A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-29 / 13. szám
PILÓTÁK PRÓBATÉTELE Repülőgép vezetésére csak teljesen egészséges ember vállalkozhat, bármennyire tökéletesek is a korszerű légi járművek biztonságot és kényelmet szolgáló berendezései. Ami az utasokat illeti, azokra jobbára érvényesnek tekinthető szabály, hogy aki egyébként járni, közlekedni tud, az repülhet is. Az utastérben senkit sem fenyegethet az egészségére ártalmas megterhelés és a még valaha gyakori „légibetegség“ is megelőzhető a megfelelő gyógyszerrel. Annál szigorúbb orvosi próbákat kell kiállnia a pilótának. Nem mintha az ő fülkéjében nem lenne ugyanolyan biztonságos és kényelmes a tartózkodás, hanem mert nehéz és felelősségteljes munkájában pillanatnyi figyelemkihagyás, elgyengülés nélkül kell helytállnia. Semmi esetre sem irányíthat repülőgépet az, akinek testi vagy szellemi fogyatékosságai balesethez vezethetnek, vagy aki a gépvezetés megterhelését nem képes hátrányok nélkül elviselni. A repülőorvostudomány szerint, ha minden előzetes válogatás nélkül száz ember jelentkezne egymásután alkalmassági vizsgálatra, akkor közülük átlagban 15—20 juthatna be pilóta-tanfolyamra. Természetesen nemcsak alkalmassági vizsgán kell helytállniuk a repülőgépek vezetőinek, hanem munkájuk során folyamatosan is orvosi felügyelet alatt maradnak. Évente tesznek újabb és újabb vizsgákat, és ezenkívül valahányszor gépbe szállnak, újra ellenőrzi őket az orvos. Nem vezethet gépet akinek valamilyen lázas betegsége van, rossz a közérzete, ha akár csak náthás is, vagy ha bármilyen kevés szeszes italt is fogyasztott. Az alkalmasság egyik legfontosabb feltétele pályakezdők és a már munkában levő pilóták számára egyaránt a tökéletes szem. Nemcsak a műszereket kell vezetés közben minden pillanatban figyelemmel kísérni, hanem a műszer-adatok kiegészítéseként a terepet, a mélységeket érzékelhi, a fényjeleket figyelembe venni, szürkülethez, sötétedéshez alkalmazkodni. Hibátlannak kell lennie minden érzékszervnek, a hallásnak is, valamint a légnyomásváltozásra érzékeny fül-orr-gége tájéknak is. Nyilvánvaló, hogy az egyensúlyozó szerv legkisebb működési zavara ugyancsak kirekeszthet valakit a repülésből. Az érzékszervi ingerek hatását, valamint a központi idegrendszer működését alaposan megvizsgálják az agy működési áramainak (EEG) elemzésével is. A központi idegrendszer bármely rejtett hibája, fenyegető eszméletvesztés, epilepsziás görcsroham különösen veszélyes lehet és ezeket igyekeznek kizárni az elektroenkefalogrammal. Kőbetegségek (epe — vagy vesekő), vérnyomás-ingadozás, alacsony, vagy magas vérnyomás, cukorbetegség, fekélyek, vérkeringési zavar és tüdőelváltozás lehetőségeit is ki kell zárni a mindenre kiterjedő belgyógyászati és idegorvosi vizsgálatoknak. A követelmények szigorúak, de következetes figyelembevételük legfőbb biztosítéka annak, hogy a vezető hibájából nem következhet be repülőbaleset. Átmeneti, múló megbetegedések után a teljesen meggyógyult pilóta természetesen újra visszaülhet gépére, de ha képességei romlanak, egészsége tartósabban károsodik, más munkaterületre kell áttérnie. A korszerű orvosi technika számos új eszközt és módszert ad a repülőorvostudomány kezébe, hogy a légiszemélyzet egészségére — és velük együtt valamennyi légiutas biztonságára eredményesen vigyázhasson. Beöltözik a pilóta az alacsony nyomású kamrában következő vizsgálatokhoz, A kamrában uralkodó légnyomás 30 ezer méter tengerszint feletti magasságnak felel meg, ezt a különleges biztonsági öltözék nagymértékben enyhíti. A ruhában a nyomás „csupán“ ötezer méternek felel meg Búcsú a külvilágtól az alacsony nyomású kamra belsejében. A háttérben a műszerész bekapcsolja a szükséges összeköttetéseket, az űrhajó-sisakban üzemképes a mikrofon — kezdődhet az „utazás“. 20—30 ezer méter magasságnak megfelelő körülmények között ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK ÖNMŰKÖDŐ TELEFONHlVÖ. A telefonforgalom egyre növekszik, mind gyakrabban jeleznek foglaltat a hívott állomások. Megkíméli tulajdonosát az állandó, ismételt tárcsázástól az NSZK-ban forgalomba hozott minitelefon-komputer. Ha a hívott állomás foglalt, mindaddig önműködően újra és újra hívja, amíg csak létre nem jön a kívánt kapcsolat. Csupán az első alkalommal kell kézzel tárcsázni a keresett állomás hívószámát, a többi az automata dolga. Ha az első hívásra bejön a foglalt jelzés, vissza kell tenni a hallgatót és be kell nyomni az öt tároló gomb egyikét. Most már folyamatosan megkezdi az automata a tárcsázást és beépített hangszóróval jelzi, ha a hívott állomás felszabadul. A beszélgetés befejeztével a hallgató visszahelyezése önműködően törli a programot. Ha valakinek közben el kell hagynia otthonát vagy munkahelyét, a külön törlőgombbal is törölhető az automata-tárcsázás. ► ELEKTRONIKUS SUGÁRZÁSENERGIA-MÉRÉS. Napjaink orvostudományában egyre fontosabb szerephez jutnak a sugárzó anyagok — elsősorban betegségfelismerési célokra, például a daganatok korai kimutatására, továbbá az egyes szervek működésének és anyagcserefolyamatoknak a vizsgálatára használják őket. Az ilyen készítmények aktivitását természetesen a lehető legpontosabban kell mérni és ellenőrizni. A radioaktív anyagok sugárzási energiájának mennyiségi meghatározására készült a Siemens gyár „Curietest“ nevű berendezése. A vizsgált készítményt üveghengerben az ólomköpenyes, argongáz töltésű ionizációs kamrába kell helyezni, és az önműködő mérőműszer máris közvetlenül leolvashatóan megadja az anyag radioaktivitásának mértékét. Aram tisztítja a vizet A víztisztítás új, hatékony módszerét dolgozták ki bjelorusz mérnökök — az elektrokoagulációt. Üj berendezésük mindössze harminc négyzetméter nagyságú. A szennyezett vizet a két függőleges koagulációs medencébe vezetik be. A villamos áram hatására a vízben oldott anyagok molekulái kombinálódnak egymással; pelyhek keletkeznek, amelyek azután könnyűszerrel kiszűrhetők a vízből. A medencéken áthaladó víz rendkívül tiszta lesz. Kísérleti ellenőrzésre halakat helyeztek az ülepítő medencék utolsó szakaszába, és a halak nagyon jól érezték magukat a megtisztított vízben. Az elektrokoagulációs módszer olajjal és oldószerekkel szennyezett víz tisztítására is hatásosan használható. FESZÜLTSÉGSZABALYZÓ VILLANYBOROTVA A villanyborotvák közismerten csak azzal a villamos feszültséggel működtethetők (110 vagp 220 volttal), amelyre készültek. A korszerűbb készülékekben már átkapcsoló található, amellyel használat előtt beállítható a 110 vagy 220 voltos működési feszültség. Az átkapcsolás esetleges elmulasztása azonban sy-, lyos következménnyel járhat. 110 voltra beállítva és 220 voltos hálózatra kapcsolva, leéghet a motor. Egy amerikai cég most olyan találmányt szabadalmaztatott, amely önműködően a helyi hálózati feszültségre szabályozza be a villanyborotvát. A kis méretű, félvezetős elektronikus egység könnyen beépíthető bármely villanyborotvába. RADARZAVAR A RITMUSKELTÖBEN Sok tízezer ember él már a világon a szervezetébe ültétett ritmuskeltővel. A korszerű készülékek folyamatosan értékelik a szív villamos jeleit, és csak akkor bocsátanak ki gerjesztő impulzust, ha a természetes szívtevékenység meghatározott ideig szünetel, kimarad. A külső villamos jelek zavart okozhatnak a ritmuskeltők működésében. A legutóbbi nemzetközi repülésorvosi kongressszuson konkrét megfigyelésekről számoltak be: kimutatták, hogy a brémai nagy légtérellenőrző radartól 1,2 kilométernyire zavarokat okozott a percenként tizenegyszer beeső radarsugár egy beteg ritmuskeltőjében. A radarzavar ugyan nem veszélyeztette a beteget, de há a légtérellenőrző lokátor antennájának forgása gyorsabb lett volna, életveszélyes zavar is kialakulhatott volna — mondják a szakértők. A laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy a mikrohullámú kemencék, rádió-, tv- és radaradók közvetlen közelében a ritmuskeltők működését zavaró sugárzási tér alakul ki, ezért meg kell oldani a ritmuskeltőnek az eddiginél jobban való árnyékolását.
