A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-22 / 12. szám

••• Az iskola egyik helyiségében nagy ha­lom ruha, cipő, rajztábla és játék. — Valaki részére gyűjtenek a gyerekek? — érdeklődtünk Gyuri bácsitól, aki enyhe gúny­nyal válaszolt: — Igen gyűjtenek, de bajt, nekem! Mert ezt a sok holmit ki nem szórhatom, mert hát­ha érte jön a gazdája, és végig sem kérdezhe­tem azt a sok gyereket; „Édes fiam nem te vesztetted el ezt a tornacipőt vagy télikabá­tot?“ A talált holmik leltárában húszas-harmin­cas tételszámok jelentkeznek tornacipőből, tornazsákból, rajzfelszerelésből, melegítőal­sóból vagy -felsőből, szvetterből, sapkából, ut­cai cipőből, de az írószer-készletből is boltot lehetne nyitni. Gyuri bácsi detektívmunkával kiderítette, hogy a három napja leadott irhabunda tulaj­donosa Z. István ötödikes. — Te meg miért dzsekiben jársz ilyen hi­degben? — ripakodott rá másnap reggel. — Mert jobban szeretem a dzsekit! — Hát a szép irhabundádat miért nem hor­dod? A fiú most megrettent, de a következő pil­lanatban már erre is megvolt a válasz: — Ja, azt? Hát azt kinőttem! Gyuri bácsi felvitte a bundát az igazgatói irodába, behívatták a papát. — Sajnos, István később indult az iskolába és hamarabb jön haza, mint mi, így észre sem vettük a bunda hiányát, ő pedig nem szólt — csodálkozott a papa. A bunda használtan is legalább ezer koro­nát ért. És Z. István válasza a felelősségre vo­náskor rövid volt: — Elhagytam, na és?! Az egyik úttörőházban elmondtuk a bunda esetét az ottlevő gyerekeknek. Íme néhány vélemény: T. Kriszti: - Ha a papa ezek után megverte a fiút, jól tette, mert hazudott és szemtelen volt. K. Lajos: — Egyszer úgy is kisült volna, miért nem dobta be a törülközőt rögtön? F. Béla: - Miért próbálta elködösíteni az ügyet? Véleményt még sorolhatnánk sokat, de saj­nos egyik gyerek sem beszélt arról, hogy Ist­ván a büntetést a bunda elvesztéséért, a fele­lőtlenségért érdemelte volna meg, és nem az azt követő titkolódzásért és hazudozásért.- Hát az István hanyagságáról mi a véle­ményetek? - faggattunk egy másik gyerek­­csoportot. M. László: — Én a nyáron elhagytam a kar­órámat. Bevallottam rögtön, mire szüleim kö­zölték, hogy nem kapok másikat... Más is él óra nélkül! J. György: — Nincs olyan ember, aki kész­akarva hagyna el valamit. A véletlenért meg nem felelős senki! Sz. Tamás: - Én eltörtem a szertárban egy barométert, meg se fizettették velem, így nem is sajnáltam ... Az elveszett tárgyakra nagyon sok iskolá­ban felfigyeltünk. Nemcsak az úttörőházban hallottuk elgondolkoztató véleményeket, ha­nem másutt is. Valahogy az az érzésünk, hogy a gyerekek nem érzik a ruha, a cipő, az író­szer és általában a szülők által megvásárolt felszerelési tárgyak, ruházati és használati cikkek — pénzértékét. Igaz, egy golyóstoll ára 10-15 korona, de vajon tudják e azt a gyerekek, hogy ezért a tizenöt koronáért édesapjuk, vagy édesanyjuk egy, talán másfél óra hosszat görnyed az esztergapad fölött vagy másfél órát áll a pult mögött százötven-két­száz vásárló igényét kielégítve? És vajon gon­dolt-e arra Z. István, hogy az irhabundáért édesapja vagy édesanyja csaknem egy teljes hónapon át minden reggel korán kelt, egész nap dolgozott, este pedig nem ment szórakoz­ni, kevesebbet ment színházba, moziba, hogy fiának szép meleg kabátot vehessen? Zs. Ta­más azt mondta: „Meg sem fizettették velem a barométert, így nem sajnáltam.“ Igen, a barométer az állam tulajdona volt, az állam fizetett érte. De vajon az állam pén­zéért ki dolgozik meg? Kinek a keresetéből, kinek a munkájából jön össze annyi pénz, amit az állam barométerre és egyéb iskolai felszerelésekre költ, melyeket, ha egyes gye­rekek tönkretesznek, nem is sajnálnak!? Az elmondott esetek, vélemények elsősor­ban minket, szülőket kell hogy gondolkodásra késztessenek. Neveljük a gyermekeinket an­nak megbecsülésére, amit tőlünk kapnak. Azért élünk, hogy gyermekeinknek biztos jö­vőt teremtsünk. De sajnos a mellékelt példák azt bizonyítják, hogy egyesek könnyelműség­re, kényelemre, „majd a papa mindent elin­téz“ jelszó jegyében nevelik a gyermekeiket. Állításunk bizonyítására a fentieken kívül még számos példával szolgálhatnánk. Ügy hisszük, ennyi is elég arra, hogy inkább ma, mint holnap változtassuk meg helytelen fel­fogásunkat. Levelezni, ismerkedni szeretnének Tóth Mária, Farkas Piroska, Safárikovo, Sa­­fárikova 41. okr. Rimavská Sobota. 17 évesek vagyunk. Szeretnénk levelezni 17—18 éves fiúkkal és lányokkal magyar vagy szlovák nyelven. Kedveljük a tánczenét, szeretünk sportolni. Essek János, VÜ 7499/S 50 000 Hradec Krá­­lové. 19 éves vagyok. Jelenleg katonai szolgá­latomat töltöm. Szeretem a sportot és a beat­zenét. Hozzám hasonló korú lányokkal sze­retnék levelezni. Kovács Ilona, 6 100 Kiskúnfélegyháza, Dam utca 41. Magyarország. Hosszú, fekete hajú, 18 éves lány vagyok. Barátokat és zenét, sportot kedvelő fiatalokkal szeretnék levelez­ni magyar vagy orosz nyelven. EGY NAGYLEMEZ SIKERE Párizsban a közelmúlt­ban jelent meg egy nagylemez, melyre Marie Latorét hangját rögzítet­ték. A lemezen XVIII. századbeli népdalok sze­repelnek, melyeket két éven keresztül gyűjtöttek a Sorbonne egyetem diákjai Marie Laforet ré­szére. A lemeznek olyan közönségsikere lett, ami­lyenről a forgalomba ho­zó vállalat álmodni sem mert. CSODAGYEREK Zenei géniuszként emlegetik a 11 éves Emil Naumov nevű bolgár fiút, aki csodálatosan zongorázik, és mint zeneszerző is nagy hírnévre tett szert. Fellépett már Bu­karestben, Rámában és Berlinben. Szinte csecsemőkor­ban kezdett megismerkedni a zenével. Konsztuntin Sztankovicsnál, a híres zongoraművésznél tanult. Most az egyik francia konzervatóriumban folytatja tanulmá­nyait. HATALMAS VILLANYÉGO A Kreml legmagasabb tor­nyát 1937 óta nagy rubin­­fényű ötágú csillag díszíti. Előzőleg csak éjszaka vi­lágították meg a csillagot, úgyhogy egész Moszkvából látni lehetett. Ma már napközben is kivilágítják. A Vörös Május nevű üveg­gyárban olyan hatalmas égöt állítottak elő, amely­­lyel a csillag fényét nap­pal is fokozni tudják. ATOMERŐMŰ ÉS IVÓVÍZ Olvasóink tudják, hogy a tenger vize ivásra nem alkal­mas, mivel nagyon sok sót tartalmaz. A Kaspi-tó mellett fekvő Sevcsenko városban hatalmas atomerőművet he­lyeztek üzembe, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a sós tengervizet is fogyaszthatóvá alakítja át. Ezzel biztosítják a 80 ezer lakosú város vízellátását. mim magazin

Next

/
Thumbnails
Contents