A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-04 / 1. szám
HOSSZÚ HAJÚ VENDEGEK HÓBAN, FAGYBAN A VOLÁN MELLETT Itt a negyedik évszak, és a meteorológia, ellentétben az utóbbi évekkel, zord telet jósol. Erős fagyok várhatók, s ha minden igaz, lesz hó is bőven. Mindenekelőtt meg kell tisztítani minden ablakot, hogy jól lássunk, hiszen a téli szürkeségben úgyis rosszabb a látás. Távolítsuk el a jeget a külső visszapillantó tükörről is. A gumikért a reggeli ellenőrzéskor már sokat nem tehetünk — azokat még idejében, Ő3szel kell kicserélni, ha kopottak. Mindenekelőtt meg kell tanulni mindig a motor fékező erejével kell elkezdeni, és ennek csak segítünk a fékekkel. A legvégén, amikor már majdnem lefullad a motor, akkor szabad kinyomni a kuplungot. Rz ugyanis megóv minket attól, hogy a kerekek megcsússzanak, ami bizony balesetet is okozhat. Nemcsak a hirtelen fékezéstől kell óvakodnunk a csúszós úton, ugyanilyen veszélyes a hirtelen elindulás is. Még ma is végigfut a hideg a hátamon, ha egyik ezzel kapcsolatos élményem az eszembe jut. A forgalmas utcán valamiért meg kellett állnunk, és amikor újra indultunk, a tanulóm jó nagy gázt adott, és hirtelen lelépett a kuplungról. A kocsi száznyolcvan fokot pördült, és elindult a forgalommal szemben, a villamossínen. Általában tartsuk szem előtt, hogy a csúszós úton semmilyen hirtelen manőverrel ne kísérletezzünk, mert a kocsi tehetetlensége hamar legyőzi a csökkent tapadást. A legnagyobb óvatosság ellenére is előfordul, hogy az autó megcsúszik. Mit lehet ilyenkor tenni? Egy valami biztosan tilos! Fékezni. A tapasztalatlan vezető ha az autó megcsúszik, rémületében a fékre tapos, amivel megsokszorozza a bajt. Ilyenkor az a helyes, ha a kormányt mindig a csúszás irányába fordítva (tehát ha jobbra fáról a kocsi, akkor jobbra kormányozva) próbáljuk megszüntetni azt. Ilyenkor sokat számít a lélekjelenlét, az, hogy legyen türelmünk lassú kormányfordítással „megfogni“ a csúszást. Sőt, néha áldozatot is kell hozni a nagyobb baj elkerülésére, mert hiszen még mindig kisebb baj az árokba fordulás, mint a szembejövővel való összeütközés. Csúszásnál sokszor hasznos lehet, ha hagyjuk a kocsit lesodródni az út szélére, mert ott rendszerint érintetlen hó van, mely segíthet az autó kiegyensúlyozásában. / A csúszás sokszor odáig terjed, hogy el sem tudunk indulni az út széléről. Kipörögnek a kerekek, és az autó nem mozdul. Ez ellen van orvosság? Egyik orvossága ennek is a türelmes, óvatos indítás. Ha hirtelen kapjuk le a lábunkat a kuplungról, akkor persze hogy kipörögnek a kerekek. És a kipörgő kerék árkot ás magának, abból már egyáltalán nem egyszerű „kikecmeregni“. Néha még azt is tanácsoljuk, hogy ilyen helyzetben, és általában csúszós úton ne első, hanem második sebességgel indítsunk, mert így eleve nincs olyan ereje a motornak, kisebb a kipörgés veszélye. Ha viszont már beásták magukat a kerekek, akkor segíthet a kocsi ide-oda lendítgetése. Az üstökösök feltűnő alakjukkal mindig magukra vonták az emberek figyelmét. Az ókorban és a középkorban a megjelenésüket baljós égi jelnek tekintették 150 év óta tanulmányozzák lelkiismeretesen az üstökösöket. Ma mór félszáznál több olyan periodikusan visszatérő üstököst ismerünk amelynek pályaadatait megtalálhatjuk az évenként megjelenő csillagászati évkönyvekben. A legelső meglepetés az üstökösökkel kapcsolatban az, hogy nem is olyan ritkák mint, ahogy általában gondoljuk. Statisztikai adatok szerint minden évben felfedeznek 4—5 új üstököst. Az „új“ jelző csak azt jelenti, hogy eddig még egyszer sem került a földi távcsövek látómezejébe. Az ilyen teleszkopikus üstökösökről csak a csillagászok vesznek tudomást A szabad szemmel látható üstökösök legnagyobb része olyan gyenge fényű, högy a szakembereken kívül másnak fel sem tűnik. Évszázadonként ezernél több üstökös haladt át a Nap és a Föld között. Ezek között azonban csak kettő—három olyan akad amely fényességével általános feltűnést kelt. Az 1910-ben földközelben járt Halley-üstökös óta hasonlóan fényes üstököst eddig még senki sem látott. A közelmúltban látható üstökösök legfényesebbje az 1970-es Bennett-üstökös volt, amelyet annak az évnek tavaszán lehetett látni a hajnali égbolton. December végétől január végéig, közel egy hónapig gyönyörködhetünk a Kohoutek-üstökösben, amely a Halley-üstökösnél is fényesebb és szabad szemmel is jól látható. Az üstökösök a Naprendszer tagjai. Általában igen elnyúlt ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Pályasebességük napközeiben (perihéliumban) a legnagyobb: 100— 200 km/sec sebesség is előfordulhat. Naptávolban (aféliumban) sebességük ezerszer kisebb. Egy-egy üstökös tömege elenyészően csekély, hiszen az üstökös-család össztömege kisebb a Föld tömegénél. Az üstökösök kis tömegük és kis sűrűségük miatt sohasem gyakorolnak számottevő zavaró hatást azokra az égitestekre amelyek mellett elvonulnak. Az 1770 L. Lexell-üstökös a Jupiter mellett haladt el. Az óriásbolygó aravitációs terének hatására letért eredeti pólyájáról és az új pályán kétszer megkerülte a Napot. Ekkor ismét a Jupiter közelébe került. Az aravitációs tér most olyan irányban gyorsította fel az üstököst, hogy az végleg elhagyta a Naprendszer belső terét. Mind a Lexell — mind az 1889 V. Brookes-üstökös a Jupiter holdjai között haladt el anélkül, hogy azok mozgásában a legcsekélyebb zavaró hatást okozta volna. Az üstökösök között, keringési idő szempontjából, óriási a különbség. Az Eucke-üstökösnek a legkisebb a keringési ideje 3,3 év alatt kerüli meg a Napot. A rövid periódusú üstökösök keringési ideje 100 évnél rövidebb. Ezzel alkotják a periodikusan visszatérő üstökösök csoportját. A középperiódusú üstökösök 10 000 évnél hosszabb idő alatt futják be pályájukat. Ezek nagyon eltávolodnak a Naptól. Vannak közöttük olyanok, amelyeknél az aféliumtávolság a 15 billió kilométert is meghaladja. Ezt a távolságot a fény másfél év alatt futja be. A legnagyobb naptávolságú üstökösök napközelpontja a Merkur bolygó pályáján is jóval beljebb kerül a keringési. idő évmilliókban mérhető. A hosszú periódusú üstökösök így — Naprendszer belső zónájában népes családot alkotnak. Az üstökösök itt csak egymásra fejthetnek ki zavaró hatást. Ha valamelyikük pólyasebessége csökken, akkor a Naprendszer belső terébe kerül. Itt az óriásbolygók módosítják a mellettük elhaladó üstökös sebességét, úgy, hogy a hosszú periódusú üstökösből rövid periódusú üstökös lesz. Azok a rövid periódusú üstökösök, amelyek fordulópontja egy-egy óriásbolygó távolságában van, az illető bolygóról elnevezett családot alkotják. így a Jupiter-családhoz 7, a Szaturnusz-családhoz 6, az Uránuszcsaládhoz 4, a Neptunusz-családhoz pedig 9 üstökös tartozik. Mivel több üstökös aféliuma a Plútó pályáján is túl van, fel lehet tételezni, hogy ott még van fel nem fedezett óriásbolygó. A KOHOUTEK-ÜSTÖKÖS Az 1846-ban felrobban Biela üstökös feltételezett maradványainak meglévő része a számítások szerint 1971. őszén került ismét földközelbe. Ezek felkutatására vállalkozott a Hamburg-Bergdorfi Csillagvizsgáló Intézet. De minden fáradozás hiábavalónak bizonyul, nem sikerült megtalálni az üstökös-maradványt. A lelkiismeretes munka más irányban hozta meg a gyümölcsét: 50 új kisbolygót fedeztek fel. Ennek a munkacsoportnak volt az egyik tagja a cseh származású dr. Luboä Kohoutek NSZK-beli csillagász, ö fedezte fel fényképlemezeken 1973. február 27-én és 28-ón az 1973 ie jelzésű és március 7-én az 1973 f jelzésű üstököst. Az előbbi mái 1973 júniusában eltávolodott a Földtől. Az utóbbiról utólag derült ki, hogy már egy januárban készített felvételen is szerepelt. Felfedezésekor az üstökös 16. nagyságrendű elmosódott ködfoltnak látszott a Hydra nevű csillagkép fejénél. Brian G. Marsden számította ki elektronikus számológéppel az eddig észlelt adatok alapján az üstökös pályáját, a számítások szerint december 28-án kerül napközeibe. A Nap középpontjától mért távolsága ekkor 21 millió kilométer lesz. Marsden szerint az üstökös fényessége ekkor felülmúlhatja az 1910-ben napközeiben járt Halley-üstökösét, amelyet a század legfényesebb üstökösének tartanak. Maga Kohoutek az üstökös várható fényességének becslése te-A Kohoutek-üstökös útja 1973. VII. 7. — 1974. II. 17 között A Kohoutek-Ustökösről készített felvétel
