A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-08 / 10. szám
ÖTLET - TALÁLMÁNY ÚJ CSEHSZLOVÁK REPÜLŐGÉP. Az otrokovicei repülőgépgyár legújabb típusa a „ZLIN 43" típusjelzésű, fém építésű, négyüléses repülőgép, amely kitűnően használható a légi navigáció oktatására bonyolult Időjárási viszonyok között és éjszaka, továbbá turista- és kereskedelmi célokra is, különleges változatai pedig mentő- és árvízvédelmi járőrszolgálatra. Hathengeres soros motorja 210 lóerős. TÖRPE DERÍTŐ-BERENDEZÉS. A csatornahálózattal nem rendelkező kis lakótelepek háztartási szennyvizének tisztítására törpe derítő-berendezést gyártanak Franciaországban. A Ml- NUTAC derítő 92 százaléknál jobb hatásfokkal működtethető a 400—500 lakosú településeken. A zárt, könnyű és ellenálló berendezés anyaga üvegszállal erősített poliészter. Főbb részei: az aktiváló cella, az ülepítő cella, a leválasztásra szolgáló, ferde csatornákkal ellátott duplakúpos köpeny, kerületi gyűjtővályú a derített víz részére, felületi szellőztetés hajtómotorral. A rendkívül egyszerű, üzembiztos, önműködő berendezés sem szaggal, sem zajjal nem terheli környezetét. Történetek Kempelen sakkozó automatájáról Százhetven évvel ezelőtt, 1804-ben halt meg Kempelen Farkas technikus, magyar királyi udvari tanácsos, a budai várpalota építésvezetője és a bécsi schönbrunni szökőkutak tervezője. 1769-ben találta fel híres sakkozógépét, amellyel egész Európát bejárta. Beszélőgépet is szerkesztett és megírta az emberi beszéd mechanizmusának elméletét. Kempelen Farkas — aki 1734-ben született Pozsonyban — egy szép napon kijelentette, hogy elkészített egy automata gépet, amely nemcsak sakkozni, hanem beszélni is tud, illetve a gép mellett felszerelt török bábfigura lát, hall és gondolkodik. Sokan elhitték ezt, de olyanok is akadtak, akik azt állították, hogy a sakkozó automatában egy ember van elrejtve. Kempelen ezt tagadta, s hogy igazán bizonyítsa megengedte a kételkedőknek, hogy betekinthessenek a gépbe. Ott kerekeket, rugókat és egy mechanikai berendezést láttak, így nem tudták elképzelni, hogy a gépbe még egy ember is beleférjen. Mindig titok maradt, hogyan fért el mégis Kempelen segédje az automatában. Már a XVIII. század hetvenes éveiben egész irodalom alakult ki számtalan szerző foglalkozott a csodálatos sakkozó automata titkának felderítésével, sőt Spanyolországban és Hollandiában vígjátékokat is előadtak, amelyeknek hőse a sakkozó török volt. Kalandos mondák szerint Kempelen a sakkozó automatát csak azért találta fel, hogy elrejthessen benne egy lengyel összeesküvőt. Voruski lengyel tiszt volt, aki a háborúban elvesztette mindkét lábát. A különben is kis termetű ember, akinek most már a lába is hiányzott, könynyen elbújhatott a gépben. Voruski kitűnő sakkjátékos volt, és így ügyesen vezethette a török kezét. Kempelen nyilvános előadásokon is bemutatta sakkozógépét, Oroszország több városában. A gép a lengyel szökevénnyel egy nagy ládában volt elhelyezve. Már közeledtek a határhoz, amikor Kempelen azt a parancsot kapta, hogy sakkozógépével azonnal forduljon vissza és utazzon Pétervárra. II. Katalin cárnő is meghallotta hírét a csodálatos sakkozógépnek és mindenáron játszani akart vele. Kempelen ettől nagyon megijedt, de Voruski megnyugtatta, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. A török Pétervárott is megállta a helyét, a cárnő minden játszmát elvesztett. De csak azután kezdődött az igazi bonyodalom. A cárnő ugyanis meg akarta venni a csodagépet, mert mind mondta, szeretné, ha állandóan egy jó sakkjátékos volna a közelében. Kempelen azonban kivágta magát a kényes helyzetből: azt állította, hogy a gép csak az ő jelenlétében működik. Ez az érv azután hatott, és. a magyar mester boldogan távozott. Ez a történet állítólag 1777-ben játszódott le, de nem felel meg a valóságnak. Kempelen ugyanis a sakkozógépet 1769-ben készítette el Mária Terézia szórakoztatására. II. József császár uralkodása alatt is bemutatta gépét az udvarnál, amikor Pál orosz nagyherceg Bécsben tartózkodott. 1783-ban újból európai körútra ment sakkozó automatájával. A csodagép mindenütt nagy feltűnést keltett, Berlinben még Nagy Frigyes is játszott a törökkel. Kempelen halála (1804) után a gép Leonard Mälzel bécsi mechanikus tulajdonába került. 1809-ben Napóleon is játszott vele a schönbrunni kastélyban, s a gép legyőzte a császárt. Ez annyira feldühítette őt, hogy a gépet saját kezűleg darabokra törte. De ez sem igaz. Az akkori idők feljegyzései szerint csak az történt, hogy amikor Napóleon látta, hogy vesztésre áll a játszma, felborította a figurákat a táblán és dühösen elhagyta a termet. Ezzel szemben egy francia szemtanú szerint a császár szándékosan hibás húzásokkal meg akarta zavarni a sakkozó törököt. A futóval ugrott, a lóval egyenesen húzott stb. A török kezdetben minden hibás lépést kijavított de amikor Napóleon továbbra sem vette tekintetbe a játékszabályokat, a török söpörte le a bábukat a tábláról. A világhírű gép még körülbelül harminc évig vezette orránál fogva Európát, míg végül Amerikába került, ahol azután nyomtalanul elűnt. Állítólag tűzvész áldozata lett. (rp) A VILÁG ELSŐ VÍZHATLAN KÖNYVÉNEK megalkotásán dolgozik Peter Scott angol természetkutató. A könyv ichtiológus-útmutató lesz. Speciális polietilén alapanyagú papírra nyomtatják, hogy a víz alatt dolgozó halszakértők a helyszínen, közvetlenül a víz alatt kaphassanak tájékoztatást a halakról, amelyekkel kutatásaik során találkoznak. * * * MAGASHEGYI SZÁLLODA. A maga nemében páratlan magashegyi szállodát nyitottak Nepálban, a Csomolungma (Mont Everest) hegy lejtőjén. A szálló 3960 méter magasságban épült a tenger szintje felett, s minden szobájában oxigéntartályt és mesterséges légzéshez szükséges készüléket helyeztek el. * * * HAMISÍTVÁNY ... Az amerikai Yale egyetem vezetőinek csalódottan kellett tudomásul venniük, hogy büszkeségük, az egyetem birtokában levő Vinland-térkép — az észak-amerikai kontinens állítólagos legkorábbi, körülbelül 1400-ból származó pontos ábrázolása — XX. századbeli hamisítvány. A szakértők olyan festékanyagot találtak a térkép készítéséhez használt tintában, amelyet csak 1920 táján kísérleteztek ki. * * * REPÜLŐ CSÉSZEALJAK. A Vjesnik című lap a repülő csészealjak problémáiról írt. Ismét sűrűn jelennek meg Jugoszlávia egész területének egén a titokzatosnak vélt szerkezetek. A lap cikkírójának véleménye szerint a repülő csészealjak „titkát“ már megfejtették. Ezek irányítható gépezetek, amelyeket sok esetben kémtevékenységre használnak. * * * TIZENEGY ÉS FÉL MILLIÓ UTAS landolt — írta az Express — az elmúlt évben Washington repülőterén, amely az egyik legnagyobb forgalmat bonyolítja le az Egyesült Államokban, A pesszimisták szerint ez a szám ebben az évben az energiahiány következtében jóval kisebb lesz. * * * BETÖLTÖTTE HIVATÁSÁT a Concorde 001, az első szuperszonikus személyszállító repülőgép, kipróbálták, sok ezer kilométert megtett, és most múzeumba kerül — írta a Humanité Dimanche. A repülőgépek múzeuma Párizsban van a Le Bourget repülőtéren. Itt állították ki az utolsó évtizedek érdekesebb kiszolgált gépeit. * * * HÜTŐ-FÜTŐ FAELEMEK. Fűtésre egyaránt kitűnően használható a Szovjetunió Krizsanovszkijról elnevezett energetikai intézetében kifejlesztett újfajta faelem. Működése arra épül, hogy a villamos áram egy termoelemen áthaladva hőt fejleszt vagy hőt von el — attól függően, hogy melyik irányban halad át a termoelemen. Hűtőüzemben a faelem és a környezet közötti hőmérséklet 10— 15 fokot, fűtő-üzemben pedig 70—80 fokot érhet el. j* * * „ÖRÖKÉLETŰ“ SÍNEK. A Szovjetunióban eredményes kísérleteket végeznek egy olyan újfajta vasúti sínnel, amely még akkor sem törik el, ha tízmilliárd tonnányi teher gördült már át rajta. Eddig a vasúti gyakorlatban a legjobb síneket is ki kellett cserélni, ha két és fél milliárd tonnányi szállítmányt továbbítottak rajta.
