A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-01 / 9. szám

A felszabadulás utáni gyökeres társadalmi­gazdasági változások fontos, bár kevéssé előrelátott velejárója volt a hagyományos családot összetartó szálak gyöngülése. A nők tö­meges munkába állása, a falusi népesség városba áramlása, életfeltételeinek urbanizálódása, álta­lában a nagyüzemi termelés térnyerése mind­megannyi tényező, mely kikezdte a megállapo­dott családi viszonylatokat. S bár a folyamat egészében anygi és kulturális gazdagodást hozott, ismét bebizonyosodott, hogy az általános gyara­podás nem jelenti automatikusan az arányos ér­tékhalmozódást minden külön területen. Mind a család megítélésében, mind gyakorlati létezésé­ben meglehetősen vegyes kép fogadja a szemlé­lőt: az új csírái és a régi vadhajtásai tenyésznek itt egymás tőszomszédságában. Tisztán látni, ren­det teremteni és közszellemet javítani aprólékos figyelemmel és munkával lehet csupán. Az iskolának is ki kell vennie részét ebből a munkából, hiszen a jövő nemzedéke fölnevelésé­ben közvetlenül osztozik a családdal: az érintke­zés közeli és mindennapos. Az iskola a közneve­lés intézménye, a családdal szemben a társadal­mat képviseli, s ezt a képviseletet akkor látja el helyesen, ha partnerében nem szükséges rosszat lát, hanem valóságos vagy lehetséges együttmű­ködőt. Vannak kisebb-nagyobb dolgok, ahol az iskolák, pedagógusok máris munkához láthatnak, BRATISLAVAI Az immár hagyományosan Szlovákia fővárosá­ban rendezett nemzetközi táncdalfesztivál szig­nálja az idén először május 29-én csendül fel a bratislavai kultúrpark nagytermében. Ezen a na­pon rendezik a hazai nemzeti dalverseny első elő­döntőjét. Ugyanezen az esten szerepelnek még Dzsordzso Perudzsovics Jugoszláviából, a hollan­diai Cheri Smith és a spanyolországi Los Bravos együttes. A második középdöntőt követő külföl­di vendégek Wojciech Skowrónski Lengyelor­szágból, a franciaországi Charles Jerome, Donna Higtower az USÁ-ból és a Palmers együttes Angliából. A hazai nemzeti dalverseny döntőjé­nek külföldi vendégszereplője pedig az NSZK- beli Les Humphries Singers együttes lesz. A fesztivál bíráló bizottsága döntésének kihir­detése előtt a hazai könnyűzenei seregszemlék legsikeresebb dalait hallhatja majd a közönség, de szerepelni fog Karel Duchoft és együttese, va­lamint a bratislavai Revival Jazz Band is. A Bratislavai Líra nemzetközi versenyének időpontja június elseje, amikor az előző napi nemzeti dalverseny győztese mellett a lengyelor­szági Maryla Rodowicz, Katona Klári Magyaror­szágról, a népszerű jugoszláv Maruska Kalogjera s egy-egy ismert bulgár, szovjet, román, kubai és NDK-beli táncdalénekes is versenyez majd. Ver­senyen kívül mutatkozik be a bratislavai közön­ségnek a prágai Linha Singers együttes, Juraj Veléovsky és együttese, Nada Urbánková és Ka­réi Gott, Ladislav Staidl zenekarával. (sk) ISKOLA ÉS CSALÁD kezdeményezhetnek — a feltételek és a jó ha­gyományok megvannak, csak a figyelem kisebb talán a kelleténél. Vajon elég gondot fordítanak-e az iskolában a több gyermekes családokra. Ta­pasztalhatjuk például, hogy van, ahol nem is tudnak arról, hogy testvérek éveken át járnak ugyanabba az iskolába, pedig ennek számon tar­tása sajátos színt adhat az iskolai szellemnek. A szülői munkaközösség, a családlátogatás is új tartalmakhoz jut, ha külön gondot fordítunk a több gyermekes családok sajátos problémáira. A legfontosabb vetülete a munkának azonban nyilván az, hogy a jövő családanyái és család­apái járnak az iskolába. És igen sok gyerekben és fiatalemberben meg is van a kedv erre a szerep­re: sokan szeretnének több gyerekes családot. Hogy ezekből a tervekből mi válik valóra, az nemcsak — sőt elsősorban nem is — az iskolán mú­lik, ez azonban nem kisebbíti a pedagógusok fe­lelősségét: meg kell találniuk a helyes módot, hogy erősítsék ezeket az ambíciókat. Nem jóin­dulatú helyeslésre van igény, s nem is arra, hogy idilli rózsaszínnel fessék a családot, hanem az élet realitásával számoló felvilágosító munkára. A nemi felvilágosítás kérdése is ide tartozik. Mert a „nem kívánt következmények elkerülése“ nem a gyermekáldás kiküszöbölését célozza, hanem olyan lelki és fizikai sérülések elhárítását, ame­lyek akadályai lehetnek az első vagy a további gyerekek világrahozatalának. Persze, a több gye­rek nem lehet öncél, senki sem gondolhatja, hogy a család meglevő problémáit ez megoldaná. A dolog fordítva áll: a kiegyensúlyozott, rendezett családi életet élő szülők szívesen vállalkoznak több gyerek felnevelésére. Ügy véljük, a kérdés erkölcsi és állampolgári oldalát is így foghatjuk fel helyesen és fogadtathatjuk el meggyőzően. A család akkor válik kiegyensúlyozottabbá, a szü­letésszám megfelelővé, ha a szülők valóban mér­legelni tudják, minél reálisabban kiszámíthatják, mit kell adniuk, és mit kapnak cserébe. A szü­lőnek is, a társadalomnak is érdeke, hogy a két oldal egyensúlyban legyen, csak éppen a szám­vetést nem szabad leszűkíteni a pénzre átvált­ható javakra. A nevelésben a nevelő személyisé­ge is nver, és azt hisszük, ezt a gyerekek is érzik és feltételezik. Végül pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy az iskola maga is dolgozó nők, anyák munkahe­lye. Az igazgatón és az egész tantestületen múlik, hogy családos kollégáik ne szenvedjenek hátrányt amiatt, ha a nevelés és gondozás munkájában ott­hon is ki kell venni a részüket. NEM FOGOK KOPLALNI Ördög vigye el a diétázást -- jelentette ki a 35 éves Ankina Garica. Es hogy semmi jó falatot nem tagadott meg magától, igy vált Európa legnehe­zebb fiatalasszonyává. A maga 138 kilójával el­nyerte a Miss Európa címet. LÍRA ’74 Katona Klári HATALMAS GABONARAKTAR A szocialista mezőgazdaság elképzelhetetlen ma már a modern technika nélkül. A képünkön látha­tó gabonaraktárat a Szovjetunióban építették fel és 100 000 tonna gabonát tárolnak benne. A raktár egész gépezete automatikusan működik. mini-magazin AZ ENEKLÖ KÜLÜGY­MINISZTER A zongorázó Ni­xon után újabb nyugati politikus muzikalitása került nyilvánosságra: Walter Scheel, az éneklő külügymi­niszter. A nyugat­német diplomácia vezetőjenek nevét rövid idő alatt meg­ismerte az európai közvélemény. Egyik képviselője volt a realitások felismeré­sén alapuló új nyu­gatnémet politiká­nak. A nyugatné­met tévénézők a kö­zelmúltban ismét láthatták külügymi­niszterüket a képernyőn, azonban nem politikus­ként, hanem egész más minőségben: operaáriákat és szórakoztató melódiákat énekelt, méghozzá tel­jes sikerrel. Walter Scheel egyébként várományosa Heinemann után a nyugatnémet állam elnöki poszt­jának. A sikeres tévészereplés után sokan kijelentet­ték: ha ezt igy folytatja, népszerű elnök lesz belő­le.

Next

/
Thumbnails
Contents