A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-22 / 12. szám
Színházat a vidéki ifjúságnak Lehet, hogy az a néhány sor, amelyet most papírra vetek olyan kérdést érint, amiről már más helyen is szó esett, de úgy érzem, mindmáig nagyon időszerű. Senkinek sem kell bizonyítgatnom, hogy a színháznak még ma, a tévé egyre nagyobb méretű térhódítása idején is megvan a maga jelentős szerepe. A televízióban megnézhetek egy Igazán színvonalas előadást, amely mély esztétikai, irodalmi élményt nyújthat számomra, de nem teremtheti meg azt a közvetlen kapcsolatot, amely a színházban — mondhatnám, egy levegőt lélegezve a színészekkel, a kis közösség művészi teljesítményének hatása alatt — kialakulhat. A színház szerepéről már sokat és sokféleképpen írtak. Elemezték nevelő, jellemformáló, irodalmi élményt nyújtó hatását. £n a színház küldetését illetően Brechtet idézném. Talán az ő megfogalmazásában jutunk el leghamarabb a színház küldetésének, jelentőségének legmélyebb lényegéhez: „Színházunknak fel kell keltenie a megismerés gyönyörűségét, meg kell szereznie a valóság megváltoztatására érzett örömet. Nézőközönségünknek nemcsak hallania kell, hogyan szabadítják meg a leláncolt Prométheuszt, hanem meg is kell tanulnia a megszabadításban rejlő gyönyörűséget. Színházunknak tanítania kell a. feltalálók és felfedezők minden gyönyörét és örömét, a szabadítók diadalmas érzéseit — mondja Brecht, s ezt az érzést, ezt a tanítást, ezt az örömet érzi a színházlátogató ember, amikor közvetlen részese a hangulat meghittségének, vagy éppen szenvedélyes feszültségének, amely az ő jelenlétében az életet, a világot jelentő deszkákról feléje árad. Ezt sem a film, sem a tévé képernyőjén megjelenő művészi produkció nem képes utánozni. Az elmondottakból kiindulva talán nem lesz értelmetlen vagy éppen hiábavaló kissé elgondolkozni azon, milyen szerepet játszik a színház vidéki ifjúságunk nevelésében. Ügy hiszem, ezen a téren szerencsés helyzetben vannak a nagyobb városok fiataljai, akiknek számára a színház adott, úgy értem, helyben van, és csoportosan vagy egyénileg is látogathatják. Hogyan nevelődjék azonban színházlátogatóvá a vidéki fiatal, mondjuk egy kisvárosi fiatal, akinek városkájába, csak elvétve jut el egyegy tájoló színház. Ezzel — gondolom — el is érkeztem a kérdés lényegéhez. Zseliz mintegy ötezer lelket számláló városka. Szlovák iskoláin kívül van egy magyar nyelvű általános iskolája és egy gimnáziuma. Tudom, hogy a nagyobb diákok tetemes része igényli a színházat, de sajnos, ebbeli igényük kielégítését senki sem szorgalmazza, helyesebben, nincs lehetőség arra, hogy ifjúságunkból színházat látogató, azt igénylő közönséget neveljünk. Szinte meg sem tudnám hirtelenében mondani, hogy például a MATESZ mikor szerepelt utoljára Zselizen. Hogy miért olyan régen? Mert amikor eljöttek, nem volt közönség, vagy csak nagyon gyéren jöttek össze. Pedig a közönségszervezés érdekében sokat tett a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége is. (Minden egyes alkalommal meghívókat, értesítéseket küldtek szét. Az eredmény: 80, maximum 150 látogató. A fentieken elgondolkodva arra a következtetésre jutottam, hogy a közönséget nemcsak szervezni, hanem nevelni is kell. A felnőttek körében ezt éppen a CSEMADOK-helyi szervezetének vezetősége tehetné meg olyan formában, hogy kulturális tevékenységének középpontjába állítaná — a mainál is hatékonyabb formában — a tagságnak az irodalommal, az Irodalmi alkotások különféle formáival való megismertetését. Ehhez persze nem elegendő egy-egy al-MINT EGY NAGY CSALAD A CSEMADOK évzáró taggyűlései Tekovské Luíanyban (Nagysallóban) általában az érdeklődés központjában állnak, az idei azonban minden tekintetben túltett az eddigieken. Az efsz modern, minden igényt kielégítő új kultúrházát teljesen megtöltötték vasárnap délután a tagok és a vendégek. A fehér asztalok mellett (a kiváló rendezés Vrabecné Kútyik Gizella kultúrfelelős érdeme) igazi csalódként foglalt helyet a mintegy 400 főt számláló tagság és meghallgatta Kovács Pál elnök beszámolóját. Bevezetőben ismertette a tagsággal a kül- és belpolitikai helyzetet, majd a község magyar lakosságának munkasikereit méltatta, amelyeket az elmúlt év folyamán értek el. A nagysallói CSEMADOK-szervezet ebben az évben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Nagy hagyományokkal rendelkező szervezet, a megalakulás óta sok jót hallatott magáról. A tagság 1908—69-ben is szilárdan hitt a pórt politikájában és azóta is erősíti sorait. Ami a kulturális tevékenységet illeti, színdarabok egész sorát (Nagymama, Cigány, Pettyes, Jegygyűrű a mellényzsebben stb.) mutatták be, olyan magas színvonalon, hogy nemcsak itthon, több városban, de a szomszédos Magyarországon is több ízben vendégszerepeitek. Éppen ezzel kapcsolatban született meg az a gondolat, hogy az évforduló évében felelevenítsék a legsikeresebb színművek egyes részleteit a régi és az új színjátszó gárda bevonásával. Tehát megelevenedik az elmúlt huszonöt év, lepereg filmszerűen a tagság előtt. Az évzárón részt vettek a helyi pártszervezet vezetői, a hnb, az efsz és a Matica slovenskó képviselői. A CSEMADOK Központi Bizottságát Szebellal elvtárs képviselte. A Matica képviselője felszólalásában kiemelte a két szervezet közötti jó együttműködést, amit közös rendezvények (Petőfi-est, kabaré) is bizonyítanak. A vendégek és a tagok a hivatalos rész után gyönyörködhettek a II. számú óvoda és az általános iskola tanulóinak kedves, színes műsorában, amiért Mészáros Irén, Mészáros Emília, Szabó Eszter tanítónőket illeti dicséret. Ezt követte a helyi szervezet tánccsoportjának színvonalas műsora, amely szintén osztatlan sikert aratott. A hagyományos batyubált februárban rendezték meg, s ez jó alkalom volt arra, hogy a 400 tagú nagy család egyszer ismét együtt szórakozzék. Abonyi Ferenc A CSEMADOK Veto? Krtíii (Nagykürttfsi) Járási Bizottságának népművelési szakbizottsága, Kiss Sándor vezetésével egyre eredményesebb munkát fejt ki. Február 10-án a járási bizottság tagjainak, a helyi szervezetek elnökeinek és titkárainak részére előadást szervezett, melyen mintegy 30-an jelentek meg. Varga János, a CSEMADOK KB titkára tartott tanulságos előadást a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének korkövetelményéről. Az érdeklődéssel kísért előadás utón Bányai Géza bejelentette, hogy a CSEMADOK 25. jubileuma alkalmából meghirdetett tagtoborzási versenyfeladatot a nagykürtösi járásban január végéig teljesítették: 400 új taggal gyarapodott a CSEMADOK. A verseny azonban még nem ért véget. A júniusi határidőig a lemaradott helyi szervezetek is az élenjárók nyomdokaiba léphetnek. A szép eredményért dicséretet érdemelnek a helyi szervezetek lelkes irányítói. Urbán Aladár Egy járás - három hír A CSEMADOK Surlcel (sörei) helyi szervezete február közepén megrendezte a népdalénekesek vetélkedőjét, melynek első helyezettjei részt vesznek majd a járási versenyen. A kultúrházát szép számmal megtöltő közönség előtt 14 énekes lépett fel kalmllag megrendezett irodalmi est. Meggyőződésem, hogy ez nemcsak zselizl probléma — ha nem is általános jelenség —, ezért tartottam szükségesnek elmondani. Minden probléma megoldható, ha komoly és felelősségteljes odaadással fognak hozzá. A „Slovkoncert“ rendszeres nevelői Jellegű hangversenyeket rendez, olyan helyeken, ahol teljes szervezettségű általános iskola vagy középiskola működik. Ezeknek a rendezvényeknek kétségkívül jelentős szerepük van az ifjúság zenei-esztétikai nevelésében. Miért ne lehetne éppen hasonló formában megvalósítani a fiataloknak színházlátogató emberré való nevelését is? Igaz, színházat szervezni, mozgatni körülményesebb, mint 4—5 előadóművészt kiküldeni, hogy zenei élményben részesítse és egyben ismeretekben is gazdagítsa a vidéki fiatalokat. Teszem azt, ha a MATESZ vagy a Thália társulatán belül külön ifjúsági színház létesülne, s az módszertani, irodalmi és nevelési szempontból is megfelelő, de igényes repertoárral Járná a vidéki városokat. Meggyőződésem, hogy az érdekelt iskolák igazgatód, magyar szakos tanórai szívesen megtennének mindent annak érdekében, hogy az efféle színházi tevékenység erkölcsi, nevelési vonatkozásban gyümölcsözővé váljék; s egy ilyen együttes sem tevékenykedne anyagi ráfizetéssel — ha már a dolognak'ezt az oldalát is számításba akarjulj 'venni. Szerény véleményem szerint ilyen formában ifjúságunk közvetlen kapcsolatba kerülne a színházzal, s hamarosan elérhetnénk azt, hogy vidéken egy olyan nemzedék nőne fel, amely redszeres igénylőjévé válna a színháznak, s a MATESZ-nak sem kellene „bizonyos helyeken“ félig telt nézőtér előtt játszania. TOROK JENŐ s aratott megérdemelt sikert. A népdalénekesek mellett sikeresen szerepelt a helyi szervezet Aranykalász kórusa is. A népdalverseny érdekessége volt, hogy a fiatalok mellett idősebb, még 80 éven felüli tagok is felléptek. I A luéeneci (losonci) járás 27 CSEMADOK helyi szervezete közül a persi tartotta meg elsőnek a jubileumi évfordulóval kapcsolatos ünnepi taggyűlését, amelyen mintegy százan vettek részt. A CSEMADOK járási bizottságának képviseletében megjelent Csák István járási titkár és Ferenci Ferdinánd járási elnökségi tag. A gyűlésen ezenkívül részt vett Mag Zoltán, a jnb művelődési felügyelője. Az ünnepi esten Nagy Dezső a CSEMADOK 25 éves történetét ismertette, míg Nagy Barna elnök a helyi szervezet 25 éves múltjával foglalkozott. Az ünnepi taggyűlés kultúrműsorral zárult. A CSEMADOK kalondal helyi szervezete február 24-én a losonci járásban elsőnek rendezte meg a „Ki tud többet a SZNF-ről?“ verseny helyi döntőjét. A vetélkedőn nyolc versenyző vett részt, akik kellőképpen felkészülve álltak a közönség elé, s ez meg is látszott válaszaikon. A nyolc versenyző közül kettő elérte a lehető legmagasabb pontszámot. A verseny hallgatósága sokat tanulhatott a felkelés eseményeinek felidézéséből.-SL-
