A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-06 / 27. szám

25 éves CSEMADOK A CSEMADOK jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1948 februári győzelme új történelmi fordulatot je­lentett, s lehetővé tette, hogy létrejöjjön a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete. A szervezet 1949-ben alakult meg, hogy segítse a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemel­kedését, s hozzájáruljon hazánk népeinek közeledé­séhez. A mégtett nagy utat azok az akadályok is bizonyítják, melyeket le kellett küzdenie. Említést érdemel például, hogy már a kezdetben mennyi ne­hézségbe ütközött a helyi szervezetek létrehozása. A CSEMADOK-nak ugyanis nem lehettek a tagjai azok. akik reszlovakizáltak. (Mint ismeretes, a reszlovakizálást azóta már a párt hivatalos do­kumentumban is elítélte.) A másik akadály pedig az volt, hogy a szervezeti tagság elismerése a járási művelődésügyi szervek jóváhagyásától függött. Ezzel magyarázható, hogy 1949—50-ben igen vontatottan jöttek létre a helyi szervezetek. Egyes helyeken a község vezetői — helytelenül — azzal fékezték a CSEMADOK megalakulását, hogy a lakosságnak csak ki töredéke vallja magát magyarnak, tehát a szervezetnek amúgy sem lenne kellő számú tagja. 'A létrejövő új szervezeteknek viszont ébereknek kellett lenniük olyanokkal szemben, akik a CSEMA­­DOK-ot a „sérelmek megbosszulására“ szerették volna felhasználni. Persze az is előfordult, hogy az eltúlzott éberség bizalmatlansággá, gyanúsítgatássá fajult; nemegyszer becsületes embereket vádoltak meg igazságtalanul. Ebben az időszakban a CSEMADOK munkája fő­leg az öntevékeny színjátszó mozgalom szervezésére irányult. Persze itt is voltak akadályok. Kevés volt a magyar színdarab, ezek közül is sokat nem lehe­tett színre hozni. Nem volt irányítani, nevelni tudó magyar értelmiség és hiányuk érződött a szervezet munkájában. A színjátszás mellett a CSEMADOK nagy segítsé­get nyújtott a magyar oktatásnyelvű iskolák szer­vezésében. Szorosan együttműködött az Iskolaügyi Megbízotti Hivatallal a magyar pedagógushiány megoldásában, ami az iskolák megalakulásának fő problémája volt. A helyi szervezetek napirenden tartották azt a kérdést, hogy a magyar lakosság számarányának megfelelően legyen képviselve a helyi, járási, kerü­leti párt- és állami szervekben. így sokan már ebben az időben is akarva-akaratlanul bizonyos érdek­­védelmi jelleget láttak a CSEMADOK-ban. 1949 —1950-ben a városok és falvak többségében megalakultak a helyi szervezetek és a tagság száma meghaladta a 40 ezret. Fokozatosan megszűntek a bevezetőben említett akadályok, s mindenki saját belátása szerint tagja lehetett a szervezetnek. Megalakultak a járási és kerületi bizottságok, létrejött a szervezetek céltuda­tos irányítása, javult a módszertani segítség, és állandóan bővült a különböző segédanyagok kiadása. Napról napra fejlődött a színjátszómozgalom, és gombamódra szaporodtak a tánccsoportok. A CSE­MADOK fokozatosan rátért a népművelési munkára, évente sok ezer előadást tartottak a helyi szerveze­tek különböző politikai, gazdasági és kulturális té­mákról. Megkezdték működésüket az olvasókörök, sor került sikeres író-olvasó találkozók és vitaestek megtartására Vagyis tömegessé vált a CSEMADOK munkája. Növekedtek az igények a rendezvények színvonalát illetően is. A színjátszó és tánccsoportok vezetői rövidebb-hosszabb iskolázásokon vettek részt, és lehetővé vált a különböző csoportok segéd­anyagokkal való ellátása. Ez jelentősen hozzájárult a kulturális-népnevelő munka elmélyítéséhez. A mű­sorpolitika kialakításánál, tehát a színdarabok ki­választásánál és a táncok koreográfiáinál akadnak nézeteltérések, a népieskedő és konzervatív stílus szószólói vitába keveredtek a korszerűségre törekvő elképzelésekkel. Ennek ellenére a mozgalom erő­södött és a csoportok fejlődtek. A CSEMADOK nagy gondot fordított arra is, hogy a magyar dolgozók megismerjék a magyar és a szlovák nép hagyományait, különösen azokat, me­lyek a két népet összekötik, és amelyek a közös ellenséggel vívott közös harcban születtek. A nép­nevelő munka kibontakozásán még erősen érződött a magyar értelmiség hiánya, annak ellenére, hogy az itt maradt magyar értelmiség egy része, és a fiatal, születő értelmiség jelentős hányada — külö­nösen a pedagógusok — nagyon aktívan dolgozott a CSEMADOK-ban, és lényegében nekik köszönhető, hogy a CSEMADOK viszonylag rövid idő alatt ko­moly kulturális tényezővé vált. Hiányát éreztük és érezzük a műszaki értelmiség bekapcsolódásának szervezetünk munkájába. Ez talán abból is adódik, hogy az értelmiségnek ez a rétege beállítottságánál fogva más irányú érdeklő­dést tanúsít. Megítélésünk szerint velük közösen megteremthetnénk a CSEMADOK-ban egyfajta, az ő számukra is vonzó tevékenység lehetőségét, érdeklődési körüknek megfelelően. A CSEMADOK sohasem idegenkedett az értelmiségtől, mint ahogy ezzel egy időben a szervezet vezetőségét vádolták, sőt tudatában van annak, hogy az értelmiségiek munkája a szervezetben nélkülözhetetlen. A CSEMADOK munkájával egyre nagyobb meg­becsülést vívott ki mind a lakosság, mind a párt és állami szervek előtt. 1968-ban azonban a CSE­MADOK munkájában is bizonyos törés állt be. A kritikus években lezajlott eseményeket értékel­ve el kell mondanunk, hogy az elkövetett tévedé­seknek és hibáknak megvoltak a CSEMADOK-on kívüli objektív okai is, de ugyanakkor megvoltak szövetségünkön belül is azok az erők, melyek az adott politikai helyzetet kihasználva nacionalista elképzeléseket igyekeztek érvényesíteni. Sok megoldatlan probléma vetődött fel a nemze­tiségi kérdéssel kapcsolatban. Ez a problémakör már az 1962-ben megtartott közgyűlésen is jelentkezett, még inkább felerősödött azonban az 1966-ban meg­tartott IX. közgyűlésen. Az elhangzott felszólalások, illetve a problémák felvetése, a beadványok mind a megoldásra tett javaslatok voltak. Ezt a célt kí­vánta szolgálni a CSEMADOK 1968 márciusi állás­­foglalása is. Erről a szervezet értékelésekor a követ­kezőket állapították meg: „Ha valóban kommunista módon értékeljük a márciusi állásfoglalás tartalmát, akkor leszögezhetjük, hogy ez nem pártellenes és nem szocialista-ellenes, azonban tartalmaz néhány irreális javaslatot, mint például viszonylag egységes nemzetiségi járások létrehozását és az ún. diszkrimi­nációs törvények eltörlésének javaslatát. Maga az állásfoglalás kidolgozásának ténye önmagában nem volt hiba, amennyiben az segédanyagul szolgált volna a pártszervek részére." Mint ismeretes, az állásfoglalás leközlése áldatlan vitát váltott ki a sajtóban, s ez egyre inkább elmérgesítette a helyze­tet. 1968 júniusában a Központi Bizottság duna­­szerdahelyi ülésén változásokat eszközöl az elnök személyében és az elnökség összetételében. Ilyen körülmények közepette éri a CSEMADOK-ot augusztus 21-e. S bár a szövetséges csapatok inter­nacionalista segítsége véget vetett a jobboldali, na­cionalista erők tevékenységének, az akkori hiszté­rikus légkörben a CSEMADOK vezető szervei több olyan határozatot fogadtak el, melyeket tartalmuk miatt később vissza kellett vonni. A csehszlovákiai magyar dolgozók döntő többsége azonban úgy fogadta a szövetséges csapatokat, mint testvéreket, dolgozóink ennek a meggyőződésüknek különböző formában tanújeleit is adták. Ha lassú ütemben is, és annak ellenére, hogy a rendkívüli X. országos közgyűlés elfogadott egy helytelen, később hatályon kívül helyezett progra­mot, fokozatosan mégis megindult a konszolidáció folyamata, amely megteremtette az aktív szervezeti és kulturális munka feltételeit. Az elmúlt időszak problémái, a nemzetiségi kérdés túlzott előtérbe kerülése hatással voltak a CSEMA­DOK egész népművelési és népművészeti tevékeny­ségére. Ezeken a területeken valamelyest csökkent az aktivitás, így a konszolidáció után az volt az első­rendű feladat, hogy szervezeteinket e munkaszaka­szon aktivizáljuk. Visszatértünk azokhoz a kulturá­lis és népművelési feladatokhoz, melyek szövetsé­günk jellegéből adódnak, és összhangban vannak az állami művelődéspolitika célkitűzéseivel. Ez az igye­kezet ma már eredményeket mutathat fel, de az aktivitás terén még mindig van mit tenni. Pártunk központi bizottsága, levonva az 1968— 69-es évek tanulságait, megtette a szükséges intéz­kedéseket, hogy a kulturális front valamennyi szer­vezete és intézménye a jövőben minden erejét maradék nélkül a szocializmus és a dolgozó nép ügyének szolgálatába állítsa. Ennek alapján, mint ismeretes, az SZLKP KB Elnökségének határozata értelmében valamennyi kulturális és művészeti szö­vetség, tehát a CSEMADOK is. 1971. január 1-től a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának irányításával végzi munkáját. Ez­által a kulturális fronton megerősödött az állami szervek befolyása és felelőssége, s az állami műve­lődéspolitika maradéktalan érvényesítése a kultu­rális élet minden területén biztosítva van. Szerve­zetünk számára a minisztérium minden feltételt biztosít, hogy a CSEMADOK küldetéséből eredő feladatait maradéktalanul teljesítse. Minden lehető­ségünk megvan ahhoz, hogy az állami művelődés­­politika végrehajtásának keretében nemzetiségi kul­túránkat fejlesszük. A párt- és állami szervek el­ismerik szövetségünk társadalmi jelentőségét, szer­vezetünk tekintélyét. Ezt bizonyítják a szövetségünk szervezeti és kul­turális életére vonatkozó következő adatok is. Ma a CSEMADOK-nak 530 helyi szervezete van, több mint 62 ezer taggal. Minden járásban népművelési szakbizottság irányítja és szervezi az évente külön­böző időszerű témákkal foglalkozó több mint ezer előadást. Aktívan és rendszeresen működik csak­nem 50 irodalmi színpad, melyek jelentős feladatot teljesítenek az irodalom népszerűsítése terén. E feladat teljesítéséhez kapcsolódnak az irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, melyek száma évente 150—200-ra tehető. Az irodalmi emléknapok rende­zése nagy mértékben hozzájárul a haladó irodalmi hagyományok ápolásához. A CSEMADOK munkájának egyik legnagyobb, tömegeket vonzó rendezvénye az évi 30—35 járási népművészeti fesztivál, az 55—60 CSEMADOK-nap és a számtalan emléknap, melyeket országszerte rendeznek. Nagy jelentőségűek országos rendezvé­nyeink: a népdalénekesek és éneklő csoportok „Tavaszi szél vizet áraszt. .seregszemléje, a gom­baszögi Országos Dal- és Táncünnepély, a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál, a Népművelési Intézettel közösen rendezett Jókai Napok Komárom­ban és a Kodály-napok Galántán. Ezek a rendezvé­nyek tanúbizonyságot tesznek nemzetiségi kultúránk fejlődéséről, szeretetéről, ápolásáról sok tízezres közönség előtt. Szervezetünk keretében jelenleg kb. 240 színjátszó csoport és 130—140 esztrádcsoport fejt ki aktív tevékenységet. Az évente megtartott előadások száma csaknem eléri az ezret. Jelentősen aktivizálódtak a felnőtt énekkarok, ami nagymértékben hozzájárul a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fejlődéséhez. Ezt az eredményt első­sorban a Csehszlovákiai Magyar Tanitók Központi Énekkara jó működésének aktív, dalszerető tagjai­nak köszönhetjük, akik közül 24-en működnek mint kórusvezetők az egyes járásokban. A CSEMADOK szervezetei keretében jelenleg 38 énekkar fejt ki aktív tevékenységet. Ezt az alkalmat szeretném fel­használni arra is, hogy köszöntsem a CSMTKE-t 10 éves jubileumán, és további sikereket kívánjak nekik dalkultúránk ápolásában. Szervezetünk életében művészeti vonalon a tánc­mozgalom indult el elsőnek, és eddigi működésével is jelentős eredményeket ért el. Jelenleg a CSE­MADOK-ban csaknem 100 népi együttes és tánc­csoport. valamint 20 folklórcsoport fejt ki tevékeny­séget. Ezek között van néhány kiváló élegyüttes, de a többi csoport művészi szintje is állandóan emel­kedik. Elismerőleg kell szólnunk a Szőttes Nép­­művészeti Csoport munkájáról, amely példaképül szolgál az amatőr együtteseknek az eredeti anyag feldolgozását, pódiumra állítását illetőleg, s ezzel hozzájárul a hazai magyar népművészeti csoportok, együttesek sajátos arculatának kialakulásához. Di­cséret illeti a Szőttes minden egyes tagját, hogy áldozatkész munkájukkal nagy mértékben segítik népi táncmozgalmunk fejlődését. Az együttesek és csoportok művészi színvonalának emelése érdekében foglalkozunk népi hagyomá­nyaink rendszeres és tudományos igényű gyűjtésé­vel. A CSEMADOK legfontosabb feladatának tartja, hogy kulturális-népnevelő munkájával hozzájáruljon a tagság és a magyar dolgozók tudományos világ­nézetének kialakításához, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gyakorlati érvényesítésé­hez. Feladatunknak tartjuk a könyv propagálásának minden formáját, az irodalom népszerűsítését. Mindent megteszünk a jövőben is sajátos, nemze­tiségi kultúránk további hatékony fejlesztéséért. A CSEMADOK huszonöt éves hagyományaihoz méltón küldetésünket abban is látjuk, hogy tevé­kenységünkkel hatékonyan hozzájáruljunk a hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti barátság és testvéri együttélés elmélyítéséhez, népeink erkölcsi s politi­kai egységének szüntelen erősítéséhez. Szeretnénk, ha szervezetünk megalakulásáról, prob­lémáiról, munkájáról szólnának mindazok, akik ott voltak bölcsőjénél s részt vettek célkitűzéseink való­­raváltásában akkor is és ma is. VARGA BÉLA a CSEMADOK KB vezető titkára

Next

/
Thumbnails
Contents