A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-22 / 12. szám
••• Az iskola egyik helyiségében nagy halom ruha, cipő, rajztábla és játék. — Valaki részére gyűjtenek a gyerekek? — érdeklődtünk Gyuri bácsitól, aki enyhe gúnynyal válaszolt: — Igen gyűjtenek, de bajt, nekem! Mert ezt a sok holmit ki nem szórhatom, mert hátha érte jön a gazdája, és végig sem kérdezhetem azt a sok gyereket; „Édes fiam nem te vesztetted el ezt a tornacipőt vagy télikabátot?“ A talált holmik leltárában húszas-harmincas tételszámok jelentkeznek tornacipőből, tornazsákból, rajzfelszerelésből, melegítőalsóból vagy -felsőből, szvetterből, sapkából, utcai cipőből, de az írószer-készletből is boltot lehetne nyitni. Gyuri bácsi detektívmunkával kiderítette, hogy a három napja leadott irhabunda tulajdonosa Z. István ötödikes. — Te meg miért dzsekiben jársz ilyen hidegben? — ripakodott rá másnap reggel. — Mert jobban szeretem a dzsekit! — Hát a szép irhabundádat miért nem hordod? A fiú most megrettent, de a következő pillanatban már erre is megvolt a válasz: — Ja, azt? Hát azt kinőttem! Gyuri bácsi felvitte a bundát az igazgatói irodába, behívatták a papát. — Sajnos, István később indult az iskolába és hamarabb jön haza, mint mi, így észre sem vettük a bunda hiányát, ő pedig nem szólt — csodálkozott a papa. A bunda használtan is legalább ezer koronát ért. És Z. István válasza a felelősségre vonáskor rövid volt: — Elhagytam, na és?! Az egyik úttörőházban elmondtuk a bunda esetét az ottlevő gyerekeknek. Íme néhány vélemény: T. Kriszti: - Ha a papa ezek után megverte a fiút, jól tette, mert hazudott és szemtelen volt. K. Lajos: — Egyszer úgy is kisült volna, miért nem dobta be a törülközőt rögtön? F. Béla: - Miért próbálta elködösíteni az ügyet? Véleményt még sorolhatnánk sokat, de sajnos egyik gyerek sem beszélt arról, hogy István a büntetést a bunda elvesztéséért, a felelőtlenségért érdemelte volna meg, és nem az azt követő titkolódzásért és hazudozásért.- Hát az István hanyagságáról mi a véleményetek? - faggattunk egy másik gyerekcsoportot. M. László: — Én a nyáron elhagytam a karórámat. Bevallottam rögtön, mire szüleim közölték, hogy nem kapok másikat... Más is él óra nélkül! J. György: — Nincs olyan ember, aki készakarva hagyna el valamit. A véletlenért meg nem felelős senki! Sz. Tamás: - Én eltörtem a szertárban egy barométert, meg se fizettették velem, így nem is sajnáltam ... Az elveszett tárgyakra nagyon sok iskolában felfigyeltünk. Nemcsak az úttörőházban hallottuk elgondolkoztató véleményeket, hanem másutt is. Valahogy az az érzésünk, hogy a gyerekek nem érzik a ruha, a cipő, az írószer és általában a szülők által megvásárolt felszerelési tárgyak, ruházati és használati cikkek — pénzértékét. Igaz, egy golyóstoll ára 10-15 korona, de vajon tudják e azt a gyerekek, hogy ezért a tizenöt koronáért édesapjuk, vagy édesanyjuk egy, talán másfél óra hosszat görnyed az esztergapad fölött vagy másfél órát áll a pult mögött százötven-kétszáz vásárló igényét kielégítve? És vajon gondolt-e arra Z. István, hogy az irhabundáért édesapja vagy édesanyja csaknem egy teljes hónapon át minden reggel korán kelt, egész nap dolgozott, este pedig nem ment szórakozni, kevesebbet ment színházba, moziba, hogy fiának szép meleg kabátot vehessen? Zs. Tamás azt mondta: „Meg sem fizettették velem a barométert, így nem sajnáltam.“ Igen, a barométer az állam tulajdona volt, az állam fizetett érte. De vajon az állam pénzéért ki dolgozik meg? Kinek a keresetéből, kinek a munkájából jön össze annyi pénz, amit az állam barométerre és egyéb iskolai felszerelésekre költ, melyeket, ha egyes gyerekek tönkretesznek, nem is sajnálnak!? Az elmondott esetek, vélemények elsősorban minket, szülőket kell hogy gondolkodásra késztessenek. Neveljük a gyermekeinket annak megbecsülésére, amit tőlünk kapnak. Azért élünk, hogy gyermekeinknek biztos jövőt teremtsünk. De sajnos a mellékelt példák azt bizonyítják, hogy egyesek könnyelműségre, kényelemre, „majd a papa mindent elintéz“ jelszó jegyében nevelik a gyermekeiket. Állításunk bizonyítására a fentieken kívül még számos példával szolgálhatnánk. Ügy hisszük, ennyi is elég arra, hogy inkább ma, mint holnap változtassuk meg helytelen felfogásunkat. Levelezni, ismerkedni szeretnének Tóth Mária, Farkas Piroska, Safárikovo, Safárikova 41. okr. Rimavská Sobota. 17 évesek vagyunk. Szeretnénk levelezni 17—18 éves fiúkkal és lányokkal magyar vagy szlovák nyelven. Kedveljük a tánczenét, szeretünk sportolni. Essek János, VÜ 7499/S 50 000 Hradec Králové. 19 éves vagyok. Jelenleg katonai szolgálatomat töltöm. Szeretem a sportot és a beatzenét. Hozzám hasonló korú lányokkal szeretnék levelezni. Kovács Ilona, 6 100 Kiskúnfélegyháza, Dam utca 41. Magyarország. Hosszú, fekete hajú, 18 éves lány vagyok. Barátokat és zenét, sportot kedvelő fiatalokkal szeretnék levelezni magyar vagy orosz nyelven. EGY NAGYLEMEZ SIKERE Párizsban a közelmúltban jelent meg egy nagylemez, melyre Marie Latorét hangját rögzítették. A lemezen XVIII. századbeli népdalok szerepelnek, melyeket két éven keresztül gyűjtöttek a Sorbonne egyetem diákjai Marie Laforet részére. A lemeznek olyan közönségsikere lett, amilyenről a forgalomba hozó vállalat álmodni sem mert. CSODAGYEREK Zenei géniuszként emlegetik a 11 éves Emil Naumov nevű bolgár fiút, aki csodálatosan zongorázik, és mint zeneszerző is nagy hírnévre tett szert. Fellépett már Bukarestben, Rámában és Berlinben. Szinte csecsemőkorban kezdett megismerkedni a zenével. Konsztuntin Sztankovicsnál, a híres zongoraművésznél tanult. Most az egyik francia konzervatóriumban folytatja tanulmányait. HATALMAS VILLANYÉGO A Kreml legmagasabb tornyát 1937 óta nagy rubinfényű ötágú csillag díszíti. Előzőleg csak éjszaka világították meg a csillagot, úgyhogy egész Moszkvából látni lehetett. Ma már napközben is kivilágítják. A Vörös Május nevű üveggyárban olyan hatalmas égöt állítottak elő, amelylyel a csillag fényét nappal is fokozni tudják. ATOMERŐMŰ ÉS IVÓVÍZ Olvasóink tudják, hogy a tenger vize ivásra nem alkalmas, mivel nagyon sok sót tartalmaz. A Kaspi-tó mellett fekvő Sevcsenko városban hatalmas atomerőművet helyeztek üzembe, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a sós tengervizet is fogyaszthatóvá alakítja át. Ezzel biztosítják a 80 ezer lakosú város vízellátását. mim magazin
