A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-01 / 5. szám
Balázs Béla „Életünk‘ c. Jó könyv, mert hasznos könyv. Műfaját nehéz lenne pontosan meghatározni, mert kisebb részben ..politikai, gazdasági, nemzetiségi kérdéseket is érint és tárgyal, túlnyomóan azonban nemzetiségi kulturális életünk fejlődéséről ad számot. Balázs Béla könyve a felszabadulás utáni évektől, pontosabban az 1948-as februári fordulattól, illetve a fordulatot követő és nyomon kísérő változásoktól számítva kíséri figyelemmel a csehszlovákiai magyarság kulturális életének alakulását. A szerző a februári győzelem negyedszázados évfordulójának tiszteletére adta ki e könyvet, ezzel is jelezve a munkásosztály februári győzelmének történelmi jelentőségét s kétségtelen hatását nemzetiségi létünk alakulására. „Számunkra, csehszlovákiai magyarok számára — írja bevezetőjében a szerző — a februári győzelem életet jelentő esemény volt. Amellett, hogy megszüntette az osztályelnyomást, közvetve megteremtette a nemzetiségi kérdés megoldásának feltételeit is...“ Mi sem természetesebb tehát annál, mint hogy Balázs Béla művelődéstörténeti monográfiájának első részében a februári győzelmet megelőző, hazánk munkásosztályának e szükségszerű történelmi fordulóhoz vezető útját világítja meg. A pártunk vezette munkásosztály forradalmi győzelmet aratott 1948 februárjában s nemcsak új politikai és gazdasági rendnek nyitott utat, de megteremtette alapjait a közös hazában élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének is az új, szocialista társadalomnak. Balázs Béla marxista hozzáállással tárgyalja a negyedszázad előtti eseményeket: akik átélték e történelmi-politikai fordulókat, az évek távlatából szemlélve, bizonyára ugyanígy látják és értékelik őket. Bár a könyv kerete nem engedi, hogy elemző részletekbe bocsájtkozzon (ezúttal ez nem is volt szándéka a szerzőnek), nem hallgatja el a tényeket, a negyvenöt utáni évek inkriminációs intézkedéseit, amelyek annak idején tragikus helyzetbe sodorták az itteni magyar lakosságot, amely nagy tömegében nyilvánvalóan baloldali és antifasiszta érzelmű volt. Annyi bizonyos, hogy az áldatlan helyzetnek a februári győzelem vetett véget. E győzelemről írja Balázs Béla: „A negyedszázada kivívott történelmi jelentőségű februári győzelem elsősorban annak tulajdonítható, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép élén a politikailag és szervezetileg fejlett Csehszlovák Kommunista Párt, a dolgozók elismert vezetője állt...“ A könyv további fejezetében „Az első lépések“-ben a hazai magyarság felocsúdásáról, a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életbe való bekapcsolódásáról ad számot a szerző. Sok ember számára azért is érdekesek ezek az események, mert átélték őket, s most nyomon követhetik, ellenőrizhetik a könyvek a negyedszázaddal ezelőtt megélt dolgokat. Azoknak pedig akik még fiatalok ahhoz, hogy átélhették volna, okulásul, tanulságul szolgálhat az írás. Hosszasan foglalkozik a könyv a magyar nyelvű sajtó és könyvkiadás megindulásával, fejlődésével és elért sikereivel. „Az Új Szó nehéz időszak, szomorú élményekkel terhes évek után indult. Megjelenése mégis — vagy talán éppen ezért — reményt öntött az emberekbe, fényt és rendkívül nagy örömet jelentett...“ írja a szerző. így volt, magam is átéltem azt a pillanatot, azt a percet, amikor 1948 decemberében kezembe került az első szám, a magyar betű, a magyar írás, s dobogó szívvel olvashattam: „Magyar dolgozók, a munka jegyében köszönt be hozzátok az Üj Szó. Fogadjátok szeretettel!“ A lap szervezői kipróbált, régi kommunisták voltak: Major István, Lőrincz Gyula, Fábry Zoltán és mások, a lap hangja, politikai irányvonala a kommunista sajtó hagyományait tükrözte. Nagyon tanulságos átlapozni ezeket a fejezeteket s eltűnődni fölöttük. Milyen emberfeletti akadályokat kellett legyűrni, amíg megjelenhetett a lap, milyen emberfeletti munkát kellett végezni, hogy az maradjon, olyan maradjon, amilyennek indult, mégis erős arra, hogy tettre mozgókönyvéről sítsa a hazai magyarságot, hogy távlatot adjon a felocsúdó embereknek. Az Üj Szóhoz kapcsolódik háború utáni hazai magyar irodalmunk kialakulása is, hiszen a lap mutatta be az írókat és hozta az új tehetségek műveit, a lap szervezte meg a magyar nyelvű újságírás derékhadát s a levelezők gárdáját. Rengeteg adatot gyűjt itt egybe Balázs Béla Üj Szóról, meglátszik a gondos munka, aprólékos figyelem. Ebben a fejezetben tárgyalja könyvkiadásunk történetét, is, amely szintén figyelmet keltő és érdekes. Beszél könyvkiadásunk szerepéről, az első topogásokról, majd a gyors fejlődésről, a szlovákiai magyar irodalom kialakulásáról, a könyvbarátokról, a közös kiadásról stb. „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK) 1949. március 5-én tartotta alakuló közgyűlését Bratislavában, a Csehszlovák Rádió hangversenytermében.“ Ezzel a megállapítással kezdi Balázs Béla a negyedszázados CSEMADOK történetét s végigvezet bennünket a megélt évek során, beszélve a szervezet szerepéről, feladatáról, célkitűzéseiről, kulturális szerepéről a magyar lakosság körében és természetesen szervezeti életéről. Elfelejtett tények, adatok bukkannak elő a szerző keze nyomón, az ember újra átéli a régmúlt időket, a lelkes és lelkesítő úttörő munka nehéz, de felemelő időszakát. Idézzünk csak néhány sort a monográfiából: „A Csemadok megalakulásától kezdve a proletár nemzetköziségre és a szocialista hazafiságra nevelés szolgálatában állt. Azon munkálkodott mindig, hogy népszerűsítse a párt irányvonalát, a korszerű munkamódszereket, segítse a szocialista építést és emelje a csehszlovákiai magyar dolgozók általános és szakmai műveltségét. A lenini nemzetiségi politikát a gyakorlatban érvényesíti... A elmúlt negyedszázad alatt a dél-szlovákiai falvak szövetkezetesítése, a magyar dolgozók szocialista szellemű nevelése, a népművészet értékeinek feltárása és továbbfejlesztése, a szocialista kultúra népszerűsítése, valamint a tömeges társadalmi tevékenység kibontakozása területén szinte korszakos jelentőségű munkát végzett...“ Ugyanilyen szellemben tárgyalja a szerző iskoláink kialakulásának körülményeit, a tanítók első továbbképző tanfolyamának megnyitásától egészen a mai időkig, amikor már 100 000 magyar diák tanul hazánkban magyar nyelven, és 494 magyar tanítási nyelvű általános iskola, valamint 22 gimnázium és több középfokú szakiskola működik Szlovákiában. „Az eredmények azt bizonyítják — írja a szerző —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt negyedszázadban helyes nemzetiségi politikát folytatott.“ A további fejezetekben a szerző a Komáromi Magyar Területi Színház, az Ifjú Szívek alakulásának körülményeivel foglalkozik, tevékenységéről, az öntevékeny művészeti mozgalom eredményeiről számol be. E téren sok-sok érdekes adattal szolgál, amelyeket jó, ha emlékezetünkben tartunk, hiszen a mi életünkről, a csehszlovákiai magyarság kulturális fejlődéséről adnak számot. Végül azzal foglalkozik a szerző, melyek voltak azok a szilárd alapok, amelyekre építhettünk, amelyek elősegítették boldogulásunkat, életünk révbe érkezését. „Sikereinket két tényező határozza meg — írja. — Az egyik a munkáshatalom és Csehszlovákia Kommunista Pártjának marxista-leninista nemzetiségi politikája. A másik, a fejlett ipar és mezőgazdaság: a szilád alap.“ Ebben a fejezetben gazdasági szempontból mutatja be helyzetünket s rámutat azokra a gazdasági tényezőkre, amelyek hazánk magyar lakosságának is biztosították a jólétet. „Az egyenes út“ című utolsó fejezetben a szerző ismét történelmi-politikai áttekintést nyújt s felvázolja a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól vezető utat Csehszlovákia, illetve a csehszlovák munkásosztály küzdelmein át a februári győzelemig, a nagy sorsfordulóig. „Utunk egyenes, célunk világos. Az iránytű a siker forrása, életünk: Február — zárja könyvét Balázs Béla. S mi is, mindannyian együtt valljuk vele: az internacionalizmus eszméjének jegyében éltünk, élünk, s együtt építjük közös hazánkat a nemzetekkel és nemzetiségekkel minden ember boldogságáért. D. Gy. VÍZSZINTES: 1. Idézet Majakovszkij „Parancs a művészeknek hadseregéhez“ c. verséből, folytatva a függőleges 1, 20, 22, és vízszintes 74. sorban. 14. Literben van! 15. Folyó a Szovjetunióban. 16. E-betűvel a végén: jenki angolosan írva. 17. Autó-márka. 18. Ruhát készít. 21. PNK. 23. Becézett női név. 24. Ezerötvenegy római számmal. 25. Három olaszul. 27. Azonosak. 29. Károly Imre Gábor. 30. Csecsemőhang. 31. Magas hegyvidék a Szovjetunió, Afganisztán és Kína határán. 32.........Moszkvától, Azsajev híres regénye. 34. Föléje. 35. Becstelen, aljas. 37. Rabszolga szlovákul. 38. Alumínium vegyjele. 40. Nagyobb edény. 41. Kronométer. 43. Famunkás. 44. Baja közepe. 45. Allatkert. 47. Színvonal. 49. Viharos északi szél a dalmát partokon. 50. Becézett Ilona. 51. Gyümölcsnedv. 52. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. 54. Indonéziai sziget. 55. Akadály. 58. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 59. Laoszi néptörzs (ford.). 61. A bratislavai autók jelzése. 62. Kis folyóvíz. 63. Űjság. 65. Nagy áruház Bratislavában. 67. Csapadék. 69. Csallóközi helység. 72. Háromszor tíz. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része. 2. Ritka női név. 3. Azonos a vízszintes 45-el. 4. Több villamos megállóhely jelzése Budapesten. 5. Kettős betű. 6. Ez év februárjában huszonnyolc van belőle. 7. Július huszonhatodikán ünnepeljük névnapját. 8. Egyforma mássalhangzók. 9. Ady Endre névjele. 10. Patakocska. 11. Idegen tagadás. 12. ... lázadása, Szabó Béla ismert regénye. 13. Futár. 19. Bírságban van! 20. Az idézet harmadik része. 22. Az idézet negyedik része. 25. Esetleg. 26. Eskü németül. 27. Ázsiai néptörzs. 28. Federico Garcia. . . spanyol író, költő. 31. Azután csehül. 33. Idegen sorsjegy. 36. Területmérték. 39. Háziállat. 41. Ök! 42. ... Sámuel magyar király. 44. Az isten neve a mohamedán vallásban. 46. Folyó Erdélyben. 48. öt és ötszázegy római számmal. 50. I. A. B. 53. Szomszédos betűk az ábécében. 56. Eladási értéke. 57.........Margit, magyar színésznő. 59. Nem egészen forró. 60. Folyó Franciaországban. 63. Gyulladás. 64. Piros szín (arcon). 65. Lóca. 66. Nem egészen barna. 68. Lágy fém. 70. Időmeghatározás. 71. Lám. 72. Háború kezdete. 73. Cikk szélei. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 1, 20, 22, és vízszintes 74. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Fölszállott a páva a vármegyeházra,/ Sok szegény legénynek szabadulására.“ KERESZTREJTVÉNY \r^\^ 13 i
