A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-01 / 5. szám
uizonyult. Ismét összefogtak a község lakói s most már egy 250 férőhelyes termet hoztak rendbe kulturális célokra. Ezzel megoldódott a legégetőbb probléma, s mivel volt lehetőség és akarat, megkezdődött a kulturális munka is. V KIS FALU - gazdag kulturális élet A csehszlovák-magyar határon a ko- Sicei (kassai) járás déli részén Sefta (Abaújszina) és Hosfovce (Bódvavendégi) között húzódó dombvonulatot a Kánás-patak keskeny völgye töri meg, amely északi irányban szélesedve és a Bódva menti lapályon folytatja tovább az útját. A völgy szájánál egy falucska húzódik meg. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy a település Mokalanch néven már az 1200-as évek elején is megvolt. Alsóláncnak ma 486 lakosa van. Kevés kivételével mind magyar nemzetiségű. Nagyobb része a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban dolgozik, de szép számmal dolgoznak a Keletszlovákiai Vasműben és a környék más üzemeiben is. A község lakóinak életszínvonala állandóan emelkedik. A régi lakóházak helyén újak, modernek épülnek. Megvannak a szórakozás és a művelődés feltételei is. A község kulturális és társadalmi életének fejlesztésében nagy szerepe van a tömegszervezeteknek, köztük elsősorban a CSEMADOK-nak. A CSEMADOK helyi szervezete 1950-ben alakult 30 taggal, (ma 100 tagja van). A szervezet első elnöke Szitás József volt, őt Kovács János váltotta fel. Sokat dolgoztak, fáradoztak annak érdekében, hogy a helyi szervezet minél több tagot tömörítsen, hogy jól és eredményesen dolgozzon. (Sajnos, ma már egyikük sem él.) A szervezet életét és munkáját csaknem négy éve, sorrendben harmadik elnökként Demko Ferenc irányítja. A szervezet megalakulásától kezdve ő töltötte be a titkári tisztséget' a vezetőségben, így ma már kellő áttekintéssel és tapasztalattal rendelkezik. A szervezet figyelmét kezdetben a tagtoborzásnak, a szervezeti élet megszilárdításának, a megfelelő munkaformák és módszerek keresésének gondja kötötte le. Sokáig nem volt a falunak kultúrháza. Azóta foDemko Ferenc a CSEMADOK helyi szervezetének lelnöke kozatosan minden rendbejött. Bővült a taglétszám, majd a falu lakosságának közös munkája eredményeként elkészült a kultúrterem is. A volt urasági kastély átalakításával jutottak egy 100 személy befogadására alkalmas kultúrteremhez, amely azonban a későbbiek során szűknek Az 1973-ban alakult női éneklő csoport Az első években szerényebb rendezvények, esztrádműsorok, majd a későbbiek során egész estét betöltő színdarabok is szerepeltek már a műsoron. A színjátszó csoport szép sikereket ért el a Makrancos házasok, Liliomfi, Bolondóra, és az Énekesmadár című színdarabokkal, ezekkel a környező falvakba is ellátogattak. Az utóbbival első helyezést értek el az öntevékeny színjátszó csoportoknak a CSEMADOK járási bizottsága által 1969-ben éppen Alsóláncon megrendezett járási versenyén. Az irodalmi estek közül kiemelkedett az 1968-ban rendezett „Nagy évfordulók“ országos irodalmi verseny járási elődöntője, melyen a községet a versenyző csoporton kívül az irodalmi színpad is képviselte. U- gyanebben az évben az irodalmi színpad nagy sikerrel adta elő a környék mondái alapján „A parasztság hiedelemvilága“ címen szerkesztett saját összeállítását; az előadást a Gál Sándor, és Kmeczkó Mihály költőkkel rendezett író-olvasó találkozóval kötötték egybe. A tánc- és énekkari mozgalom terén is kimutatható a szervezet tevékenysége. A lányok tánccsoportja 1959—60-ban helyi, valamint járási Egy régi kép: lányok tánccsoportja 1950-ben rendezvényeken mutatkozott be a közönségnek. Sajnos, különböző okok miatt a csoport később felbomlott. Hosszabb szünet után az 1973-ban alakult női éneklő csoport vetett véget a hallgatásnak, s a fonók dalaiból közel félórás műsort szerkesztve már több rendezvényen is fellépett. Kétéves múlttal rendelkezik a „Lánci lánc“ elnevezésű táncdalfesztivál. Ezen a versenyen a járás legjobb amatőr táncdalénekesei lépnek fel és mérik össze tudásukat. A helyi szervezet azonban a népművelési munkában sem marad el. Általános érdeklődésre számot tartó előadások hangzanak el. Egyéb ren-# dezvényekkel sem vallanak szégyent. Ezek közül a legkiemelkedőbb az 1972 és 1973 nyarán „Daloló Alsólánc“ néven megrendezett szabadtéri dal- és táncünnepély volt. Az ünnepélyen felléptek: a hajdúnánási citerazenekar, a SZŐTTES, az abaújszinai Rozmaring, és a szilice-borzovai népművészeti csoportok, valamint a járás szólóénekesei és tánccsoportjai. Ez a rendezvény már csaknem járási méretű. Természetesen, akárcsak más rendezvényeknél, a CSEMADOK itt is támaszkodik a többi tömegszervezet, főleg a SZISZ és nőszövetség, valamint a hnb és a Május 1 efsz segítségére. „Komoly terveink vannak az 1974- es évre, amikor a CSEMADOK fennállásának 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját ünnepeljük“ — mondotta a szervezet elnöke a közelmúltban megtartott évzáró közgyűlésen. Tekintetbe véve a szervezet eddigi aktivitását, nem fér kétség ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítik igényes terveiket, amelyben szerepel egyebek között egy színdarab a „Tűvétevők“ bemutatása, a III. Daloló Alsólánc, egy író-olvasó találkozó megrendezése, kirándulás szervezése a Szlovák Nemzeti Felkelés nevezetes helyeire, a szabadtéri színpad felépítése, a faluszépítési akcióban vállalt társadalmi munka teljesítése stb. Alsóláncon minden feltétel megvan arra, hogy a szervezet fejlődjön és jó munkát végezve teljesítse küldetését; a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra ápolását. GAZDAG JÓZSEF HÍREK énekkarainkról A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1973. XI. 24-én szombaton délután szerepelt a Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiójának „Spevom k srdcu“ című adásában, amelyet a Csehszlovák Rádió 50 éves fennállásának tiszteletére sugároztak Szlovákia legjobb 12 énekkara közreműködésével. A nyilvános adáson mintegy 150 érdeklődő vett * részt. Az adás után az énekkarral még néhány stúdiófelvételt készítettek. • Az OPUS lemezgyártó ,vállalat boltjaiban még kapható a CSMTKÉ első hanglemeze, amelyen hét kórusmű szerepel. A lemez. A csillagok csillaga címen jelent meg. Ára 16 korona. Megkezdődött a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének és a CSEMADOK Központi Bizottságának együttes munkája révén, a CSEMADOK 25 éves fennállása alkalmából, a legjobb magyar énekkarok bemutatása. A rádió magyar műsorának hallgatói 1973 novemberétől 1974 decemberéig havonta' egy énekkarral, így összesen 14 énekkar produkciójával ismerkedhetnek meg. Ezek: az Egyetértés Munkásdalárda, a CSEMADOK zsérei vegyeskara, a CSEMADOK berencsi vegyeskara, a CSEMADOK diószegi VOX humana vegyeskara, a Nagymegyeri Kultúrház vegyeskara, a CSEMADOK rimaszombati vegyeskara, a CSEMADOK dióspatonyi Barátság-vegyeskara, a CSEMADOK koloni vegyeskara, a Nyitrai Tanárképző Főiskola énekkara, a Galántai Kultúrház vegyeskara, a Gömörhorkai Cellulózgyár Üzemi Klubjának vegyeskara, a CSEMADOK rozsnyói Munkásdalárdája a CSEMADOK szepsii vegyeskara, a tőketerebesi járás magyar tanítóinak énekkara. „Adatok a csehszlovákiai magyar énekkarok tevékenységéről“ címen 200 oldalas módszertani segédanyag jelent meg a CSEMADOK KB gondozásában. s A Dunaszerdahelyi Jnb oktatás- és művelődésügyi szakosztálya, a járási népművelési központ, valamint a CSEMADOK járási bizottsága, 1973. december 15-én a csilizradványi kultúrházban a VI. Csallóközi Kulturális Napok keretében járási énekkari fesztivált rendezett. Felléptek a somorjai, dióspatonyi, nagymegyeri, hősi, pozsonyeperjesi felnőtt énekkarok és a csilizradványi* általános iskola gyermekkara. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az énekkarok művészi színvonala a szerdahelyi járásban egyre jobb eredményeket mutat. • A CSEMADOK komáromi járási titkársága ez év áprilisára egy-egy énekkari találkozó megrendezését tervezi Marcellházán és Csallóközaranyoson. A fesztiválokra más járásokból is meghívnak énekkarokat. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát a finnországi kouvolai vegyeskar egyhetes nyári vendégszereplésre hívta meg. (Viczay)
