A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-08 / 10. szám
Az Irodalom Templomának bejárata sága volt. A 15. században az ország északi részén erős központosított monarchia alakult ki, amely a 17. században mór egész Vietnamot magában foglalta. A 18. század hetvenes éveiben nagy erejű fegyveres felkelés tört ki. A népi felkelést a feudális urak francia segítséggel leverték, s a 19. század elején létrehozták Vietnam császárságot, Hűé székhellyel. A 19. század második felében a francia imperialisták meghódították, s az ugyancsak meghódított Kambodzsával és Laosszal az Indokínai Unióban egyesítették. Megkezdődött a vietnami nép legszomorúbb nyolcvanéves korszaka. A PAGODÁK ÁRNYÉKÁBAN A vietnami nyelv igen régi, s jelenleg északi és déli nyelvjárásra oszlik. Lényegesen fiatalabb a vietnamiak írása. A szomszédos kínai kultúra befolyására a vietnamiak a kínai írást használták, ennek alapján alakult ki a 14. században a vietnami írásmód, a chu-nom, de ez túl komplikált volt, ezért nem tudott elterjedni. A katolikus mlszszionáriusok, hogy jobban tudják terjeszteni a keresztény hitet, kialakították a latin betűs írásmódot. 1650-ben jelent meg az első vietnami-latin szótár, ahol már a vietnami szövegek is latin betűs átírással szerepelnek. A vietnami irodalmi emlékek a 13—14. századig kínai, később óvietnami nyelven íródtak, éspedig a 18. századig kínai írással. Többnyire lírai versek és epikus alkotások voltak ezek. Az új, már latin betűkkel írt irodalomra a 19. század végétől a gyarmatosítók elleni küzdelem nyomja rá a bélyegét. A mai Vietnam művészetének legkorábbi emlékeit a sámok ma már kihalt népe alkotta. Ez a művészet, akárcsak a sámokat leigázó khmereké, India kultúrájához kapcsolódik Annám területén a korán kifejlődött téglaépítészet első emlékei a 7—10. századból valók, az ún. klasszikus korszakból, így Miszong város több tucat templomromja. A mai Vietnam északi vidékein, Észak-Annamban és Tonkinban ki-Ősi kultúra a Vörös folyó völgyében VIETNAM TÖRTÉNETE RÉGIBB, MINT A LEGTÖBB EURÓPAI ÁLLAMÉ, ŐSTÖRTÉNETÉNEK ELLENÉRE MÉG ALIG SIKERÜLT KIKUTATNI. ENNEK OKA ELSŐSORBAN AZ, HOGY KEVÉS AZ ÍRÁSOS EMLÉK, SZEGÉNYESEK A RÉGÉSZETI LELETEK. ÉPÍTKEZÉSRE A VIETNAMIAK HELYBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ANYAGOKAT - AGYAGOT ÉS BAMBUSZT - HASZNÁLTAK, S EZEK NEM TUDTAK ELLENÁLLNI A BUJA TRÓPUSI VEGETÁCIÓNAK, ÍGY KEVÉS A JÓ ÁLLAPOTBAN FENNMARADT OSI KULTURÁLIS EMLÉK. A vietnami nép ősei kb. az első évezred derekán vándoroltak be Közép-Kínából Észak-Vietnamba. Magukkal hozták az akkori Kína fejlett kultúráját — az agyagművességet, a kerék, az öntözócsatornák és gátak ismeretét s igavonó jószágukat, a bivalyt. A rizstermeléshez elárasztották a Vörös folyó mocsaras, iszapos síkságait. Az i. e. 3. században megalakult az első vietnami állam, Au-lac. Helytelen volna azt hinni, hogy Délnyugat-Ázsla népei elszigetelten fejlődtek. Az antik Róma idején aránylag élénk kapcsolatokat tartottak fenn a Földközi-tenger medencéje népeinek kultúrájával. Történelmi források például biztosan állítják, hogy Kínában és Vietnamban a római birodalomból jött birkózók és zsonglőrök léptek fel. A kontinensek között ezek a kapcsolatok csak a középkor folyamán szűnnek meg. Történelmi tény, hogy Marco Polo csaknem egy évezreddel elkésett Kína „felfedezésével". Az I. e. 1. századtól az i. sz. 9. századig kínai uralom következett. A 10. század derekától a 15. századig a Dai Viet nevű állam Délkelet-Ázsia egyik legerősebb király-Ez, a 9. századból származó érdekes épület Saison íalucska lakóinak büszkesége
