A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-28 / 52. szám

SZAKAVATOTT Ez év decemberének elején kétnapos tanácsko­zásra jöttek össze Bratislavába azok, akik beha­tóan foglalkoznak a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Pionírszervezetének irányításával. A tudo­mányos értekezleten közel kétszázan vettek részt Szlovákiából. A főbeszámolókat Mária Brenéiéo­­vá kandidátus és Eudmila Korytárová, a SZISZ Pionírszervezetének titkára tartotta. Mária Brenéicová, a pionírszervezet eddigi fej­lődését elemezte. Hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja mindig nagy figyelmet szentel a haladó szellemű gyermekmozgalomnak, és ebben a párt politikájának megvalósítóját lát­ta és látja. Megállapította, hogy "a pionírszerve­zet fennállásának 25. évfordulója azoknak az ün­nepe lesz, akik olyanná formálták a mozgalmat, V amilyen ma. Százezrek folytatnak sokrétű tevé­kenységet a szervezeten belül, a vezetők követ­kezetesen érvényesítik azokat az ismereteiket, amelyeket rövidebb vagy hosszabb lejáratú isko­lázásokon szereztek. Ma már elképzelhetetlen, hogy az ifjúsági és a gyermekszervezet irányítá­sánál nélkülözzük a tudományosság elvét. vezetést Eudmila Korytárová a pionírszervezet jelenle­gi helyzetét és további fejlődését elemezte. Ab­ból a felmérésből indult ki, melyet a Pedagó­giai Kutatóintézettel karöltve 61 pionírcsapatnál végeztek. A felmérésnél nagy figyelmet szentel­tek a nevelési rendszer gyakorlati megvalósításá­nak. Három éve annak, hogy napvilágot látott a nevelési rendszer, mely a pionírmunka alapját képezi. Sajnos, egyes helyeken még ma is tapasz­talható, hogy a csapatok kampányszerűen végzik a tevékenységüket. Ennek okát abban látjuk, hogy a pionírvezetők gyakran cserélődnek, s ezért nem tudnak rendszeres munkát végezni a gyermekek körében, örömmel állapította meg Korytárová elvtársnő, hogy egyre erősödik az iskola és a pionírszervezet közötti kapcsolat. A két főbeszámoló után több tudományos dol­gozó szólt hozzá a felvetett problémákhoz, majd másnap szekciókban folytatták a vitát a pionír­mozgalommal kapcsolatban. Az elfogadott határozatok kiemelik a fiatal ge­neráció kommunista nevelésének szükségességét, s az is megállapítást nyert, hogy a nevelési rend­szer jól bevált, és az a gyermekekkel való cél­szerű, rendszeres munka biztosítéka lett. —esi— A tudós válaszol BESZÉLGETÉSEK Szent-Györgyi Albertiéi Élete nyitott könyv: Egy hu­manista tudós küzdelme a tudo­mányért, az em­berért, a demok­ráciáért. Pályája kezdetén holland, német, amerikai és angol egyete­meken találjuk, majd 15 eszten­dőn át a szegedi tudomány-egye­tem orvosi vegy­tani intézetét ve­zeti. Szegedi tanársága idején, 1937-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Nemcsak világhírű szaktudós, harcos, köz­életi ember is. A fasizmus idején az ő neve is felkerült Hitler halállistájára, mert tiltakozott a könyvégetések és zsidó barátainak üldözése ellen. Erről a korszakáról mondta 1946-ban: „Nekem hosszú itthoni karrierem, tudós éle­tem alatt egyetlen reménysugaram, világítóm, biztatóm az egész fasiszta idő alatt a széles munkásréteg megértése volt.” Az emberiség jövőjén töprengő cikkeiben a nevelés ügye kivételesen rangos helyet birto­kol. Gondolatai egy szuverén elme megnyilat­kozásai. Akár elfogadjuk őket, akár nem, továbbgondolkodásra kényszerítenek, ébren tartják felelősségtudatunkat a világ sorsa iránt. * * * Szent-Györgyi Albert: Nekem van néhány alapgondolatom, amik engem egész életemben vezettek. Például a könyv szerepéről. Az egyik téveszme, ami az egész világon el van terjed­ve, és ami ellen én mindig küzdöttem, az, hogy a könyv nem arra való, hogy a tartalmát a fe­jünkbe préseljük, vagyis az összes adatokat átültessük a fejünkbe. A könyvnek az én né­zetem szerint pont ellenkező a hivatása, arra való, hogy ott tartsuk az adatokat, s a fejün­ket használjuk valami jobbra: gondolkodásra, alkotásra, megértésre. Az adatok sokkal biz­tosabb helyen vannak a könyvekben és a könyvtárakban, csak azt kell tudnunk, hol és hogyan kell megtalálni őket. Ez a fejbeprése­­lési szándék a nevelőintézményeknek egy alapvető tévedése az egész világon! Ezt a gondolatot sokan vitatják, mondván, hogy csak az tud a kultúra berkeiben tájéko­zódni, aki olyan alapvető, eligazító ismeret­­anyaggal rendelkezik, amelynek birtokában bátran nekivághat a szellemi kalandozások­nak. — Csakhogy, kérem, elég egy áttekintése az emberi életnek, a történelemnek, a geográfiá­nak, meg másnak. Nem szükséges minden kicsi részletet belenyomkodni az agyba. Mi­kor én a harmincas évek elején hazajöttem Angliából Magyarországra, a kislányomnak azt mondták az iskolában, hogy nem tanulhat ezt meg azt, mert még nem tudja Kína folyóit. Nevetséges álláspont, hogy mindent bizonyos megszabott sorrendben kell megtanulni! Per­sze, tudom, hogy az igazság .valahol középen van, de én lázadó vagyok, és elsősorban a régi, rossz dolgok ellen berzenkedek. Igen, az alapfogalmakat meg kell tanulni, de a rész­letes adatok maradhatnak a könyvekben. A fej az gondolkodásra való, meg cselekvésre! Azt is nagyon jól tudom, hogy a pedagógiá­nak rengeteg sok feladata van, de a legelső: megtölteni, megszívatni az agyat a munka, az alkotó munka gyönyörűségével. Ami az isko­lából megmaradhat, az a szellemi élet, a szel­lemi munka szeretete, és a sok adatmagolás­sal éppen ezt öljük meg! Kérem, én emlék­szem, hogy iskolásgyerek koromban még az irodalomtörténetből is főleg azt tanultuk, hogy ki hol született és miket írt. Ahelyett, hogy megértettük volna annak a költőnek vagy írónak a lelkületét, a gondolatait, az eszméit! . A SZÍNHÁZ szerződtette Mák Ildikó rozsnyavai (rozsnyoi) kislány is belekerült u színjátszás büvköiébe, és nem tudott ellenállni a nagy vágynak, hogy színésznőnek jelentkezzen a Mateszhoz. A tehetségkutató vizsgán megfelelt, és az új szezontól a színház tagja. Már mint füleki gimnazista is sokat szelepeit, különösen irodalmi színpadokon. A színház nál már kapott js kisebb szerepeket. Élete legnagyobb vágya, hogy felvegyék a Színművészeti Főiskolára. Sok síkéit kívánunk induló szinészpályájához. KORAN KEZDI Még iskolába se jár, és már egész Ameiika ismeri. Az öléves néger fiút Rodney Allen Rippy-nek hívják, és akkor vált közkedveltté a tévé-nézök körében, amikor egy reklámfilmben lépett fel. Ma, néhány hónap elteltével, már híres csillagként emlegetik. Nemrégen jelent meg első hanglemeze, sőt szülei az első filmszerzödést is uláíiták helyette. BATOR FIÜ Muhammad Ali saját nevén Cassius Clay közismert airól, hogy fellengzős kijelenté­seket, nyilatkozatokat tesz. Minden idők legnagyobb és leg­jobb ökölvívójának tartja magát, és most ügyeljünk, a legutol­só kijelentése így hangzott: Az ökölví­vást akkor hagyom abba, amikor a leg­jobb jazz-énekes le­szek. mim-magazin

Next

/
Thumbnails
Contents