A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-08 / 10. szám

Borús, korán sötétedő őszi este volt 1963. október 7-én, amikor a hurbanovói (ógyallai) kultúrházban lelkes CSEMADOK-tagok gyülekez­tek, hogy megalakítsák a szervezet énekkarát. Erről a CSEMADOK ve­zetőségi ülésein már hónapokkal előbb szó volt, míg végül sikerült összeh'ozni azokat, akik napi mun­kájuk elvégzése után a közös ének­lésben találtak szórakozást. 26 lel­kes énekkari tag jelent meg heten­ként a próbákon. Ez a szám azóta 36-ra gyarapodott. Igaz ugyan, hogy az alapító tagok közül sokan különböző okoknál fogva kiléptek a kórusból, de helyükre új és lelkes fiatalok jöttek, akiket nem tart visz-Az énekkar sza a szakadó eső, sem a legjobb tévéműsor, ha fellépés előtti pró­bákról van szó. Igen eltérő a tagság életkori megoszlása. Katika fiatalasszony, még a húszon innen, Józsi bácsink pedig jóval túl jár már a hetvenen. Különböző foglalkozásúak a tagok. Vannak köztük hajógyári és sör­gyári dolgozók, tanítók és tanító­nők, hivatalnoknők, háziasszonyok, kőművesek, nyugdíjasok. Első fellépésük a megalakulás után egy hónappal, a november 7-i ünnepélyen volt, majd januárban a szervezet évzáró közgyűlésén. Ez­után nem látványos, de annál szor­galmasabb hetenkénti gyakorlás következett, amely meg is hozta gyümölcsét. A kórus 1964-ben első díjat nyert Komáromban a járási versenyen. Utána évente minden jelentős helyi és járási rendezvé­nyen szerepeltek. Körzeti dal- és táncünnepélyen Kolozsnémán, Mar­­celházán, Naszvadon, az építők napja járási ünnepélyén, a szövet­kezet évzáró közgyűlésének műso­rában, a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékünnepélyén, valamint CSE­MADOK évzárókon, helyben és a szomszédos falvakban. Közben Ögyall án a kultúrházat 1966-ban lezárták, mivel tetőzete beomlással fenyegetett. Ez az énekkar tevé­kenységét is visszavetette egy időre, azóta az iskolában tartja próbáit. 1973 novemberében részt vettünk az érsekújvári területi énekkari be­mutatón, ahol a bíráló bizottság megállapítása szerint „az énekkar kultivált előadásmódjával itt is be­bizonyította, hogy tízéves múltjához méltó eredményeket tud felmutat­ni". Ez a fejlődés elsősorban a kar­nagy: Bőgi Béláné érdeme, aki megalakításától kezdve vezeti az énekkart. 1959-ben került Ógyallá­­ra, zenét és rajzot tanít. Volt idő, amikor négy énekkart is vezetett. (A martosi menyecskekórussal a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdal­fesztiválon, azonkívül a bratislavai és a budapesti tévében is szere­pelt.) Emellett részt vesz a városi tanács oktatásügyi osztályának, a CSEMADOK járási és központi bi­zottságának munkájában. Az ének­kar tagjai szeretik, megbecsülik és azt várják tőle, hogy ne csak tanít­sa, de lelkesítse is a tagságot. Az énekkar tagjai a tízéves év­forduló alkalmából szép emlék­jelvényt kaptak. KOVÁCS FERENC NÉPMŰVELÉSI TEVÉKENYSÉG Két hír rel adták elő Lovicsek Béla: Tűz­­virág című drámáját, amelynek cselekménye a Szlovák Nemzeti Felkelés idejében játszódik le. Az előadás rendezője Karácsony Gyu­la volt. A színjátszó csoportot kia­dósán segítették a CSEMADOK helyi szervezetének vezetői és tag­jai is munkájában. Célszerűen használják ki a kul­­túrház nyújtotta lehetőségeket a SZISZ-tagok is. Az ateista kört jelenleg 12 fiatal látogatja. Veze­tőjük Huszárik János, az általános iskola igazgatója. A fiatalok he­tente előadásokat hallgatnak a marxista filozófia alapismeretei­ről, a tudományos világnézet ke­letkezéséről, az ateizmusról és a vallásról, valamint a párt ifjúság­­politikájáról. Az előadásokat élénk vita követi. Az előadásokat a Szo­cialista Akadémia járási bizottsá­ga biztosítja. A kör munkája felett a helyi pártszervezet vállalt véd­nökséget. Most rendezik be az if­júsági klubot, ahol irodalmi vetél­kedőket, író-olvasó találkozókat fognak tartani. A nőszövetség helyi szervezete az elmúlt évhez hasonlóan az idén is megszervezi a fiatal lányok és asszonyok számára a téli főző- és varrótanfolyamot. A négyszáz sze­mély befogadására alkalmas kul­túrteremben az idén négy alka­lommal látják vendégül a MA­TESZ művészeit. Tánczenekaro­kon, beat-együtteseken kívül az idén népi zenekarok és népművé­szeti együttesek fellépését is ter­vezik. SVINGER ISTVÁN A CSEMADOK losonci helyi szer­vezete január végén tartotta idei el­ső tudományos tárgyú előadóestjét, Bize Ferenc, a magyar tannyelvű ál­talános iskola fizika szakos tanára „Az űr meghódítása“ címen tartott előadást. Az ókortól Kopernikuszon, Gab­iéin keresztül elvezette a hallgató­ságot 1957. október 4-ig, amikor az első mesterséges holdat felbocsátot­ták, hogy aztán Gagarin elinduljon a világűrbe, majd az első ember le­szálljon a Holdon. Az előadást élénk és tartalmas vita követte. A hálás hallgatóság valóság­gal elhalmozta az előadót kérdések­kel, aki készséggel és legjobb tudá­sa szerint válaszolt azokra. A losonci helyi szervezet március­ban író-olvasó találkozót rendez, a­­melyre meghívta Dávid Teréz írónőt és Dénes György költőt. Az irodalmi est iránt nagy érdeklődés mutatkozik a városban. * * * A füleki magyar tannyelvű általá­nos iskolában Vass József tanító ve­zetésével népművészeti klub alakult irodalmi és néprajzi körrel. Ezekben ma már mintegy 30 diák munkálko­dik rendszeresen. Űjabban néprajzi szobát rendeztek be, ahol elhelyezik a gyűjtött néprajzi tárgyakat. A kör tagjai állandóan kutatnak az iskola körzetébe tartozó falvak­ban tanítóik vezetésével. Most is pl. 30 diák kapott konkrét feladatot a kutatásra. A néprajzi szoba már kezd kicsinynek bizonyulni a sok-sok ösz­­szegyűjtött tárgy befogadására. S vannak már olyan nagyobb tárgyak — például két régi szekér — ame­lyeket nem lehet a néprajzi szobá­ban elhelyezni, ezért most megfelelő helyet keresnek a számukra. Az ösz­­szegyűjtött néprajzi tárgyak az okta­tó-nevelő munkát is jól szolgálják. SÖLYOM LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents