A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-08 / 10. szám
EMLÉKEZÜNK PETER JILEMNICKY, született 1901. március 18-án Morvaországban, a Kysperk melletti Letohracfban, szocialista író, antifasiszta harcos, nemzeti művész. Kíszucán volt tanító, ottani élményei alapján írta meg Győzelmes bukás című regényét (tavaly jelent meg második kiadása magyarul a Madách Könyvkiadónál). Két évet a föld és Két év a szovjetek országában című könyveiben számolt be. A Töretlen föld című regényének cselekménye ismét Kiszucán játszódik. A szlovák népnek a nemzeti szabadságért folytatott harcát a Garam menti krónikában írja meg. 1939 márciusában kiutasították Szlovákiából. Litomyslben tanított s bekapcsolódott az illegális munkába. 1942 októberében a Gestapo letartóztatta és koncentrációs táborba zárta. 1945 után tevőlegesen kivette részét az új kultúra kialakításából Szlovákiában. 1945—47-ben nemzetgyűlési képviselő volt. 1948 tavaszától 1949 májusáig a moszkvai csehszlovák nagykövetség kulturális attaséja volt. 1949. május 19-én halt meg Moszkvában. 1949-ben in memórián nemzeti művésszé nevezték ki, MAJOR ISTVÁN 1887. december 12-én született Verebélyen. Odaadó, harcos funkcionáriusa volt a forradalmi szakszervezeti mozgalomnak, alapító tagja a CSKP-nak, kiemelkedő kommunista harcos. A proletariátus harcát szervezte, különösen Szlovákia magyar lakossága körében. Hamis vádak alapján megfosztották képviselői mentelmi jogától és 21 hónapi börtönbüntetésre ítélték, amit Lipótváron töltött le. Major István elítélése azonban nem azt a A felkelés kiemelkedő személyiségei hatást váltotta ki, amit a hatóságok vártak, hanem éppen az ellenkezőjét. A CSKP ún. Major-felhívására Szlovákiában százszámra jelentkeztek agrárproletárok, kisparasztok a pártba. A börtönből kiszabadulva Major István kétéves pártiskolázáson vett részt Moszkvában (1933—1935), majd a CSKP szlovákiai tartományi vezetőségében dolgozott. Különösen Dél-Szlovákiában leplezte le a magyar fasisztabarát irredenta pártok szándékait, amelyek a Horthy-Magyarországhoz akarták csatolni a köztársaság déli területeit, rámutatott a proletariátus és a haladó erők összefogásának szükségességére a közös ellenség — a fasizmus elleni harcban. Amikor 1938-ban betiltották o CSKP működését, mint ismert forradalmár kénytelen volt a Szovjetunióba távozni, ahol bekapcsolódott népünk szervezett nemzeti felszabadító mozgalmába. Moszkvában és Kujbisevben tevékenykedett mint a szovjet rádió szlovák nyelvű adásának szerkesztője és bemondója. 1949—1954-ben tagja volt a CSKP Központi Bizottságának és 1950-ben az SZLKP Központi Bizottságának is. 1954—1957-ben Csehszlovákia nagykövete volt Magyarországon. 1963. szeptember 19-én halt meg Bratislavában. A szovjet és a román felszabadító egységek emlékműve KATONAI REPÜLŐK _ Mindjárt az ún. szlovák állam megalakulása után a piesfanyi helyőrség számos katonája nyíltan kifejezte azt a véleményét, hogy nem ért egyet a fasiszta rendszerrel. A katonák egyik csoportja, akik el akartak repülni Szlovákiából Ludovít Kukorellivel az élükön (később a kelet-szlovákiai partizánok egyik kiemelkedő parancsnoka volt), 1931. június 7-én néhány pilóta négy repülőgéppel Lengyelországba szökött és később a lengyel légierő egységeiben harcolt. Az antifasiszta érzelmű hadirepülők a haladó nézeteket valló polgárokat mozgósították s 1944 augusztus éjjelén felnyitották a raktárakat és szétosztották a fegyvereket. így az ellenség hátában számos partizáncsoport alakult, amelyek a felszabadító harcok során segítették a szovjet és a román hadsereg egységeit. 1944. szeptember 18-án a Szovjetunióban megalakult első csehszlovák vadászrepülő ezred gépei a felkelők területéről megtámadták a piesfanyi repülőteret. Ä repülőtéren levő gépeket megsemmisítették vagy megrongálták. eMHHMnWHBWKMHeMN Olvasóink figyelmébel A tokajiki emlékmű VISSZATÉRÉS AZ ELPUSZTÍTOTT FALUBA A svidníki járásban levő Tokajik (Kistokaj) község lakói szoros kapcsolatot tartottak fenn a partizánokkal és sokan beálltak a harcosok sorába. A lakosság ellátta a partizánokat élelemmel, ruházattal és tájékoztatta őket az ellenséges alakulatok minden lépéséről. 1944 októberében a Csapájev partizánbrigád törzskara hírt kapott, hogy a németek elfogtak nagyobb számú szovjet’katonát. Húsz partizán elhatározta, hogy kiszabadítja a foglyokat. Óvatoséi megközelítették a fqJut, megsemmisítették a német őrséget és kiszabadították a 98 szovjet katonát. A németek felfigyeltek a községre és készültek a megtorlásra. A falut 1944. szeptember 19-én megszállták a náci csapatok, öszszeszedték a férfiakat, s azzal az ürüggyel, hogy munkára viszik, kihajtották őket az erdőbe, hogy boszszút álljanak rajtuk, amiért segítették a partizánokat. Míg az egyik csoport fasiszta géppisztolysorozattal könyörtelenül lemészárolta a 32 férfit, mások kihajtották az asszonyokat meg a gyerekeket a faluból, és felgyújtották a falut. A helybeli temetőben emlékművet állítottak az áldozatoknak, s azt a nevet adták neki, hogy „Visszatérés az elpusztított faluba". Mert a falu teljesen elpusztult, de az állam támogatásával újjáépült. MILOS UHER százados 1914. június 24-én született Lubinban (trencíni járás). Milos Uher százados, a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse, szervezője és megalapozója volt a partizánmozgalomnak. A Nővé Mesto nad Váhom-i (vágújhelyi) német fasiszta helyőrség egy partizánvadász alakulata 1944. október 12-én elindult a hegyekbe. Milos Uher partizánalakulata elkeseredett harcokat folytatott a fasisztákkal, akik megpróbálták bekeríteni és megsemmisíteni alakulatát. Az éjszaka folyamán a partizánok kitörtek a gyűrűből és mélyebben bevették magukat az erdőbe, a morva határ felé haladva. A fasiszták azonban üldözőbe vették őket, s az október 13-ának éjszakáján kialakult harcban Gyibrov alezredes, a II. Sztálin partizánbrigád parancsnoka is elesett, akit bajtársai ott is temettek el. Amikor Uher alakulatának partizánjai megtudták, hogy a németek Cetuna községben fosztogatnak és gyújtogatnak, támadásra határozták el magukat. Ebben a harcban esett el 1945. február 27-én az egység parancsnoka, Milos Uher is. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából „Hősökre emlékezünk" címen indított verseny iránt már eddig is rendkívüli érdeklődés mutatkozik, amit a beérkező megfejtések nagy száma is tanúsít. Ezért a mór korábban bejelentett külföldi utazásokon kivül további értékes és hasznos dijakkal jutalmazzuk a megfejtőket. Kisorsolásra kerülnek további díjak, úgymint villanyborotva — asztalitenisz-készlet — fényképezőgép — karóra — grill — tollaslabda-készlet — ébresztőóra — aktatáska — villanyvasaló — hajszárító — sátor — tv-szobaantenna — tranzisztoros rádió — kvarclámpa — porszívó — asztali lámpa — sakkjáték-készlet — hősugárzó — kétfőzőlapos villanyrezsó — kenyérpirító — autóantenna — kerekes bevásárlótáska — hatszemélyes evőeszköz-készlet — 8 db egyenként 250 koronás bevásárló-utalvány — 6 db egyenként 5Ú koronás könyvutalvány és további tárgynyeremények. Figyelmeztetjük kedves olvasóinkat, hogy a sorsolásnál csak a lapból kivágott szelvényen beküldött megfejtéseket vehetjük figyelembe. Kérdések 1 Melyik járásban van Staré Hory község, ahol a felkelés itt közölt epizódja lejátszódott? 2 Hol tevékenykedett Major István mint a szovjet rádió szlovák nyelvű adásának szerkesztője és bemondója? 3 Mi a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend I. fokozatával és a Duklai Emlékéremmel kitüntetett Telgárt község rjiai peve? LU
