A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-05 / 14. szám
A Hél szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségéiről és történelmi nevezetességeiről. «0* E mm § ++ # •• I // pulo, szépülő Duna menti fővárosunk Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa a fontos dunai szorosnál, a Dévényi-kapunál létesült. A kedvező földrajzi fekvés — a Kis-Kárpátok és a Duna — és a különleges történelmi feltételek segítették elő a város alapítását. Már a neolit kőkorszakban földművelők telepedtek le a Vödric-patak völgyében, a dévényi és a bratislavai várhegyen, majd az időszámításunk előtti első században a kelta bajor törzs telepedett le a Duna és a Morva torkolatánál, ahol hídfőállásokat, oppidiumokat építettek. A város egyes történészek szerint a kelta birodalom központja volt, ahol Biatec kelta hadvezér pénzverdét is létesített. A kelták uralma azonban nem tartott soká. Időszámításunk első századában már a rómaiak tartották kezükben a Dévényi-kaput, birodalmuk határát egészen a Dunáig terjesztették ki, és erődítmény-rendszerrel látták el. A Dévényi-kapu hadászati és gazdasági jelentősége a népvándorlás utáni időben nőtt meg, amikor a Kárpát-medencében a szlávok és az avarok telepedtek le. A VAROS TÖRTÉNETE A fuldai évkönyvben talált feljegyzések szerint a pozsonyi vér már a kilencedik században fontos katonai erődítmény volt, ahol elkeseredett harcok folytak a magyar és a bajor seregek között Közép-Európa uralmáért. A Magyar Birodalomhoz I. István király uralkodása alatt került véglegesen ez a hadászatilag is fontos terület. A város 1291 után indult fejlődésnek, amikor III. Endre király Pozsonynak a szabad királyi város címet adományozta. A mohácsi vereség után, 1526-ban, II. Lajos király özvegye Pozsonyba hívta össze az országgyűlést, melyen bátyját Habsburg Ferdinánd császárt választtatta meg magyar királlyá. 1541-ben az uralkodó Pozsonyt nevezte ki Magyarország fővárosává, ezután itt tartották az országgyűléseket és itt koronázták a királyokat, a Szt. Mártonról elnevezett dómban. Tizenegy magyar királyt és nyolc királynőt koronáztak Pozsonyban. A feljegyzések szerint, a kezdetleges, primitív módon épült várerődöt a tizenkettedik században lebontották és a helyén kőből építettek új várat, melyhez a tatárjárás idején kőtornyot is enjeltek. Az ősi vár a tizenhatodik századig I nagyon fontos határ menti erődítmény volt. Magyarországot a nyugatról jövő ellenséges támadások ellen védte. 1526 után azonban, amikor Ma- , gyarország a Habsburg-birodalom részese lett, a helyzet lényegesen megváltozott. Az országot nyugatról “ már nem fenyegette ellenséges tá- | madás. A vár azonban ennek ellenére sem vesztette el hadászati jelentőségét, továbbra is fontos erőd ma- j radt. Ekkor azonban nem a magyar határt védte az ellenség támadásaival szemben, hanem Ausztriát a tö- • Tökökkel s ugyanakkor a Habsburgok ellen felkelő erdélyi fejedelmek támadásaival szemben. A legjelentősebb várátalakítási munkálatokat Mária Terézia uralkodása alatt hajtották végre. 1811. május 30-án hatalmas tűzvész tört ki a várban, mely azt teljesen elpusztította. A vár a második világháború végéig romokban hevert. A, felszabadulás után kezdődött meg a vár újjáépítése. A várpalotát közel kétévtizedes munka után építették újjá. A palota déli és északra néző szárnyában kaptak helyet a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs helyiségei, a lovagteremben és a nyugati szárny harmadik emeletén pedig kiállítási tereket létesítettek. Az első világháború után megalakult a Csehszlovák Köztársaság. Pozsony Bratislava néven Szlovákia fővárosa lett s ekkor indult igazi fejlődésnek. 1782-ben még csak 29 000, 1939-ben pedig már 140 000 lakosa volt. A müncheni, majd a bécsi döntés után Bratislava a klerofasiszta szlovák állam fővárosa lett. Ebben az időben kezdődött az antifasiszta ellenállási mozgalom. Szlovákia Kommunista Pártja illegális központi bizottságának irányításával és Bratislavában kezdődött a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítése. BRATISLAVA FELSZABADULASA A megszálló náci hordák és fasiszta kiszolgálói Bratislavát is romhalmazzá akarták változtatni. A szovjet hadsereg, hogy megmentse a várost és lakóit, gyors és meglepetésszerű támadással észak felől nyomult előre. A Vörös Hadsereg gárdaegységei 1945. április 2-án léptek Bratislava területére és negyedikén végleg felszabadították. 1945. április 4-én Bratislava történetének új fejezete kezdődött. Az építőipar államosítása után gyors ütemben épültek az új városnegyedek. A volt Récsei úton, a mai Februári győzelem útján (1958—1962), a Prievozi (Főrévi) út mentén, a város keleti részén (Strkovec, Trávniky, Ostredky, Poáeft) korszerű lakótelepek épültek, ahol több mint hatvanezren kaptak lakást. A hatvanas évek végén Karlová Vesen (Károlyfalun) és Dubravkán épültek új városnegyedek. És elkészült Petráalka (Ligetfalu) fejlesztési terve is, amely 1990-ig 150 ezer lakosú új városrész építését irányozza elő. Felépült a második, gyönyörű Duna-híd és három további építését készítik elő, amelyek Bratislavát az új Petrüalkával kötik majd össze. A VAROS LAKOSSÁGA ÉS IPARA Egyre növekedik a város lakóinak száma. II. József császár uralkodása alatt, 1783-ban 26 845 lakosa volt Pozsonynak, 1930-ban már 123 844, 1961- ben 242 091, 1971-ben pedig már 283 539 állandó lakót tartottak nyílván hazánk (Prága és Brno után) harmadik legnagyobb városában, és a mai adatok szerint a város lakóinak száma már elérte a 300 ezret. A bratislavai gyárak, üzemek több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak. A város ipara fejlett, a korszerű gépekkel és berendezésekkel felszerelt gyárakban minőségi termékeket gyártanak, amelyeket szinte az egész világba exportálnak. Országos viszonylatban is a legjelentősebb kőolajvegyészeti ipara. Ezért 1969-től rendszeresen Bratislavában rendezik meg az Incheba nemzetközi kiállítást, amelyen a hazai és a külföldi vegyipar újdonságait mutatják be. A város legnagyobb és legrégibb vegyi üzeme a Dimitrov Vegyi Művek és a viszkozagyár. Ezek a gumigyártó üzemeket látják el nyersanyaggal, és a mezőgazdaság számára is értékes vegyipari készítményeket (műtrágya, növényvédő szerek stb.) termelnek. Ma már a Gumón, a Matador, és a Kozmetika üzemek kitűnő gyártmányait is az egész világon ismerik. A LEGNAGYOBB ÜZEM Bratislava legnagyobb üzeme a Slovnaft, mely a város keleti részén épült és a Szovjetunióból távvezetéken érkező kőolajat dolgozza fel. Az olajfinomító és -lepárló üzemet az ötvenes évek végén kezdték építeni, s a termelés 1962. február 22- én indult meg. A bratislavai petrokémiai kombinát termékeiről ma már nagy elismeréssel nyilatkoznak nemzetközileg elismert szaktekintélyek is. A további nagy ipari létesítmények különböző erősségű áramvezetékeket, speciális kábeleket (Kábelgyár), rádióvevőket (Tesla), transzformátorokat (BEZ) gyártanak. Élelmiszeripari üzemei is nagy hagyományokkal rendelkeznek. A város sörgyártása több mint százéves múlt-18