A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-08 / 10. szám
EGY ALAPÍTÓ TAG Évek óta együtt dolgozunk a CSEMADOK komáromi járási bizottságának elnökségében Keszegh Pali bácsival, így személyes tapasztalatok alapján szólhatok róla. A legtöbben „bácsinak" hívják őt, olyanok is, akiknél talán csak pár évvel idősebb. Ez azonban csak a családias viszony, tiszteletadás jele. Keszegh Pál mindig és mindenütt úgy segít, ahogy az egy jó „bácsihoz" illik. Nemcsak helyi, de járási viszonylatban se lehet elképzelni nélküle egy CSEMADOK-rendezvényt sem. Szervez, intézkedik, a legnehezebb helyzetben is megoldást talál. 1972-ben harmincnyolc esetben volt jelen a járásban az évzáró taggyűléseken, illetve az azokat megelőző előkészítőkön. (Minden évzárót két előkészítő ülés előzött meg.) Az elnökségi üléseken mindig ott van (csak indokolt esetben hiányzott), s megfontolt javaslataival, határtalan ügyszeretetével elősegíti azok sikeres menetét. Keszegh Pál 1919-ben született a komáromi járás egyik kis falujában, Martoson. Földműves családból származik. Hárman vannak testvérek. Egy idősebb és egy fiatalabb nővére ma is a szövetkezetben dolgozik, ö volt abban az időben falujukban az első, aki nem folytatta apja mesterségét, hanem tovább tanult. Egy falu szemléletét döntötte meg ezáltal: Otthagyta a paraszti munkát, a paraszti sorsot. Igaz nagyon nehéz körülmények között tanult. Olyan volt az élete, mint abban az időben minden olyan jó eszű szegény gyereknek, akinek nagyon meg kellett küzdenie azért, hogy kitörhessen a rákényszerített nyomorúságból. Kereskedelmi szakiskolát végzett Bratislavában. A Népbanknál dolgozott mint tisztviselő. Édesapja a párt alapító tagja volt. Mező István szenátor gyakran járt hozzájuk, így Pali akarva-akaratlan magába szívta a szocialista eszméket. Apja példája nyomán tudatosan bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Ott volt 1938-ban a tornóci manifesztáción, és felszólalt, mint a földműves ifjúság vezetője, Felszólalásában tiltakozott a háború és Csehszlovákia feldarabolása ellen. Beszédét a Magyar Nap 1938 szeptemberi száma is közölte. Baloldali tevékenységére felfigyeltek a hatóságok. Többször kihallgatták, figyelték tevékenységét. A Horthy-rendszerben sokáig nem kapott állást „múltja" miatt. Nagyon nehezen helyezkedett el. Tizenkét évig az árvaháznál dolgozott, titkárként. Több évtizede Komáromban lakik. Alapító tagja a CSEMADOK-nak. A helyi vezetőségben igen aktívan dolgozik. Jelenleg a CSEMADOK KB-nak is tagja. Többször kapott jó munkájáért elismerő oklevelet, a CSEMADOK megalakulásának 20. évfordulóján pedig emlékérmet. Alapító tagja a CSSZBSZ helyi szervezetének is, ahol szintén igen jó munkát végez. Bizonyítja ezt az az emlékérem, amelyet Lenin 100. születési évfordulóján, valamint a CSSZBSZ jelvénye, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából kapott. Igen szerény ember, csak nagy rábeszélések árán engedte magát „kiszerkeszteni“. Pedig fiatal korában aktív tudósítója volt a már említett Magyar Napnak. Abban az időben Komáromban Alkotás néven szocialista ifjúsági szervezet működött, amely a magyar fiatalokat tömörítette maga köré és készítette fel a pártban való munkára, Az ő munkájukról számolt be Keszegh Pál a lap olvasóinak. Több mint húsz éve a komáromi hajógyárban dolgozik, mint technikus. Munkáját, családját szereti. Két felnőtt és egy iskoláskorú gyermeke van. Felesége szintén állásban van. így mindenkinek aktívan részt kell venni az otthoni munkában, hogy egy kissé tehermentesítsék az édesanyát. Az egész család nagyon szeret olvasni. Mintegy ezerkötetes könyvtáruk van. Naponta legalább egy órát olvasnak. Ilyenkor mindenki előveszi kedvenc könyvét, hogy a napi munka után feloldódjon. Keszegh Pál nem hódol semmilyen szenvedélynek. Egyedül a kulturális munka az, amely sok idejét, estéjét „elrabolja“. Ez az egyetlen, amiről nem tud és nem is akar lemondani, ameddig bírja erővel, egészséggel. Bízunk benne, hogy még igen sokáig fogja ezt a gyümölcsöző munkát végezni mindannyiunk megelégedésére. KURUCZ LUJZA EGYRE SOKRÉTŰBB TEVÉKENYSÉG A rimaszombati járásban 79 CSEMADOK helyi szervezet tevékenykedik. A jubileumi esztendőben erősen aktivizálódtak a helyi szervezetek, de ugyanígy a járási népművelési szakbizottságok tevékenysége is egyre sokrétűbb és változatosabb. A szakbizottságok különböző területen fejtik ki tevékenységüket: előadásokat, előadói segédanyagokat stb. állítanak össze. A politikai szakbizottság például rendszeresen készít segédanyagokat a helyi szervezetek számára. Legutóbb a februári győzelem 26. évfordulójára adtak ki ilyen segédanyagot. De ez a szakbizottság a munkásmozgalmi hagyományok ápolásával, felelevenítésével is foglalkozik. Előadássorozatot indítottak ebben a témakörben 15 helyi szervezetben. Az előadások Steiner Gábor, Major István, Schönhertz Zoltán és Réti István életével és munkásságával ismertetik meg a hallgatókat. A tudományos ismeretterjesztő szakbizottság tervei között 15 előadás szerepel. Ezek közül érdemes megemlíteni a pályaválasztással kapcsolatos előadásokat: a helytörténeti előadások között szerepel egy „Ismerd meg Gömört“ címen, de bizonyára érdekes lesz a „Kuruckori szlovák—magyar kapcsolatok" című előadás is. Az irodalom népszerűsítése évfordulókhoz kötődik. Megemlékeznek Jókai Mór és Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójáról; a mai irodalom népszerűsítése céljából három író-olvasó találkozó szerepel a tervben, ezenkívül két előadást tartanak a szovjet irodalomról. Az irodalom népszerűsítéséhez nagyban hozzájárulnak az irodalmi színpadok is. A rimaszombati járásban öt irodalmi színpad dolgozik rendszeresen. A járási bizottság tervei szerint őszre megrendezik az irodalmi színpadok járási seregszemléjét. A néprajzi szakbizottság is készül a CSEMADOK 25. évfordulójának méltó megünneplésére. Egyebek között járási méretű kiállítást tervez a kerámiaművészet és a pásztorélet használati tárgyaiból. Az, hogy a járásban 21 helyi szervezet színjátszó csoportja készül különböző darabok bemutatására (hat bemutató már megvolt), mindenképpen a dramaturgiai szakbizottság munkáját dicséri. Minden bemutatót háromtagú bíráló bizottság néz meg, s e bizottság javaslatára a három legjobb együttes vesz részt a színjátszó csoportok járási versenyén, amelyet a CSEMADOK járási bizottsága a Népművelési Intézettel közösen rendez. A járás helyi szervezetei aktívan bekapcsolódtak a „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről" címen indult vetélkedőbe is. A 17 csoport vetélkedőit február végéig tartják meg: a járási döntőre áprilisban kerül sor. Szándékosan hagytam utoljára a Tompa Klubot. Egyrészt, mert nem tartozik szorosabb értelemben a témához, mégis szólni kell róla, hiszen tulajdonképpen irodalom-népszerűsítő és politikai tevékenysége révén a szakbizottságok terveiben szereplő elgondolásokat valósítják meg. A Tompa Klub a CSEMADOK rimaszombati helyi szervezetének keretében tevékenykedik, pontosabban kétéves szunnyadozás után kezd úira életre kelni, éspedig a SZISZ ifjúsági klubjával való együttműködésben. Terveik között szerepel egy előadás a mai szovjet líráról; megemlékeznek Július Fucíkról, Berzsenyi Dánielről, Bedrich Smetana születésének 150. évfordulójáról stb. Ezenkívül beszélgetést szerveznek antifasiszta harcosokkal Csehszlovákia felszabadításának közelgő, harmincadik évfordulója alkalmából. A CSEMADOK járási bizottsága szakbizottságainak idei tevékenysége tervszerű, érdekes, sokrétű, s mindenki megtalálja benne az őt érdeklő témákat.- gs -® a DALOSOK DICSÉRETE Bőgi Béláné HASZNOS Horné Potön (Felsőpatony) községben az elmúlt évben adták át rendeltetésének az új kultúrházat. Az eltelt rövid idő alatt aktivizálódott a tömegszervezetek munkája, elmélyült a népművelési tevékenység. örvendetes, hogy ebbe a munkába a község fiataljai, SZISZ- tagjai is bekapcsolódnak. A kultúrház fiatal vezetője: Horina Mátyás elmondta, hogy a helyi népművelési otthon főleg a téli időszakban gondoskodik sokoldalúan a fiatalok és a lakosság hasznos szórakozásáról. Ennek érdekében létrehozták az irodalmi, fényképészeti és ateista kört. Az első eredmények máris jelentkeznek. Hosszú szünet után a műkedvelő színjátszó csoport is újjáalakult. A közelmúltban nagy siker-
