A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-06 / 27. szám

A SZORGALMAS MUNKA GYÜMÖLCSE A KULTÚRA FÄKLYAVIVÖI Bély község kulturális élete az utóbbi hónapokban örvendetesen fej­lődik, amit az 1973. május 12-én megrendezett nagyszerű vidám, ze­nés esztrádműsor is bizonyított, örömmel tapasztaljuk, hogy a bélyi közönség a kultúra támogatásából újból jelesre vizsgázott. A telt ház buzdító légkört teremt és a kultúra terjesztőit újabb és újabb kulturális rendezvény megszervezésére ösztön­zi. Ügy érzem, hogy a CSEMADOK bélyi helyi csoportja méltó akar len­ni a nem oly túl régi önmagához. A bélyi kulturális élet régebben is szerte az egész Bodrogközben híres volt. Kultúrcsoportjaink, színjátszó­ink a hazai bemutatkozásokon kívül nagyon sok községet meglátogattak, és derekasan vállalták a kultúra terjesztésének nehéz, lemondásokkal járó, de mindig szép és nemes fel­adatát. Ismeretes, hogy sikeres vendégsze­replésre csak az a kultúrcsoport ké­pes, amelynek tehetségét, rátermett­ségét otthon, saját közönsége előtt van módja bizonyítani. Nagy öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy közsé­günk közönsége a kulturális rendez­vények látogatásával szereplőinknek ezt a módot és lehetőséget újból és újból biztosítják. A május 12-ei esztrádműsor sikere újabb kitartó munkára, szorgalmas gyakorlásra buzdítja a szereplőket. Az esztrádműsor igazi fénypontja a CSEMADOK helyi szervezete tánc­csoportjának bemutatkozása volt. Igaz, hogy a nőnapi ünnepségek al­kalmából már adtak egy kis ízelítőt tudásukból, de az igazi bemutató mégis május 12-én volt, mikor a műsor keretében összesen négy tán­cot adtak elő és nagyszerű produk­ciójukat méltán jutalmazta vastaps­sal a lelkes közönség. Tánccsopor­tunk meghívást kapott a borsi Rá­kóczi parkban május 27-én megren­dezett békeünnepélyre is. Lelkes lá­nyaink és fiaink Szebellainé Szivo­­lics Rozália vezetésével valóban al­kotó módon használták ki a téli és tavaszi estéket, és csodálatos ügyes­séggel, kecses bájjal adták elő mind JÖL SZÓRAKOZTAK A CSEMADOK nánai helyi szerve­zet rendezésében vidám esztrádmű­­sort láttunk. Rendezői a helybeli ta­nítók. Szereplői pedig csupa fiatalok, akik tudásuk legjavát nyújtották az egyes jelenetekben. Bár szokatlan időpontban került a műsor megren­dezésre (a legnagyobb munkaidő­ben), ennek ellenére a terem is meg­telt olyan közönséggel, akiknek el­foglaltságuk mellett szívügyük a művelődés, a tömegszervezetek tá­mogatása. A műsorban előadott két szovjet jelenet: Lev Mitrofanov: Hazatérés időszerű témája lebilincselte a kö­a négy táncukat. Ennyi tánc beta­nulása és ily színvonalon való elő­adása valóban csak szívós, kitartó szorgalmas munka eredménye lehet. Nagyon helyesen döntött a község CSEMADOK szervezetének vezetősé­ge, amikor a táncosruhák anyagának megvásárlását megszavazta. Minden dicséretet megérdemelnek a bélyi varróasszonyok is — Szivolics János­­né, Horváth Ferencné, Kótka Gyulá­­né, Pásztor Péterné és Téglás Ist­vánná —, akik a ruhák megvarrá­­sát díjtalanul vállalták. Az esztrádműsor a Legénycsábító leánytánccal vette kezdetét, utána Puskár Antalné, Matyi Ferencné és Lázár Jánosné csak kevesek által ismert és lassan feledésbe merülő régi dalokat énekeltek. A szülő mindig jeles című rövid jelenetet Simkó Vince és Varga Já­nos adták elő hitelesen. A jelenet­ből kiderül, hogy a bizonyítvány­osztás az egyik diáknak örömöt, a másiknak keserű csalódást okozhat. A húsvéti locsolkodó páros eselek­­méhyes tánc egyik legkedvesebb népszokásunkat, a locsolkodást ele­veníti meg nagyon bájosan és ked­vesen. A táncot a Fő az optimizmus című tréfás jelenet követte; ezt Egri Magdolna, Sztankó Miklós és Dankó István adták elő jó humorérzékkel, a közönség nagy derülésére. A harmadik tánc a Páros csárdás volt. Hogy megnyerte a közönség tetszését, azt a szűnni nem akaró vastaps is bizonyítja. A Hetes ikrek című jelenetet Bá­lint István és felesége formálták meg élethűen és kacagtatóan. A jelenet­ből kiderül, hogy egy egyszerű fagy­ialtos csengettyű micsoda bonyodal­makat okozhat, ha az ember túl hiszékeny és hamar elhiszi, hogy vi­lágcsúcsot döntött meg. A másfélórás esztrádműsort a tánc­csoport a Kopogós csárdással zárta. A tánccsoport számait Krejza Fe­renc kísérte harmonikán. A műsor után bál következett, me­lyet a szülők leírhatatlan örömére a tánccsoport tagjai díszpalotással nyitottak meg. MAG GYULA zönséget. Itt a legfiatalabb szereplő­ről Horváth Janikáról elmondhat­juk, hogy szép teljesítményt nyúj­tott. Köszönetét érdemelnek mind­azon fiatalok is akik szülőfalujuktól távol dolgoznak és tanulnak és még­is helytálltak. Ilyenek voltak: Faze­kas Valéria, Nágel Erzsébet és Po­­hóri István valamint a helybeli sze­replők: Annus Margit, Németh Má­ria, Jansó Júlia, Urbán Márta, Csesz­­nak Katalin, Jantesík Márta, Dudok József, Gyekes Zoltán, Madien Béla, Hindi Árpád, Szviték Sándor, Szá­raz Gyula, akik szereplésére tovább­ra is számítunk, mert ifjúságunk fel­lépése bizonyítja, hogy a műkedve­lés hasznos időtöltés. HAJTMAN BÉLÁNÉ Június első szombatján mutatko­zott be a búcsi kultúrházban a CSE­MADOK helyi szervezetének Lant Irodalmi Színpada. Kmeczkó Mihály Íme az ember című összeállítását tűzték műsorukra, modern megol­dásban. Az összeállítás Madách Imre Az ember tragédiája 9., 10. és 11. képe alapján készült. A rendezők Szobiné Kerekes Eszter és Szobi Kál­mán, már nyolcadik éve tevékeny­kednek az irodalmi színpad műfajá­ban. Ennek ellenére nem kis izga­lommal lesték: hogyan fogadja a kö­zönség az új bemutatkozást. Az el­indulás óta eddig még minden év­ben hoztak valami újat. Munkájuk sikerét több elismerő oklevél bizo­nyítja. Az elmúlt évben A börtön fája és az asszonyok című összeál­lítással a járási fesztiválon nemcsak sikeresen szerepeltek, de kétezer ko­rona díjat is nyertek. A tavalyi Jó­­kai-napokon pedig a zsűri különdí­­ját és a CSEMADOK KB kétezer koronás jutalmát kapták. Tavaly ősszel eljutottak Balassagyarmatra, ahol szintén jól szerepeltek. Itt el­nyerték „A legjobb színpadi beszéd“ díját, valamint a Népművelési Pro­pagandairoda különdíját. A mostani összeállítással az idei Jókai-napokon szerepelnek majd. Ennek kapcsán és a látottak alapján elbeszélgettünk a rendező házaspár­ral eddigi munkájukról, ill. az elkö­vetkező időszak terveiről. Irodalmi körből fejlesztették ki a mostani irodalmi színpadot. A műsor begya­korlása előtt mindig megbeszélik az összeállítás alapgondolatát s vala­mint a kivitelezéssel kapcsolatos el­képzeléseiket a szereplőkkel. Eddigi műsoraikban mindig komoly témát dolgoztak fel. Jelenleg 13 szereplője van az említett összeállításnak. Több a leányszereplő, mint a fiú. Fiúk csak annyian vannak, mennyi a meg­formált szerepekhez elengedhetetle­nül szükséges. Pedig a kórusba is jó lenne néhány! Nagyon nehéz a munka, mert a legtöbb szereplő csak a hét végén jár haza. Jelenlegi sze­replőik ugyanis egy kivételével va­lamennyien főiskolások, illetve gim­nazisták. Az említett nehézségek el­lenére is egy jól összekovácsolódott együttest ismerhettünk meg. Fegyel­mezett előadásukkal, valamint szép beszédükkel méltán kiérdemelték, hogy az idei országos szemlén is ott legyenek. Tervezik, hogy eddigi leg­jobb műsoraikból ízelítőt adva és A honismereti A CSEMADOK luéeneci (losonci) járási bizottságának néprajzi szak­­bizottsága ez évi első munkaértekez­letét májusban tartotta Filakovóban (Füleken). Dr. Szakó László elnök beszámolójában értékelte az eddig végzett munkát és felvázolta a to­vábbi feladatokat. Beszámolt az Or­szágos Néprajzi Bizottság közgyűlé­séről, amely új vezetőséget válasz­tott. A munkaértekezlet elhatározta, hogy a szakbizottság a jövőben há­rom csoportban fog működni. Az el­ső csoport Ágoston Tibor tanár ve­zetésével a honismereti feladatokkal fog foglalkozni. A második csoport Vassányi Aurélné tanító vezetésével a népmesék, balladák, népzene és a népdal gyűjtését fogja irányítani. A néprajzi csoport Vass József ta­nár vezetésével fog működni. Elhatározták továbbá, hogy a jö­vőben a csoportvezetők Dr. Szakó egy vidámabb összeállítással elláto­gatnak a környező falvakba is. így akarják népszerűsíteni az irodalmi színpadi mozgalmat. Ez minden bi­zonyára sikerülni is fog. Búcson az efsz vezetősége már több éve lelkes támogatója a kultúrának. Szövetkezeti klub alakult náluk már jó pár éve, szinte elsőként a járás­ban. Segítik a tömegszervezetek munkáját. Egyetlen helyi szervezet­nek sem kell teremdíjt fizetnie, ha valamilyen előadást tart. Ez szép anyagi támogatást jelent, nem is be­szélve arról, hogy a hnb és az efsz vezetősége igen lelkes támogatója a kulturális rendezvényeknek. Ret­kes Lajos efsz elnökkel mindig „szót lehet érteni“, ha valamilyen rendezvényről, ill, ennek patronálá­­sáról van szó. így került sor most is az irodal­mi színpad bemutatkozása után a „Nagy érvfordulók“ országos irodal­mi vetélkedő komáromi járási dön­tőjére Búcson. A járási döntőn a nagykesziek és a búcsiak indultak 2—2 csapattal. A versenyzők alapos felkészültségről tettek tanúságot. A játékmester Szo­bi Kálmán, a zsűri elnöke pedig Izsák Lajos, a CSEMADOK járási elnökségének tagja volt. A vetélkedő szervezése és lebonyolítása minden dicséretet megérdemel. Magas szín­vonalú gördülékeny műsort láttunk. A fiatalok nagyon lelkesen küzdöt­tek. Bebizonyították, hogy ismerik a magyar irodalom nagyjainak életét és munkásságát. A búcsi csapat tag­jai közül Tárnok Gizella olyan hosz­­szú idézetet mondott Petőfi Sándor Apostol című művéből, s olyan szin­ten, ami már színészi teljesítmény­nek is beillett. A versenyben 29 ponttal az első helyen a nagykeszi leánycsapat (Pol­li áczky Katalin, Nagy Edit, Jeney Mária) végzett. A 2. számú búcsi leánycsapat (Tárnok Gizella, Papp Júlia, Szabó Zsuzsa) — 23 ponttal lett a második. Harmadik a búcsi vegyescsapat 10 ponttal, negyedik pedig a bátorkeszi fiúcsapat 9 pont­tal. Az eredményhirdetés után min­den versenyző emléklapot kapott. A két első helyezett csapat minden egyes tagja egv-egy Petőfi kötetet kapott ajándékba, amelyet Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizottsá­gának titkára adott át a versenyzők­kör munkájáról László elnök vezetése mellett havon­ta találkoznak, míg a néprajzi szak­­bizottság tagjai negyedévenként ül­nek majd össze. A második csoport által felgyűjtött anyagot ez év ok­tóberében már feldolgozzák. Az idén novemberben pedig néprajzi kiállí­tást nyitnak meg, s ennek ideje alatt a szakbizottság szemináriumot is szervez. A munkaértekezlet többek között foglalkozott a távlati tervekkel. így az SZNF 30. évfordulója alkalmából Nógrády Sándor emlék-szobát sze­retnének berendezni, s ugyanakkor a füleki születésű partizánparancs­nok mellszobrát is szeretnék lelep­lezni. Ennek megvalósítására már történtek lépések és a szakbizottság az előkészítéssel, majd a kivitele­zéssel együttjáró munkában legjobb tudása szerint közre fog működni. S. L. nek. Kurucz Nándorné

Next

/
Thumbnails
Contents