A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-01 / 5. szám

VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRELÉPÉS Ha a CSEMADOK tevékenységé­nek kapcsán a kezdeti évekre tere­lődik a szó — hm, az akkor volt, akkor még ment a munka, mint a karikacsapás, csupa tűz és lelkesedés volt az ember“ —, gyakoriak a gon­dolatjelek közé szorított szavak. Nem mintha most nem menne a munka, de valami talán mégis hiányzik az emberekből. Szerencsére nem min­denkiből. Ma is sok még az áldozat­kész, lelkes ember, akik formájában és tartalmában új munkastílust va­lósítanak meg. Ami természetes is, hiszen a fejlődés, a bennünket kö­rülvevő világ életének ritmusa és irama ezt meg is követeli. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok vetődtek fel Zselizen (Zeliezovcén), ott jártam én. A CSEMADOK helyi szervezete múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről beszélgettünk Ábel Gáborral, a szervezet elnökével. Ha sikeres múlt áll az ember mö­gött, a visszapillantás mindig jóleső érzést vált ki. Zselizen a munkát a CSEMADOK megalakulása után Déryné idejére emlékeztető körülmények között kezdték meg. Az első kulturális te­vékenységre a téglagyár szárítófé­szerei alatt került sor. A téglagyá­riak — dacolva a dermesztő hideg­gel — megépítették az ideiglenes színpadot, melyen nagy sikert arat­tak a színjátszók, mert az ő tevé­kenységükhöz fűződik a legnagyobb és legtöbb siker. Az emberek nagy lelkesedéssel dolgoztak, mindenki tett-vett, nem ismertek lehetetlent. A Kézfogó című darabot Vencel Ferenc rendezte, nyolcszor adták elő. Az első sikeren felbuzdulva, sorrend­ben a következő darabok kerültek bemutatásra: Borbíró, Revizor, Sári bíró, Ingyenélók. Az utóbbi művet tizen hatszor adták elő, két évig tar­tották műsoron. A kultúra „szentélye“ továbbra is a téglagyári fészer volt, mivel kul­­túrházat nem építettek Zselizen. Ek­kor született meg a szabadtéri szín­pad gondolata. A CSEMADOK-ta­­gok a lelkes téglagyáriak segítségé­vel meg is valósították a mostani Schubert-parkban. 1954-ben került színpadra a Piros­sapkás lány című darab, majd két évvel később megtartották az e so­rokat író, de akkor még a járásban élő szerző Húsz év után című első színművének ősbemutatóját. A da­rabot Göbő Lajos rendezte. Tizen­négyszer adták elő Zselizen és a kör­nyéken. Nagy sikerrel. Ezt követően a színjátszás néhány évig szünetelt. Azokban az években az esztrádcsoport és a táncegyüttes ért el említésre méltó sikereket. Az 1962—63-as évadban aztán is­mét a színjátszók fogtak munkához. A tapasztalt színjátszókból összeto­­borzott együttes tizenhatszor ját­szotta el Móricz Zsigmond: Űri muri című színművét. Az együttes sikerrel állta meg a helyét a járási, kerületi és az országos versenyeken. Azóta persze Zselizen is felépült egy korszerű kultúrház, Ábel Gábor mégis egy kicsit kesernyésen kezdi beszámolóját. — Elég nehéz körülmények között végezzük munkánkat, mivel nem rendelkezünk saját helyiséggel. .. Ennek ellenére jó és hasznos tevé­kenységet fejtünk ki. Bátran kije­lenthetem: városunkban a legjobban működő és dolgozó tömegszervezetek közé tartozunk. Munkánkat a Városi Művelődési Otthonban végezzük. A jövőben olyan együttműködési struk­túrát szeretnénk létrehozni, amely mindannyiunk javát szolgálná. Szervezetünkben színjátszó-, eszt­­rád-, tánccsoport és egy irodalmi kör működik, azonkívül van egy ze­nekarunk is. Ezekben a csoportok-Abel Gábor, a helyi stervezet elnö­ke ban mintegy százhúsz ember tevé­kenykedik. Az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka fejlesztése érdekében „50 éves a szovjet irodalom“ címmel előadást tartottunk, azonkívül ren­deztünk egy nagy sikerű Petőfi-em­­lékestet. Örömmel mondhatom, hogy a kultúrház zsúfolásig megtelt. Részt vettünk a „Nagy évfordulók“ című versenyben. A mi segítségünk­kel rendezték meg Zselizen a járási döntőt. Ebben az időszakban alakí­tottuk meg az irodalmi kört. A februári győzelem 25. évfordu­lója címmel tartott előadásunkon ki­­lencvenen jelentek meg. Szintén nagy elismeréssel fogadta közönségünk A szocialista országok gazdasági együtt­működése a KGST keretében című előadásunkat. Színjátszóink szerették volna be­mutatni Móricz: Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül című darabját, de bi­zonyos körülmények és nehézségek miatt ez nem valósulhatott meg. Ez­zel szemben igen jól működött az esztrádcsoportunk. A téli és a nyári hónapokban egész estét betöltő mű­sorral szórakoztatta a környező fal­vak lakosságát. A múltban aktivizáltuk táncegyüt­tesünk működését is. Az együttes te­hetséges és lelkes fiatalokból tevődik össze. Ügy érzem, sok örömet és kel­lemes percet szereznek még ne­künk. Az említetteken túlmenően segítsé­get nyújtottunk a CSEMADOK KB- nak az Országos Népművészeti Fesz­tivál megrendezésében. Azt hiszem jó munkát végeztünk. Bizonyítja ezt a központi bizottságtól kapott elis­merés is. Egyébként a tavalyi feszti­vál mind szervezésileg, mind tartal­milag egyike volt a legsikeresebbek­nek, s minden tekintetben teljesítet­te küldetését. Ábel Gábor elhallgat. Tétovázik: mondja, ne mondja? — Sajnos, városunk értelmiségé­nek nagy része nem kapcsolódik be a munkánkba. Csupán a tanítóság egy része, meg egy-két más értelmi­ségi segít bennünket... Városunk la­kosságának nagy része csupán pasz­­szív résztvevője a kulturális életnek. Egyesek megelégszenek a családi házzal, az autóval: a többit csinálja más. Hát ezen a helytelen szemléle­ten kellene változtatnunk. Amíg nem késő! Az 1974-es évre szóló munkater­vünkben sok szép gondolat megvaló­sítását tűztük ki célul. Hogy csak a lényegét említsem: Városunk magyar dolgozóinak ne­velése a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében; az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka fejlesztése; a szervezeti élet tökéletesítése, színvonalának emelése; kötelezettségvállalásunk teljesítése a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulója tiszteletére. Igen, többek között arra is köte­leztük magunkat, hogy a városunk szépítési akciójában 400 órát dolgo­zunk. Talán annyit jegyeznék meg befejezésül, hogy jelenleg 605 tagunk van. Tagságunk létszámát 650-re sze­retnénk felemelni ebben az évben. Nehéz feladat, de elérhető.-Ib-Titkárok értekezlete Immár jól bevált szokás a CSEMA­DOK munkájában, hogy a központi bizottság titkársága az új esztendő első napjaiban megvitatja a soron levő hetek s hónapok aktuális fela­datait a járási bizottságok titkárai­val. Az idén január 10—11-én Szen­­cen tartották meg ezt a hagyomá­nyos, a szervezeti élet eredményes­sége szempontjából fontos értekez­letet. A kétnapos összejövetelt Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető tit­kára nyitotta meg. Bevezetőben rö­viden értékelte a szövetségnek az elmúlt esztendőben végzett munká­ját s részletesen beszámolt mind­azokról a teendőkről, melyeknek el­végzése 1974-ben lesz a CSEMADOK feladata, Az elmúlt esztendő kap­csán leszögezte: a CSEMADOK tava­lyi munkájával általában elégedet­tek lehetünk, hiszen szinte mara­déktalanul sikerült teljesíteni az 1973-ra megszabott munkatervet. Mind a járási bizottságok, mind pe­dig a helyi szervezetek egész évi jó munkáját tükrözték az évzáró tag­gyűlések is, melyeket a KB irányel­vei alapján — néhány kivételtől el­tekintve — még december végéig si­került országszerte megtartani. Az 1974-es feladatokról szólva a központi bizottság vezető titkára elmondta, hogy a CSEMADOK egész évi tevékenységének homlokterében két fontos jubileum áll majd: a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. és szövetségünk megalakulásának küszöbön álló 25. évfordulója. Fon­tos ezért, hogy a CSEMADOK egész évi tevékenységét e két jubileum je­gyében végezze, ehhez kapcsolva a CSKP politikájának és központi bi­zottsága határozatainak népszerűsí­tését. öntevékeny csoportjaink mű­sorában is e két évfordulónak kell tükröződnie. Járási bizottságaink feladata lesz ezért úgy irányítani színjátszóinkat, irodalmi színpadain­kat és tánccsoportjainkat, hogy ezt a feladatot maradéktalanul ellássák. Ebben az esztendőben fokozni kell a tagság eszmei nevelésének színvo­nalát is, éspedig a népművelési mun­ka egyre vonzóbbá, színesebbé, sok­rétűbbé tételével. Helyi szervezete­inknek a jövőben ezért a mainál lényegesen szorosabb együttműkö­dést kell kiépíteniük az iskolákkal, ahonnan különböző dokumentációs anyagokat, vagy vetítéshez szüksé­ges műszaki berendezéseket kölcsö­nözhetnek. Az 1974-es esztendőben továbbra is időszerű feladat marad, hogy újszerű tartalommal bővítsük a hagyományos író-olvasó találkozó­kat, s szorosabb kapcsolatot teremt­sünk kulturális szövetségünk és a műszaki értelmiség között. Az országos titkári értekezleten ez­után Varga János, a CSEMADOK KB titkára szólalt fel. Statisztikai ki­mutatások tükrében részletesen érté­kelte a novemberben és december­ben megtartott évzáró taggyűléseket, majd a szervezeti élet és a népmű­velési munka néhány konkrét prob­lémájáról szólt. A CSEMADOK szervezetek 1973-ban például össze­sen 516 különböző előadást tartottak s ezeknek kereken 44 700 hallgató­juk volt. A népművelési munka sza­kaszán azonban több olyan előadói témakör van még, melyek a járási bizottságok részéről a jövőben foko­zottabb figyelmet érdemelnek. A központi bizottság titkára ismertet­te továbbá azt a tervet, mely szerint a CSEMADOK ősszel Fábry Zoltán munkásságáról rendez országos iro­dalmi vetélkedőt. Szövetségünk szervezeti élete legak­tuálisabb feladatainak egyike pedig, hogy 1974-ben — a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója kapcsán — helyi szervezeteink mind­egyike tartson ünnepi taggyűlést. A népművészeti munka területén soron következő feladatokat dr. György István, a központi bizottság titkára ismertette. Rámutatott, hogy a CSEMADOK népművészeti mun­kájának a CSKP KB legutóbbi mű­velődéspolitikai határozataiból kell kiindulnia. E feladat teljesítésének mércéjével értékelik majd központi párt- és állami szerveink szövetsé­günk 1974-es központi és járási ren­dezvényeit. A CSEMADOK az idén is megren­dezi a Zselizi Országos Népművésze­ti Fesztivált, a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyt, valamint a Bratislava! Népművelési Intézettel karöltve a XI. Jókai-napokat. Nagy érdeklődés előzi meg a népdaléneke­sek Tavaszi szél vizet áraszt... című IV. országos versenyét, melynek döntőjére az ősszel kerül sor. Az egész évi munka egy további fontos mozzanata lesz a Csehszlovákiai Ma­gyar Tanítók Központi Énekkara fennállása 10. jubileumának megün­neplése is. A CSEMADOK járási bizottságai titkárainak értekezlete másnap élénk vitával folytatódott, melyek során több gyakorlati, a mindennapi munkával összefüggő kérdést tár­gyaltak meg. Mind az első napon elhangzott be­számolók, mind pedig a következő napi vita alapján elmondható, hogy a CSEMADOK felkészülten várja az 1974-es esztendő igényes, politikai társadalmi és kulturális feladatainak teljesítését. B. M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents