A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-04 / 1. szám
Az elmúlt évben — akárcsak az űrhajósok városa, Csillagváros — a szibériai tudományos központ, Akagyemgorodok is fogalommá vált a világon. Novoszibirszktől 25 kilométerre, az úgynevezett Obi-tenger partján a tajga közepén épült fel a világ egyik legkoncentráltabb tudományos központja, Akadémia város. 1957. május 18-án a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot hozott arról, hogy Szibériában létre kell hozni a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét. „Város az erdőben" — így is nevezik Akagyemgorodot a 40 ezer lakosú települést. Hiszen a tudományos intézetek, a lakóházak, mozik, éttermek csak néhány méterre fekszenek a nyír- és fenyőerdőktől. Az utcákat mindenhol erdő övezi. Akagyemgorodok lakóinak több mint a fele tudományos dolgozó, a lakosság átlag életkora mindössze 34 év. Húsz tudományos intézet működik a városban, többek között matematikai, automatizálási, közgazdasági, iparszervezési és kémiai. Itt található a világhírű Katalízis Intézet is, amelyhez hasonló mindössze három van a világon. A város számítóközpontja, meteorológiai, geofizikai, magfizikai, közgazdasági kémiai, szociológiai stb. számításokkal és a különböző tudományok problémáinak gépi megoldásával foglalkozik. A kutatómunkát segíti a világ egyik legnagyobb és leggazdagabb szakkönyvtára is. Az „agyközpont“ magas színvonalát jellemzi, hogy a tudósok között 24 akadémikus, 52 akadémiai levelező tag, 200 tudományok doktora és 2000 kandidátus dolgozik. A tudósvárosban tevékenykedik Szoboljev akadémikus, Trofimuk akadémikus, a szibériai olajmezők felfedezője és Aganbegjan a világhírű közgazdász-professzor, aki már 26 éves korában tagja volt az Akadémiának. Az egyetem rektora Beljajev akadémikus, a világ egyik legkiválóbb magfizikusa. Az akagyemgorodoki tudományos komplexum az elmélet és a gyakorlat egysége, hiszen az intézetekben mind elméleti, mind pedig gyakorlati kutatás, kísérletezés folyik. Manapság, amikor Szibéria a világ gazdasági érdeklődésének homlokterébe került, hangsúlyozott jelentősége van a szibériai tudományos központban folyó kutatásoknak. Ez a kontinensnyi terület, amelyen Európa 33 országa „kényelmesen“ elférne, roppant gazdag természeti kincsekben. Itt van a világ földgáz- és szénkészletének fele, ismert kőolajkészleteinek 25 százaléka. A szibériai föld rendkívül gazdag fában, ércben, aranyban, gyémántban, nem beszélvé a hatalmas vízienergia-készletről. A nyugati világot fenyegető energiaválság arra készteti az Egyesült Államokat és Japánt, hogy a jövőben Szibériából elégítse ki energiaigényének jelentős hányadát. Intenzív tárgyalások folynak az energiakincsek közös kiaknázásáról és csővezetékes, illetve cseppfolyósított elszállításáról. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió megkülönböztetett figyelmet fordít Szibéria fokozott iparosítására. A túlzsúfolt európai területről mind több ipar költözik át a nyersanyagokban és energiákban gazdag Szibériába. Óriási ütemben fejlődik ez az Uraitól keletre eső terület, még-A paradicsomi paloták új lakói Vendégházunk Havanna egyik ligetes, villás negyedében volt, körülöttünk „ösztöndíjas“ házakkal, bennük diákokkal, akiknek semmi más dolguk nincs, mint tanulni. Elmentünk egy villa előtt, amelynek teraszán garázsbejárójánál, parkjában fiatalok álltak, egyik kürttel, a másik, hegedűvel, a harmadik fuvolával gyakorol. Nem volt nehéz kitalálni, hogy ez a zeneművészeti főiskolások otthona. Nem sokkal távolabb már vázlatfüzetes fiatalok láthatók, odébb pedig a forradalom után épült, furcsa modern szép képzőművészeti akadémia épülettömbje kupolás műtermeivel, árkádjaival, a falakon plakátokkal, a parkban szobrokkal, torzókkal. Egyértelműen avantgarde szellemet sugároznak, kedves és pimasz állásfoglalást — minden forradalmian új, merész mellett. Formai ürügy a női szex, az erotikától az anyaságig. A vöröstéglás kupolák ihletője a női kebel, a szobroké a női test részleteinek szépsége, funkcióinak egy-egy időtlenné tett pillanata, a terhességen át a magzat megszületéséig. Azt mondják, nincs még egy ilyen főiskola a világon. Kubában a lakosság három százaléka — kétszázötvenezer fiatal — olyan ösztöndíjas, akinek teljes ellátásáról az állam gondoskodik. Vannak köztük általános és középiskolások, de legtöbbjük egyetemista, főiskolás. Ana Betancourt, az első kubai nő volt, aki a nők jogaiért küzdött. Az ő nevét viseli a Paraszt Nők Iskolája. A forradalom után Fidel Castro ajánlására alakult, hogy a leglemaradottabb tartományok falvaiból a fővárosba toborozza a tanulni vágyó lányokat, asszonyokat. Az első évben 1000 nő tanult meg itt írni-olvasni, szabni-varrni, sajátította el a gyermekgondozás alapismereteit, hogy falujába visszatérve továbbadja. Az első tanfolyam minden sikeres vizsgázója varrógépet kapott Fidel Castrótól ajándékba. Az iskola azóta megváltozott, kibővült, 1961 óta 84 000 lány és aszszony tanult itt, elsősorban a hegyekből, ahogy itt a Sierra Maestrát Oriente tartományt, az iskolában, szellemi és anyagi javakban legelhanyagoltabb, legforradalmibb országrészt hívják. Az iskolai előkészítőtől az általános, a középiskolai a tanítóképzői fokozattól az egyetemi előkészítőig minden fokozat megtalálható. Jelenleg több mint tízezer lány tanul az „Ana Betancourt“ iskolában. Az első években fejként idősebb lányok, asszonyok jöttek, nem volt ritka köztük a 28—30 éves sem, előfordult, hogy a nővér hpzta magával a kishúgát, aki magasabb osztályba járt már mint testvére. Ma is van olyan anya, aki itt kezdett tanulni, most egyetemre jár, de itt tanítja a többiekkel együtt saját gyermekét is. A szakemberhiány miatt középiskolás, tanítóképzős diáklányok is tanítanak alsó tagozatban. Munkájukban sokat, segít a diák-önkormányzat, enélkül meg sem tudnák oldani a nevelési gondokat. Kubában talán a legtúlterheltebbek a pedagógusok, akiket nagy tisztelet övez. Társadalmi szerepükre jellemző, hogy a nőszövetség egyik plénumán Fernandez kapitány, művelődésügyi miniszterhelyettes szólalt fel ügyükben: ar-
