A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-28 / 52. szám

í& # • Az elmúlt esztendő külpoli­tikai nyitánya a vietnami fegyverszünet aláírása, mely január 28-án lépett élet­be. A vietnami fegyverszünet világpoliti­kai jelentősége az, hogy a Csaknem 30 esztendeje tartó háború véget ért és Délkelet-Ázsia ezen része olyan terü­letté változott, ahol csökkent a külföldi beavatkozás veszélye. A vietnami fegy­verszünet tehát hatásában nemcsak e térség szempontjából fontos, de külpo­litikai jelentősége túlmegy e térségen, mert Vietnam megszűnt hatalmi ütkö­zőpont lenni a nagyhatalmak között s ezzel gyakorlatban felszámolódott a hi­degháború egyik gócpontja. A fegyver­­szünet megkötésével senki sem gondol­ta, hogy ez automatikusan teljes bé­kéhez fog vezetni. És mint ahogy azt a későbbi események igazolják, a viet­nami béke megvalósításához még hosz­­szú út vezet. Teljesen világos, hogy a hosszú évek óta sűrűsödött belső szen­vedélyek nem csapódnak le néhány hó­nap alatt, és ez mindig magával hord­ja a polgárháború felújításának veszé­lyét. A másik oldalon azonban az is bizonyos, hogy a vietnami fegyverszü­net megkötése óta bekövetkezett világ­­politikai események, a Szovjetunió és az USA között megkötött kétoldalú szer­ződések, valamint az USA és a Kínai Népköztársaság közötti viszonyok ala­kulása ma már lehetetlenné teszi az amerikai hadsereg visszatérését az in­dokínai szárazföldre. A vietnami fegy­verszünettel párhuzamosan megvalósult Laoszban is a béke, azonban tovább dörögnek a fegyverek Kambodzsában. A nemzetközi politika szempontjából nagy jelentőségű, hogy az amerikai lé­gierő beszüntette Kambodzsa bombá­zását. A kambodzsai frontokon a ha­zafias erők támadása az utóbbi idő­ben lelassult. Ennek következtében a frontok lényegében stabilizálódtak, ami viszont korántsem jelenti azt, hogy a ha­a nemzetközi enyhülés éve nyugat-németorszógi majd júniusban amerikai és franciaországi látogatásá­ra. A világsajtó elsősorban Brezsnyev bonni és washingtoni látogatását illeti „történelmi" jelzővel. Leonyid Brezsnyev bonni látogatása és a tárgyalások egész légköre azt igazolja, hogy lényegében megnyílt az út az európai biztonság realizálására. A Szovjetunió és Nyugat- Németország Leonyid Brezsnyev láto­gatása alkalmából gazdasági szerző­dést kötött, melyet a két államférfi írt alá. Legyen azonban bármilyen jelen­tősége a gazdasági szerződésnek, még­is a Leonyid Brezsnyev látogatása so­rán létrejött politikai légkör az, ami magas értékrendet képez a világpoli­tika alakulása szempontjából. Ezek kö­zé tartozik, hogy a két különböző tár­sadalmi rendszerű ország, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság számos politikai kérdésben azonos kö­vetkeztetésekre jutott, amit közös doku­mentumba is foglaltak. Ilyen kérdés el­sősorban az európai enyhülés és az európai biztonság megszilárdítása. A találkozó lényegét legjobban Bandt kancellár fogalmazta meg, kifejtve, hogy ,,a békés együttműködés dialógu­sa elvezethet a produktív egymás mel­zafias erők feladták volna a Lón Nol rezsim megdöntését. A Norodon Sziha­­nuk által vezetett, eddig külföldön mű­ködő kambodzsai kormány minisztériu­mainak áthelyezése Kambodzsa terüle­tére valami olyat sejtet, hogy a kam­bodzsai hazafias erők döntő támadás­ra készülnek a Lón Nol rezsim csapa­tai ellen. A világpolitika alakulását illetően igen kedvezően befolyásolta a Szovjet­unió következetes békepolitikája, az SZKP XXIV. kongresszusa idevonatkozó határozatainak következetes teljesítése. Ezen határozatok jegyében fejlesztette a Szovjetunió a múltban és fejleszti ma is kapcsolatait a világ összes más tár­sadalmi rendszerű államaival, a külön­böző társadalmi rendszerek békés egy­más mellett élésének elve alapján. Ezen politika szellemében került sor az el­múlt év májusában Leonyid Brezsnyev Leonyid Brezsnyev és Nixon elnök ta­nácskozásai új lejezetet nyitottak a nemzetközi enyhülés politikájában lett élés korszakába". A találkozó so­rán kialakult politikai légkör világosan igazolta, hogy a nyugatnémet szélső jobboldal rrtesterkedései teljes mérték­ben csődöt mondtak. A nyugatnémet — szovjet kapcsola­tok pozitív alakulása lehetővé tette Csehszlovákia és Nyugat-Németország viszonyának rendezését is. Hosszú hó­napok tárgyalásai után a szerződést előkészítő csehszlovák és nyugatnémet delegáció minden lényeges kérdésben megegyezett, beleértve a szégyenteljes müncheni diktátum anullálását, azon­ban Brandt nyugatnémet kancellár en­nek ellenére elhalasztotta a nyár folya­mán esedékes prágai utazását és tel­jesen világossá vált, hogy az utazás el­halasztása összefügg a nyugatnémet szélső jobboldal nyomásával. Azonban itt is érvényes az a logikus következte­­tetés, hogy ha a nyugatnémet kormány komolyan gondolja az európai bizton­ság megerősítését és a békés egymás mellett élést, ahogy azt maga Brandt kancellár is hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev látogatása alkalmával, akkor nem lehet megkerülni a csehszlovák kérdés rendezését sem, mely a közép-európai helyzet normalizálása szempontjából döntő kérdés. Ezért a nyugatnémet­­csehszlovák szerződés aláírására a két állam viszonyainak normalizálására előbb-utóbb sor kerül, melyet igazol az is, hogy az év végén mégiscsak megvalósult Brandt kancellár prágai utazása, ami végül is lezár egy korsza­kot és új korszakot nyit, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Nyugat-Né­metország együttmunkálkodásának kor­szakát. A világpolitika alakulásának fontos állomása volt Leonyid Brezsnyev júniusi washingtoni látogatása mellyel viszo­nozta Nixon elnök 1972. évi moszkvai látogatását. Leonyid Brezsnyev was­hingtoni látogatását egész sor kétolda­lú diplomáciai előkészítő tárgyalás és szerződés megkötése előzi meg. Március 11 — 14-én Georg Schultz, az USA pénzügyminisztere látogat Moszk­vába, ahol a gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséről tárgyal. Március 21-én Vlagyimir Alhimov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyet­tes Washingtonba látogat,' ahol az ex­port-import bankkal és más bankokkal hitelpolitikai kérdésekről tárgyal. Március 23-án Nixon elnök a kong­resszusnak adott gazdasági jelentésé­ben nagy figyelmet szentel a szovjet— amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak. Javasolja, hogy ezen kapcsolatok bővítése érdekében a leg­nagyobb kedvezmények elve érvénye­süljön. Április 12-én Moszkvában az Occi­ünnepélyes pillanat: Nguyen Duy Trin a VDK külügyminisztere aláírja a fegy­verszüneti megállapodást dentál Petroleum Corp. húsz évre szó­ló megrendelést ír alá műtrógyaipari komplexum építésére. Május 4—9-én Kissinger nem hivata­los tárgyalásokat folytat Moszkvában Gromiko külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásáról. Május 12-én hivatalosan bejelentik Leonyid Brezsnyev washingtoni látoga­tását. Május 21-én David Rockefeller Moszk­vában megnyitja a Chase Manhattau Bank moszkvai kirendeltségét. Május 22-én Washingtonban aláírják a nyílt-tengeri hajó-, valamint repülőgép incidensek megakadályozásáról szóló szerződést. Június 8-án 10 milliárd dollár értékű szovjet—amerikai előzetes megállapo­dást írnak alá Moszkvában a kelet-szi­bériai földgáz exportjáról. Ilyen előzmények után került sor 1973, június 16 és 25 között Leonyid Brezs­nyev amerikai látogatására*, melynek minden napja a szenzáció erejével ha­tott a világ közvéleményére. Már az üdvözlő beszédek tartalma jó politikai légkörre utalt. Nixon és Brezsnyev egya­ránt a világ két legerősebb hatalmá­nak felelősségére utaltak, a világ bé­kéjének megőrzése szempontjából, mi­közben mindkét fél hangsúlyozta, hogy a két nagyhatalom kapcsolatai semmi­képpen sem irányulnak valamilyen har­madik ország érdekei ellen. A látoga­tás negyedik napján Patolicsev szovjet külkereskedelmi és Schultz amerikai pénzügyminiszter adóügyi egyezményt írnak alá. Az ötödik napon Kamp Da­­vidben Leonyid Brezsnyev és Nixon el­fogadja a stratégiai fegyverek korláto­zásáról szóló irányelveket. A hatodik na­pon aláírásra kerül az atomenergia bé-

Next

/
Thumbnails
Contents