A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-01 / 5. szám
KEVÉS A TÁRSASJÁTÉK Milyen helyet és rangot tölt be ma klubjainkban a játék, mit ért játékon a tagság, s van-e módja, hogy játékos kedvét kiélje, a játékban önmagát kiteljesítse? -Ezekre a kérdésekre kerestünk feleletet az elmúlt hetekben, szakemberekkel és fiatalokkal beszélgetve. A játéknak mindenekelőtt kollektívateremtő ereje van. A klubok tagjainak igénye a társas kapcsolatokra, a barátok szerzésére, talán nem szorul bizonyításra. A játékok alkalmai közös élményt adnak, ezáltal összekovácsolják a tagságot, gazdagítják emberi kapcsolataikat. Téveszme az, hogy játszani csak gyermekkorban lehet, s hogy 14 éven felül már nincs igényük a fiataloknak a játékra ! A játék felszabadítja az érzelmeket, sikerélményhez juttatja az egyébként félszeg, viszszahúzódó fiatalokat is. A játék csökkenti a klubéletet csupán szemlélő, még passzív fiatalok számát is. A játéknak ugyanis megvan az a varázsa, hogy aki nem akar mást, mint nézelődni, azt is magával ragadja ill. kimozdítja „felvett“ közömbösségéből. Ilyen módon tehát közösségalakító, aktivizáló szerepet is betölthet 1 — 1 ügyességi vetélkedő. Arról nem is szólva, hogy pihentető, gátlásokat feloldó hatása is van. Játék lehet maga az éneklés is. Kiváló énekkari vezetőink a megmondhatói, milyen önfeledt, közös éneklésekre hajlamosak a fiatalok, ha van köztük egy nótafa, ha akad, aki nem restelli elkezdeni a közös éneklést. Az ifjúsági klubokat látogató korosztályokban hallatlan nagy vágy munkál az önisme-Levelezni, ismerkedni szeretnének Németh Gyöngyi, 946 01 Balvany, okr. Komárno. Levelezés útján szeretnék ismeretséget kötni csehszlovákiai vagy magyarországi fiúkkal, lányokkal. Tizenöt éves fiatalok leveleit várom. retre. A játék során a fiatal készségeket fedezhet fel magában vagy társai erősíthetik meg jó tulajdonságaiban és adottságaiban. Ezért a körülményért önmagáért is érdemes beiktatni a játék óráit a klubélet mindennapjaiba. Ha ma bárhol az országban rákérdezünk ifjúsági klubtagokra, mit szoktak játszani? — a feleletük ez lesz: gyakran rendezünk szellemi vetélkedőt ... Minek köszönhető, hogy a játék szót hallva majdnem kizárólag ez jut a fiatalok eszébe? Annak, hogy a televízió és a rádió az elmúlt években rengeteg vetélkedőt iktatott a műsorába. Nem csoda, ha ugyanezt ismételte meg társaséletében, az ifjúsági klubokban ifjúságunk is. Annál „menőbb fej“nek számított valaki, minél több lexikális ismeretet halmozott fel, s jóformán kiszorult minden egyéb játék ezalatt az ifjúsági közösségekből. A szellemi vetélkedő egyeduralma sajnos mindmáig tart, miközben színvonaluk állandóan esik. Mi ennek az oka? Elsősorban a jó játékvezető hiánya, a dilettanizmus eluralkodása a kérdések összeállításánál, valamint a kifáradás következtében az ötletszegénység, a színvonalatlanság. Az asztali foci, kisebb mértékben a sakk és a dominó szinte minden klubban megtalálható. Az említett játékféleségekkel jóformán mindent felsoroltunk. Játékiparunk sajnos csak gyerekekben gondolkodik, a társasjáték címszó alatt a 6 — 10, a 10—14 éves korosztály igényeire figyel. Olyan közösségi, ügyességi vagy akár gondolkodtató játékok, melyeket egyszerre többen is játszhatnának, ma nincsenek, és természetesen nem is kaphatók. Az ifjúsági korba lépő játékigénye így elsorvad, kielégítetlen marad, s nem járul hozzá személyiségfejlődésükhöz. Mit hiányolunk még játékügyben, mivel adós ma a klubmozgalom a fiataloknak? Hiányoznak a fizikai, ügyességi, a derű, mosolyt fakasztó játszás alkalmai a klubjaink programjából. Akik órákig szívesen tekergetik az asztali focit, nem tudnak okvetlen több fordulós szellemi tornákon is jeleskedni, s így számukra nincs átmenet, nincsenek fokozatok, amin keresztül igényeik is módosulnának, alakulnának. S ez nem pénzkérdés már, hanem vezetési kérdés. Sajnos, általában klubvezetőink sem tudnak játszani. Nem a pénzszegénység indokolja tehát a tevékenység elmaradásának okát, hanem az ötletszegénység, a játék erejének és jelentőségének felismerése. Ma még indokolatlanul sokszor hangzik el a klubokban, hogy „Kellene valamit csinálni, de mit? Ki kelle valamit találni, hogy agyonüssük az időt, de mit?“ Meggyőződésünk, hogy a játék egyáltalán nem agyonütése az időnek, hanem szellemi és testi felfrissülésünket szolgálja. Éppen ezért több módszertani kiadványra lenne szükség, ha már a felnőtt játékok hiányoznak is, de legalább a hozzáférhető játékok ismeretére tanítsuk meg fiataljainkat. Tegyük ezt klubéletünk fellendítésének érdekében. Horváth Anna, 900 44 Vlky é. d. 5, okr. Bratislavas. Tizenhét éves vagyok, 18—20 éves fiatalokkal szeretnék levelezni. Kehy Mária, 946 38 Radvaft n/D 229, okr. Komárno. Tizenhét éves vagyok. Szeretem a tánczenét, kedvenc énekesem Koncz Zsuzsa. Hasonló korú fiatalokkal szeretnék levelezni. Balogh László, 4445 Magyarbóly, u. p. Károlymajor, Magyarország. 22 éves vagyok, szeretem a sportot, kedvelem a zenét. Kedvenc énekeseim Aradszky László és Poór Péter. 20—21 éves fiatalokkal szeretnék levelezni. INKÁBB RENDEZ Gemma Firszovot, ezt a neves művésznőt filmekről is ismerjük. Játszott többek között a Háború és béke cimű filmben. A most 37 éves művésznő kijelentette, hogy inkább rendez, mint játszik. A „Tél tavasz 1945" cimű televíziós filmje magas állami kitüntetést kapott. KITŰNŐ KOMBINÁCIÓ A Német Demokratikus Köztársaságban olyan rádióvevő készülék gyártását kezdték meg, mellyel egybeépítették a magnetofont is. A készülékek iránt már most is nagy az érdeklődés. HAMI, MAMI. . . Egyet a babának... egyet a mamának...! A prágai álatkert két csimpánzkölyke különösen a tejbegrízt kedveli, és vágyakozva gondol a nyárra, amikor friss narancs- és datolyaszállítmanyok is változatossá teszik az étrendet. ESZKIMOKUTYAK KIÁLLÍTÁSA Nemcsak nálunk nagy divat a kutyatartás. Finnországban is szeretik négylábú barátainkat. Már a kiállításon is dijat nyert ez a két szép lappföldi kutya — nálunk eszkimókutya néven is ismerik ezt a típust. A vörösbarna szőrű ebek a legvadabb hóvihart is játszva elviselik.
