A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-28 / 52. szám
SZAKAVATOTT Ez év decemberének elején kétnapos tanácskozásra jöttek össze Bratislavába azok, akik behatóan foglalkoznak a Szocialista Ifjúsági Szövetség Pionírszervezetének irányításával. A tudományos értekezleten közel kétszázan vettek részt Szlovákiából. A főbeszámolókat Mária Brenéiéová kandidátus és Eudmila Korytárová, a SZISZ Pionírszervezetének titkára tartotta. Mária Brenéicová, a pionírszervezet eddigi fejlődését elemezte. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy figyelmet szentel a haladó szellemű gyermekmozgalomnak, és ebben a párt politikájának megvalósítóját látta és látja. Megállapította, hogy "a pionírszervezet fennállásának 25. évfordulója azoknak az ünnepe lesz, akik olyanná formálták a mozgalmat, V amilyen ma. Százezrek folytatnak sokrétű tevékenységet a szervezeten belül, a vezetők következetesen érvényesítik azokat az ismereteiket, amelyeket rövidebb vagy hosszabb lejáratú iskolázásokon szereztek. Ma már elképzelhetetlen, hogy az ifjúsági és a gyermekszervezet irányításánál nélkülözzük a tudományosság elvét. vezetést Eudmila Korytárová a pionírszervezet jelenlegi helyzetét és további fejlődését elemezte. Abból a felmérésből indult ki, melyet a Pedagógiai Kutatóintézettel karöltve 61 pionírcsapatnál végeztek. A felmérésnél nagy figyelmet szenteltek a nevelési rendszer gyakorlati megvalósításának. Három éve annak, hogy napvilágot látott a nevelési rendszer, mely a pionírmunka alapját képezi. Sajnos, egyes helyeken még ma is tapasztalható, hogy a csapatok kampányszerűen végzik a tevékenységüket. Ennek okát abban látjuk, hogy a pionírvezetők gyakran cserélődnek, s ezért nem tudnak rendszeres munkát végezni a gyermekek körében, örömmel állapította meg Korytárová elvtársnő, hogy egyre erősödik az iskola és a pionírszervezet közötti kapcsolat. A két főbeszámoló után több tudományos dolgozó szólt hozzá a felvetett problémákhoz, majd másnap szekciókban folytatták a vitát a pionírmozgalommal kapcsolatban. Az elfogadott határozatok kiemelik a fiatal generáció kommunista nevelésének szükségességét, s az is megállapítást nyert, hogy a nevelési rendszer jól bevált, és az a gyermekekkel való célszerű, rendszeres munka biztosítéka lett. —esi— A tudós válaszol BESZÉLGETÉSEK Szent-Györgyi Albertiéi Élete nyitott könyv: Egy humanista tudós küzdelme a tudományért, az emberért, a demokráciáért. Pályája kezdetén holland, német, amerikai és angol egyetemeken találjuk, majd 15 esztendőn át a szegedi tudomány-egyetem orvosi vegytani intézetét vezeti. Szegedi tanársága idején, 1937-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Nemcsak világhírű szaktudós, harcos, közéleti ember is. A fasizmus idején az ő neve is felkerült Hitler halállistájára, mert tiltakozott a könyvégetések és zsidó barátainak üldözése ellen. Erről a korszakáról mondta 1946-ban: „Nekem hosszú itthoni karrierem, tudós életem alatt egyetlen reménysugaram, világítóm, biztatóm az egész fasiszta idő alatt a széles munkásréteg megértése volt.” Az emberiség jövőjén töprengő cikkeiben a nevelés ügye kivételesen rangos helyet birtokol. Gondolatai egy szuverén elme megnyilatkozásai. Akár elfogadjuk őket, akár nem, továbbgondolkodásra kényszerítenek, ébren tartják felelősségtudatunkat a világ sorsa iránt. * * * Szent-Györgyi Albert: Nekem van néhány alapgondolatom, amik engem egész életemben vezettek. Például a könyv szerepéről. Az egyik téveszme, ami az egész világon el van terjedve, és ami ellen én mindig küzdöttem, az, hogy a könyv nem arra való, hogy a tartalmát a fejünkbe préseljük, vagyis az összes adatokat átültessük a fejünkbe. A könyvnek az én nézetem szerint pont ellenkező a hivatása, arra való, hogy ott tartsuk az adatokat, s a fejünket használjuk valami jobbra: gondolkodásra, alkotásra, megértésre. Az adatok sokkal biztosabb helyen vannak a könyvekben és a könyvtárakban, csak azt kell tudnunk, hol és hogyan kell megtalálni őket. Ez a fejbepréselési szándék a nevelőintézményeknek egy alapvető tévedése az egész világon! Ezt a gondolatot sokan vitatják, mondván, hogy csak az tud a kultúra berkeiben tájékozódni, aki olyan alapvető, eligazító ismeretanyaggal rendelkezik, amelynek birtokában bátran nekivághat a szellemi kalandozásoknak. — Csakhogy, kérem, elég egy áttekintése az emberi életnek, a történelemnek, a geográfiának, meg másnak. Nem szükséges minden kicsi részletet belenyomkodni az agyba. Mikor én a harmincas évek elején hazajöttem Angliából Magyarországra, a kislányomnak azt mondták az iskolában, hogy nem tanulhat ezt meg azt, mert még nem tudja Kína folyóit. Nevetséges álláspont, hogy mindent bizonyos megszabott sorrendben kell megtanulni! Persze, tudom, hogy az igazság .valahol középen van, de én lázadó vagyok, és elsősorban a régi, rossz dolgok ellen berzenkedek. Igen, az alapfogalmakat meg kell tanulni, de a részletes adatok maradhatnak a könyvekben. A fej az gondolkodásra való, meg cselekvésre! Azt is nagyon jól tudom, hogy a pedagógiának rengeteg sok feladata van, de a legelső: megtölteni, megszívatni az agyat a munka, az alkotó munka gyönyörűségével. Ami az iskolából megmaradhat, az a szellemi élet, a szellemi munka szeretete, és a sok adatmagolással éppen ezt öljük meg! Kérem, én emlékszem, hogy iskolásgyerek koromban még az irodalomtörténetből is főleg azt tanultuk, hogy ki hol született és miket írt. Ahelyett, hogy megértettük volna annak a költőnek vagy írónak a lelkületét, a gondolatait, az eszméit! . A SZÍNHÁZ szerződtette Mák Ildikó rozsnyavai (rozsnyoi) kislány is belekerült u színjátszás büvköiébe, és nem tudott ellenállni a nagy vágynak, hogy színésznőnek jelentkezzen a Mateszhoz. A tehetségkutató vizsgán megfelelt, és az új szezontól a színház tagja. Már mint füleki gimnazista is sokat szelepeit, különösen irodalmi színpadokon. A színház nál már kapott js kisebb szerepeket. Élete legnagyobb vágya, hogy felvegyék a Színművészeti Főiskolára. Sok síkéit kívánunk induló szinészpályájához. KORAN KEZDI Még iskolába se jár, és már egész Ameiika ismeri. Az öléves néger fiút Rodney Allen Rippy-nek hívják, és akkor vált közkedveltté a tévé-nézök körében, amikor egy reklámfilmben lépett fel. Ma, néhány hónap elteltével, már híres csillagként emlegetik. Nemrégen jelent meg első hanglemeze, sőt szülei az első filmszerzödést is uláíiták helyette. BATOR FIÜ Muhammad Ali saját nevén Cassius Clay közismert airól, hogy fellengzős kijelentéseket, nyilatkozatokat tesz. Minden idők legnagyobb és legjobb ökölvívójának tartja magát, és most ügyeljünk, a legutolsó kijelentése így hangzott: Az ökölvívást akkor hagyom abba, amikor a legjobb jazz-énekes leszek. mim-magazin
