A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-21 / 51. szám

t Az emberek egyre többet utaznak, s a népek egyre jobban megismerik egymást. A turisztikának azonban nemcsak kulturális, politikai és tár­sadalmi jelentősége van, hanem egy­re nagyobb szerepet játszik az egyes országok népgazdaságában is. Nemrég egy krakkói lap, amely behatóan foglalkozott a lengyel nép­gazdaság fejlődésének kérdéseivel, az ipar és a mezőgazdaság helyzeté­nek elemzése után felvetette a kér­dést: „Ezenkívül mi töltheti be a fej­lődés ösztönzőjének szerepét, mi siet­tetheti a haladást? Íme a válasz: a természeti szépségek s a turistafor­galom! Igen, a természeti szépséget is át lehet ültetni zlotyra, s ez a kincs is adhat munkalehetőséget, ez az érték is megváltoztathatja az éve­ken át megszokott mederben folyó egyhangú életet. Nálunk a természe­ti szépségben bővelkedő vidékeken már egyre több helyi szerv érti meg ennek jelentőségét.“ A cikkíró ezután behatóan foglal­kozik a krakkói vajdaság csodálatos szépségű vidékeinek turistaforgalmá­val. Kétségtelen, hogy ez a vidék igen gazdag természeti szépségekben és kulturális emlékekben. Köztük ta­lálható a sóbányájáról nevezetes Wieliczka városka. Ez a városka minden évben a turisták érdeklődé­sének középpontjába kerül. Mi en­nek az oka? Az egyik 1689-ben épített kápolna Krakkó közelében, a Kárpátok előterében található ez az ősi bá­nyászvároska. Bányájának kiakná­zott régebbi része ma már múzeumul szolgál, de az újabb aknákban ma is bányásszák a sót. Wieliczka bánya történetéhez kedves magyar epizó­dok is fűződnek. Egy régi bányász­legenda szerint, amikor IV. Béla ki­rály lányát, Kingát — más néven Kunigundát — 1238-ban feleségül kérte Szemérmes Boleszláv lengyel herceg, a királylány atyjától hozo­mányul nem aranyat és drágakövet kért — mert azok az alattvalók véré­ből és könnyéből erednek —, hanem az élethez nélkülözhetetlen sőt. A ki­rály leggazdagabb erdélyi sóbányái­nak egyikét ajándékozta neki. A le­genda szerint Kinga eljegyzésekor gyűrűjét a bánya aknájába dobta. Mikor aztán Lengyelországban meg­ülték a mennyegzőt, a vendégsereg kirándult Krakkó környékére, a Wie­­liczka-völgybe. Ott Kinga bányászok­kal aknát ásatott. A megásott akná­ban sóra találtak, s az első sórögben ott csillogott az a gyűrű, melyet Kin­ga a nászajándékba kapott erdélyi sóbánya mélyébe dobott. Valójában Kinga csak felújíttatta a bányát, amelyet egyébként közel ezer éve művelnek. Régebben csak a felszínhez közelebb fekvő sóréte­geket aknázták ki, amelyek elegyét sómárga és durva szemcsés sótöm­­zsök — úgynevezett zöldsó — alkot­ják. E szabálytalan alakú sótömzsök terjedelme olykor a másfélszáz méter átmérőt is meghaladja. A régen ki­aknázott bányarészek kamrái éppen ezért változatos alakúak és nagysá­gúak, némelyikben többemeletes ház is elférne. Az 1717-től 1761-ig mű­velt Michalowce-kamra például 43 méter magas. A mindössze 9 méter magasságú Varsó-kamra ellenben o­­lyan széles és hosszú (54X18 m), hogy hangversenyeket, bányászün­nepségeket, tenisz- és kosárlabda ed­zéseket tartanak benne. Néhol a kamrát körülölelő kőzetréteg szilárd, nem kíván semmilyen alátámasztást, másutt a bányaácsok mestermunkái­ként készült lenyűgöző ácsolatok szinte gótikus építészeti alkotások­nak hatnak. Már a kamrák és a tárnák változa­tos formái is felejthetetlen látványt nyújtanak a látogatóknak, akik a Danilowicz-aknán hatolnak le a bá­nyába. Külön érdekesség a mélyben berendezett múzeum, amely bemu­tatja a wieliczkai földtörténeti kép­ződményeket, a környéken és a bá­nyában végzett régészeti kutatások A 43 méter magas Michalowce-kam­ra gótikus ácsolata a múlt századból leleteit, a helybeli bányászat eszkö­zeit, emlékeit. A bánya legsajátosabb látványos­ságai azok a szobrok és dombormű­vek, amelyeket az elmúlt századok folyamán faragtak sóba a bányászok között szép számmal felbukkanó te­hetségek. Voltaképpen népművészeti alkotásoknak tekinthetjük e munká­kat, amelyekben megörökítették a bányászsors jeleneteit, formát öltöt­tek a bányászhiedelmek és legendák — miként az elöljáróban ismertetett Kinga-legenda is —, szobrot, kápol­nát kaptak a régiek. Különösképpen azok a védőszentek, akiknek oltal­máért gyakorta fohászkodtak a rá­juk leselkedő, emberileg kiszámítha­tatlan veszélyek elhárításában re­ménykedő bányászok. E bányászmű­vészetnek talán legnagyobb szabású alkotása a méreteire nézve is monu­mentális — 54 méter hosszú, 14,5 mé­ter széles és 10 m magas — Boldog Kinga kápolna. Bibliai jeleneteket ábrázoló domborműveiről nem is hin­né a néző, hogy azokat képzetlen bá­nyamunkások és nem neves meste­rek alkották. Sóból készült csillárok világítják meg a karzatos, fő szen­téllyel és négy mellékoltárral tagolt termet. Törpéket ábrázoló vagy monumen­tális szobrok, változatos alakú kam­rák, a homályban zölden csillanó ta­vak és a magasba vesző mennyezetet alátámasztó lenyűgöző faépítmények maradtak a wieliczkai sóbányában, a szépet kedvelő bányászok több év­százados munkája nyomán. Aki meglátogatja Lengyelország egyik legjelentősebb városát, Krak­kót, az ne sajnálja a fáradságot és látogassa meg a wieliczkai bánya­múzeumot, a lengyel bányászművé­szet egyedülálló alkotásaival. Ha azt mondjuk, hogy egyedülálló, nincs ebben semmi túlzás, mert a látoga­tónak felejthetetlen élményt nyújta­nak a sóból faragott szobrok, csillá­rok, föld alatti termek és oszlopok. Az új divatnak mind több hóbortos hí­ve repked a hófödte hegycsúcsok fe­lett, egy „szál" vitorlára bízva életét. Ami a kockázatot illeti, az effajta vál­lalkozás mindenesetre nagy bátorságot, de nem utolsósorban kiváló situdást igényel, mivel az ilyen repülés sem tart örökké — legfeljebb néhány kilométe­ren át, és a vállalkozónak, ha ép bőr­rel akarja megúszni, a kalandot, igen­csak össze kell szednie minden tudá­sát, amikor földet, azaz havat ér a sí­lécével. KIS KÉPEK Különös módját választották a tiltakozásnak egy börtönzen­dülésben részt vevő olasz nő­­foglyok. A börtön tetejére vo­nultak, fürdőruhára vetkőztek, és az utcán e különös lát­ványra összegyűlt tömeg előtt igy követelték a börtön­viszonyok javítását. A NAGYVILÁGBÓL A világ egyik legnagyobb földgázzal működő elektromos erőmüve az Üzbegisztánban épülő szir-darjai erőmű, amelynek első agregátja a közelmúltban kezdte meg működését. Tervezett teljesítménye 4 millió 400 ezer kilowatt lesz, gázfelhasználása évi 7 milliárd köbméter. Az erőművet az Éhség-sztyeppén, Jangijer vá­rosa közelében, az itt feltárt hatalmas gázme­­mezőktől nem messze építik. Egyike ez a kilen­cedik ötéves terv energetikai építkezéseinek, amelyeknek összteljesítménye a tervek szerint 65—67 millió ki­lowattal fogja növelni a Szov­jetunió energia­­termelését. Az erőmű mel­lett épül a 13 ezer lakosú új város, Sirin. Minden közép­­osztálybeli ja­pán még ma is lelkiismereti kö­telességének ér­zi, hogy életé­ben egyszer fel­jusson a Fuzsi­­jamára, erre a Tokiótól mintegy 100 kilométerre fekvő, 3776 mé­ter magas, a shintoista vallás szerint szentnek tartott hegyre, amely felett a Nap, a Föld és a Víz istensé­ge székel. A valaha sivár, göröngyös odavezető úton ma fényszórókkal megvilágított ösvény vezet a hegycsúcshoz, amelynek mentén shintoista boncok imádkoznak a Világosság urához. A hosszú utat ma már csaknem végig autóbusszal lehet megtenni, csak a csúcsra vezető útsza­kaszon kell gyalogolni. Cirkuszi clown-ként tunt fel, a po­rondon jutott el a világhírnévhez, es örök szerelme maradt a cirkusz. Az idős Chaplin már ritkán hagyja el vevey-i otthonát. De valahányszor cirkusz jár a svájci városkában, föl­keresi. Képünkön egy vándorcirkusz előadásának szünetében az állat­idomár egy jaguárbébit mutat be Chaplinnek. A Közel-Kelet zavaros világának, a kőolaj gazdag országának, Lí­biának különös, híres és kissé hírhedt személyisége Muamar El Khadafi. Amikor egy-egy politikai döntés előtt áll, egyszerű beduin­ként vonul ki a sivatagba — és földig hajolva kéri Allah segít­ségét tervei megvalósításához, amelyben a Dzsemma, a törzs öregeinek tanácsa is segíti.

Next

/
Thumbnails
Contents