A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-04 / 1. szám
kintetében nagyon óvatosan nyilat- 1 kozik. Az égitestek látszólagos fényességét fényrendben magnitúdóban) fejezzük ki. A Weber-Fechner pszichofizikai törvény szerint a fényerősségnek, mint ingernek, négyzetesen kell növekednie ahhoz, hogy az észlelt fényrend, az észlelőben keletkezett érzet, lineárisan növekedjék, ötödik hatványa éppen 100. Az ógörög csillagászok a látható csillagokat fényességük szerint hat osztályba sorolták. A szabad szemmel még látható halvány csillagok voltak a hatodrendűek. Ezt a beosztást a modern csillagászat Is elfogadja. A pontos fényesség-meghatá- | rozások céljából a skálát ki kellett ■■ egészíteni a nulla és a negativ szá- I mokkái is. Annál fényesebb egy égitest, minél kisebb szám fejezi ki fényrendjét. A Kohoutek-üstökös november 26- án 220 millió kilométer távolságra volt a Földtől. A Naphoz való közeledése közben egyúttal a Földhöz is közeledik. Az 1973 f Kohoutek-üstökös útja során megközelít minden Föld-típusú bolygót. 1973. december 24-én 28 millió kilométerre halad el a Merkur mellett. Január 20-án kerül legközelebb —120 millió kilométer) a Földhöz. December közepén a Nap 8 óra 25 perckor kel. Az üstökös ekkor az Ollós (Scorpius) csillagkép legfényesebb csillaga, az Antares (1,2 magnitúdó) közelébe kerül. Az üstökös ettől az időponttól kezdve hirtelenül fényesedni kezd. A Nap és a Hold után az 1973 f Kohoutek-üstökös az égbolt j legfényesebb objektuma. Amikor legnagyobb fényességét eléri, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben levő Nap mögé kerül. Így a Földről nem látható. Az év utolsó napjaiban az üstökös átkerül a nyugati égboltra. Szoros napközelsége miatt közvetlen napnyugta után először csak a csóvája látható. 1974. január első napjaiban láthatóvá válik az üstökös feje is. Csóvájának várható hossza ebben az időben 50—70 millió kilométer. Ahogy távolodik a Naptól úgy csökken a fényessége. A Nyilas csillagképtől a Bak (Capricornus) felé tart. Februárban a Vízöntő (Aquarius), márciusban pedig a Halak (Pisces) csillagképben lesz látható. Eddig még nem volt példa arra, hogy. egy újonnan felfedezett üstököst perihéliumpontján való áthaladása előtt 9 hónappal már figyelemmel lehessen kísérni. A rendelkezésre álló hosszú idő alkalmat ad a világ nagy csillagvizsgáló intézeteinek arra, hogy jól felkészüljenek fogadására, és alaposabban megszervezzék megfigyelését. Nem szabad elfelejtkezni az amatőr csillagászok nagy táboráról, amelynek tagjai eddig is elévülhetetlen érdemeket szereztek az üstököskutatásban. A november 10-én induló Skylab-3 amerikai űr- í állomás legénységének az eredeti tervek szerint is egyik fontos feladatát a csillagászati megfigyelések alkotják. A 85 napra tervezett űrrepülés során a Kohoutek-üstökös megfigyelésére is sor kerül. Marsden és munkatársai szerint a Kohoutek-üstökös a hosszú periódusú üstökösök családjába tartozik. Keringési ideje legalább 10 000 év. Ezt bizonyítja, az is, hogy a Merkúrnál háromszor közelebb kerül a Naphoz. Mivel hosszú periódusú üstökös, ritkán jár napközeiben. Anyagát ezért még nem pazarolhatta el. Ezért remélhetjük, hogy az 1973 f Kohouteküstökös igen fényes, talán évszázadunk legfényesebb üstököse lesz. HÍD KÉT VILÁGRÉSZ KÖZÖTT Az Európát Ázsiától elválasztó tengerszorosnak — a Boszporusznak — évezredek óta jelentős szerepe van az emberiség történetében. Partjain nagy birodalmak, nagy kultúrák alakultak ki, s a valóságban nem szétválasztotta, hanem inkább összekapcsolta a két világrész peremén élő népeket. Az ókorban hettiták, trákok, görögök népesítették be mind a két oldalát, s akkor a világuralom föltétele a Boszporusz birtoklása volt. A tengerszoros (törökül Bogazici) 29 km hosszú, legnagyobb szélessége 1300 m, a legkeskenyebb helye — az Anadolu Hisar és a Rumeli Hisar között — osupán 660 m. Mélysége 50—10 m között váltakozik. A két part állandó összekapcsolására először Nagy Dareiosz perzsa király gondolt: ő i. e. 512-ben — kereken 2500 évvel ezelőtt — építtette meg óriási hajóhídját a tengerszoros legkeskenyebb részén, hogy átvonultassa rajta seregét a szkiták ellen. A perzsa sereg még kétszer kelt át itt a görögök ellen, a makedón Nagy Sándor (i. e. 356—323) pedig ellenkező irányban, a perzsa birodalom ellen vezette át seregét. A két part közötti híd építésének térve az oszmán török szultánok idejében újra előtérbe került. Az istambuli Topkapi Saray (a szultáni palota) levéltárában fennmaradt II. Bayezit szultánnak (1481—1512) Leonardo da Vincivel egy boszporuszi hfd megépítése tárgyában folytatott levelezése. Leonardo da Vinci lehetségesnek tartotta a szoros áthidalását, s hajlandónak mutatkozott a tervek elkészítésére. A nagy olasz mester egy — az Aranyszarv-öböl fölé építendő — 350 m hosszú hídnak a vázlatát el is készítette. De •sem ennek a hídnak a megépítésére, sem a boszporuszi híd terveinek az elkészítésére nem került sor. Hetvenhárom évvel ezelőtt — 1900- ban F. Arnodin francia mérnök készített II. Abdülmecid szultán felkérésére egy újabb hídtervet. Az erre vonatkozó tervdokumentációt ma is láthatjuk a Topkapi Saray irattárában. E híd pillérekre épült volna, minden pillér fölött díszes kupola lett volna négy-négy minarettel és a A készülő híd az ázsiai oldalról nézve — A pályaelemek beemelésének vázlata híd védelmét szolgáló ágyúállásokkal. Éjjel a minarettek világítótoronyként működtek volna. Az évszázadok során készült tervekből kitűnt, hogy ekkora távolságot és ilyen nagy mélységet pilléreken álló és hagyományos technikával készülő híddal legyőzni nem lehet, pontosabban: a rá fordított költség és munka nem állna arányban az eredménnyel. ALAGÚT VAGY FÜGGŐHÍD? A két világrész közötti közvetlen kapcsolat megteremtését célzó legújabb tervezések során az alagút és a függőhíd között kellett választani. Az előzetes számítások és tanulmányok két olyan okra mutattak rá, amelyek miatt az alagút tervét el kellett vetni. így egyetlen célszerű megoldásként a függőhíd maradt. Függőhidakat már igen-igen régi időkben is készítettek, ezek tartóköteleit azonban csak ágakból, növényi indákból fonták. Vasláncból készült tartókat először Kínában alkalmaztak. A legnagyobb ívnyílású ilyen hidat — amely még ma is használatos — 1632-ben építették a Sárga folyón. E híd karavánforgalomra készült, s ívnyílása 60 méter volt. Európában sokáig a lánc nagy teherbírása és biztonsága ellenére sem használták ezt a típust. Elsőként Angliában a Temzén, 1802- ben épült a kínaihoz hasonló lánchíd, de csak gyalogosforgalomra, 1826 óta azonban sok ilyen híd épült a világon, köztük a budapesti Lánchíd is. A tartókábel több mint tízezer darab 0,5 cm átmérőjű acélhuzalból áll Az utóbbi évtizedekben az acéllemezes láncot a kábel váltotta fel Ilyen kábeltartós függőhíd a bratislavai új híd is. Ugyancsak kábeltartós a világ három legnagyobb függőhídja is: a New York-i Verrazano— Barrows—híd ívnyílása 1278 méter, a San Franciscó-i Golden Gate-é 1260 m, s a New York-i Washington-hídé 1100 m. Ezeknek a nagy ívnyílású hidaknak az építésekor bizonyosodott be, hogy a kábeltartós híd építhető meg a leggyorsabban, s ez a legolcsóbb is. A két világrész összekapcsolása persze a híd megépítésén kívül szükségessé teszi a környező utak és hidak megépítését is. A híd — és a hozzá kapcsolódó úthálózat — építését nemzetközi versenypályázat útján a nyugatnémet-angol Hoctief— Cleveland-féle munkaközösség nyerte el. A teljes kivitelezés költsége 75,5 millió dollár, a vállalt építési idő 34 hónap volt. (A kivitelezés összegéből magának a hídnak az építésére csupán 22 millió dollárt fordítottak. A SZERELÉS A híd teljes hossza 1560 m. A hídpálya 64 m magasan húzódik a tenger fölött. Az egész hidat két 165 m magas kapuzat (pilon) tartja. Ezeket 60 m mélyre alapozták, s a parton egy-egy horgonykamrához rögzítették 75 cm vastag kábelekkel. Mindegyik kapuzat két-két — különlegesen szilárd acélból készült — oszlopból és keresztgerendákból áll. Az oszlopok keresztmetszete a földben 5x7 m, a föld felett 3x7 m. A két oszlop közötti távolság 28 m. A híd három részből áll. A tengeren átívelő középső — 1074 m hosszú — részhez az ortaköyi oldalon 231 méteres, a beylerbeyi oldalon 255 m-es szakasz csatlakozik. A tartókábelek mindegyike 10—10 ezer acélhuzalból készült, a huzalok átmérője 0,5 cm. összesen 49 500 km-nyi acélhuzalra volt szükség. A hídpályát 60 előregyártott elemből szerelték össze: az elemeket az ázsiai oldalon felállított üzem készítette. Egy elem szélessége 33,40 m, hossza 17,90 m, vastagsága 3 m, súlya 150 tonna. A szerelés céljaira egy olyan kompot készítettek, amely a pályaelemeket egyenként a beépítés helyére tudta szállítani. Ott az elemeket egy tartókábeleken mozgó szerkezet a szükséges magasságra emelte, majd pontosan beállították és összekapcsolták őket a már rögzített elemmel és a tartókábelekkel. A pálya szerelése középen kezdődött, s egyszerre haladt a két part felé. A hídpályának ilyen módon való összeállítása három hónapig tartott, és közben a Boszporusz hajóforgalmát sem zavarta. A 33,40 m széles hídpályából kétoldalt egy 2,50—2,50 m-es rész a gyalogosok számára készült járda; középen három-három forgalmi sáv szolgálja a kétirányú forgalmat. A híd súlya 15 000 tonna. A török köztársaság 50 éves történelmének legnagyobb alkotása ez a híd, amely a világnak negyedik, Európának és Ázsiának pedig a legnagyobb függőhidja. Az emberiség történetében ez az első olyan híd, amely két világrészt kapcsol össze, s ez az összekapcsolás jelképes is: az egymáshoz való közeledés, bolygónk „zsugorodásának“ a jelképe. A 2500 éves terv megvalósult. Köt; 19
