélyeinken is. Éneklő csoportjaink ezekben a hetekben a Tavaszi szél vizet áraszt... című népdalverseny őszre tervezett országos döntőjét megelőző járási fordulókon vesznek részt. Természetesen, e sokoldalú gyakorlati munka mellett, osztályunk az 1974-es munkatervbe foglalt központi szervezői és irányítói munkát is végzi. B. M. P. A járási vetélkedők után alig két héttel került sor a III. Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok keretében az vers- és prózamondók első kerületi versenyére Kosicében (Kassán), a Thália Színházban. Mindjárt bevezetőben szeretném elmondani, hogy a rendező szervek — a Kerületi Népművelési Intézet, valamint a CSEMADOK városi és járási bizottsága — a verseny számára méltó keretet biztosítottak, s ezzel nagyban hozzájárultak az első kerületi verseny színvonalának emeléséhez. Az említett szervek már korábban is több közös akciót bonyolítottak le sikeresen, a vers- és prózamondók első kerületi versenye azonban minden eddigi rendezvényt felülmúlt. A kerületi versenyt Gustáv Foltin mérnök, a Kerületi Népművelési Intézet igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta társadalmi és kul„LÁNCI LÁNC 74" — Hat jegyet kérünk Alsóláncra. Ha majd odaérünk, legyen szíves figyelmeztetni bennünket, — mondja az autóbuszkalauznak a felszálló fiatalok egyike. Nem ismerik a vidéket. Kassaiak, először járnak errefelé. Néhány községben áthaladva megérkezünk. Közvetlen az állomás szomszédságában egy nagybetűs tábla jelzi, hogy a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetei ma este rendezik meg a „Lánci lánc“ táncdalfesztivált, a magyar amatőr táncdalénekesek járási versenyének egyik elődöntőjét. Az első ilyen rendezvényre 1972- ben került sor Alsóláncon, s azóta már hagyományossá lett. Minden évben színvonalas versenyt élvezhet, majd utána jól mulathat a helyi és a közeli környék községeiből összesereglett közönség. Az idén sem volt ez másképp. A község egyhangú hétköznapjai közé ünnepként ékelődik március kilencediké. Már a délutáni tesei uz egyes kategóriákban megfeleltek a várakozásnak, mély átéléssel tolmácsolták a kiválasztott prózai alkotásokat. A győztesek sorrendje a következő: első kategória Mislay Edit, második kategória Pituk Mihály, harmadik kategória Katuscsák Ilona, negyedik kategória Mázik István. A verseny első napjának délutánján a verseny résztvevői író—olvasó találkozón vettek részt, amelyen elbeszélgettek Emil Boleslav Lukáccsal, Török Elemérrel, Batta Györggyel munkásságukról, terveikről, s mindarról, ami írói, alkotói vonatkozásban a fiatalokat érdekelte. A verseny második napján került sor a szavalok vetélkedőjére, ahol a kötelező és a szabadon választott versek meghallgatása után az értékelő bizottság a következő sorrendet állapította meg: az első kategóriában Beke Artúr, „idegenforgalom“ jelezte, hogy a „Lánci lánc“ jó hírnévnek örvend. Csoportosan érkeztek a fiatalok a fesztivál színhelyére. A kezdés időpontja előtt pedig egy forgalmas, szinte nagyvárosias utcává változott a máskor csaknem kihalt utcácska. Személyautók, gyalogoksok áradata tartott a falu másik végén álló kultúrház felé, ahol már hosszú sor várakozott a pénztárnál. Este hét óra. Rövidesen kezdődik a műsor. Az énekesek az öltözőben gyülekeznek. A nézőtér zsúfolásig megtelt: a 200 férőhelyes kultúrteremben csaknem 400 ember szorong. Akik nem fértek be, azok az ablakokon át próbálnak bepillantani a terembe. Közben feldördült a függöny, jelezve, hogy kezdődik a verseny. A színpad egyszerű, de ötletes. Nincsenek lépcsőzetes emelvények, mozgó színfalak. A fekete körfüggönyön ott díszeleg a „Lánci lánc“ felirat, míg a két jelképes színfalrészen egyegy festett lánc emlékeztet arra, hogy Alsóláncon vagyunk. A műsort Kusiczky Gyulának, a a másodikban Gyűre Mónika, a harmadikban Fecsó Zsuzsanna és a negyedikben Király Erika érte el a legmagasabb pontszámot, tehát az előbb említett győztesekkel együtt ők képviselik majd a kerületet a komáromi Jókai-napokon. A vers- és prózamondók első kerületi versenye ünnepi esttel végződött, ahol Ady Endréről tartott előadást dr. Szeberényi Zoltán docens, a Nyitrai Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára. Ezután a közönség meghallgatta a vers- és prózamondók első kerületi versenyének győzteseit. A vers- és prózamondók első kerületi versenyére — ahogy már említettem — a járási vetélkedők után kerül sor, s így természetes, hogy ide a járási versenyek legjobbjai kerültek. Ez a tény egyben biztosíték volt arra is, hogy a kerületi vetélkedő színvonala megfelelt a várakozásnak, sőt azt is mondhatnánk, hogy a várakozáson felül sikerült. Ez azonban csak az első pillanatra tűnik így. Ha egy kicsit alaposabban végiggondoljuk és elemezzük a tényeket, akkor kiderül, hogy ez egyáltalán nem a véletlen műve. Mégpedig azért nem, mert a jó« rási versenyeken igen sok versenyző vett részt, s ennek a gazdaságnak és sokrétűségnek itt is meg kellett mutatkoznia. S meg is mutatkozott. Szép és hasznos rendezvény volt a vers- és prózamondók első kelet-szlovákiai kerületi versenyre, ünnepibbé tette a Kassán megrendezett III. Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat. — 9* — Thália Színpad színészének konferansziéja nyitja meg. Utána már az énekesek következnek. Minden szám után zúg a taps. Mind a tizenkét énekes igyekszik a lehető legjobb produkciót nyújtani, mert ki ne szeretne első lenni, főleg ha a járási döntőbe való bejutás a tét. Két óra hosszat tart a műsor, a versengés. Mindenki a biráló bizottság döntését várja. íme az eredmény : Az első helyen a nagyidai Németh Anna végzett, aki kitűnően adta elő versenydalait. A második a koäicei (kassai) Ruszinyák Árpád, míg a harmadik hazai versenyző, Gazsi Sándor lett. Rajtuk kívül a többi énekes sem keltett csalódást, akik előtt szintén még ott a lehetőség: legközelebb ismét megpróbálhatják ... Van, aki örül, akad, aki kissé lehangoltan fogadja a zsűri döntését. A kezdődő táncmulatság azonban semlegesíti a győztes és „vesztes“ énekesek érzelmeit: az 1974. évi „Lánci lánc“ táncdalverseny után a reggelig tartó vigadalom tesz pontot.. . GAZDAG JÓZSEF PÓZBA község lakossága kultúrház hiányában is módot talál a népi kultúra, a dal- és a tánchagyományok ápolására. Erről tanúskodott a CSEMADOK 25 éves fennállásának tiszteletére rendezett dalos ünnepély is. A régi iskola zsúfolásig megtelt termében szűnni nem akaró taps kísérte a fellépő énekeseket és táncosokat. Az első osztályos Konkoly Ildikó csengő gyermekhangon előadott dalai épp úgy utat találtak az emberek szívébe, mint a 65 éves Tóth Pali bácsi vidám nótázása. A műsorban minden korosztály képviselve volt, nehéz lenne a jót és a legjobbat megnevezni a szereplők közül. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a képen látható menyecskekórus pattogó ritmusú, vidám népdalok előadásával. A dalos esten a baracskai, besei és felsőpéli CSEMADOK-tagok is szerepeltek. A vendégszereplést a pozbaiak viszonozni fogják. Ez az együttműködés a négy község részéről csak dicséretet érdemel és követésre méltó példa lehet. A negyedszázados évforduló színvonalas megünneplését a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége kezdeményezte. A megvalósításból a helyi iskola tanítónői: Kovács Lajosné, Pócs Julianna és Németh Andrásné is kivették részüket. Kép és szöveg: MÉSZÁROS L. 11
