A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-21 / 51. szám
t Az emberek egyre többet utaznak, s a népek egyre jobban megismerik egymást. A turisztikának azonban nemcsak kulturális, politikai és társadalmi jelentősége van, hanem egyre nagyobb szerepet játszik az egyes országok népgazdaságában is. Nemrég egy krakkói lap, amely behatóan foglalkozott a lengyel népgazdaság fejlődésének kérdéseivel, az ipar és a mezőgazdaság helyzetének elemzése után felvetette a kérdést: „Ezenkívül mi töltheti be a fejlődés ösztönzőjének szerepét, mi siettetheti a haladást? Íme a válasz: a természeti szépségek s a turistaforgalom! Igen, a természeti szépséget is át lehet ültetni zlotyra, s ez a kincs is adhat munkalehetőséget, ez az érték is megváltoztathatja az éveken át megszokott mederben folyó egyhangú életet. Nálunk a természeti szépségben bővelkedő vidékeken már egyre több helyi szerv érti meg ennek jelentőségét.“ A cikkíró ezután behatóan foglalkozik a krakkói vajdaság csodálatos szépségű vidékeinek turistaforgalmával. Kétségtelen, hogy ez a vidék igen gazdag természeti szépségekben és kulturális emlékekben. Köztük található a sóbányájáról nevezetes Wieliczka városka. Ez a városka minden évben a turisták érdeklődésének középpontjába kerül. Mi ennek az oka? Az egyik 1689-ben épített kápolna Krakkó közelében, a Kárpátok előterében található ez az ősi bányászvároska. Bányájának kiaknázott régebbi része ma már múzeumul szolgál, de az újabb aknákban ma is bányásszák a sót. Wieliczka bánya történetéhez kedves magyar epizódok is fűződnek. Egy régi bányászlegenda szerint, amikor IV. Béla király lányát, Kingát — más néven Kunigundát — 1238-ban feleségül kérte Szemérmes Boleszláv lengyel herceg, a királylány atyjától hozományul nem aranyat és drágakövet kért — mert azok az alattvalók véréből és könnyéből erednek —, hanem az élethez nélkülözhetetlen sőt. A király leggazdagabb erdélyi sóbányáinak egyikét ajándékozta neki. A legenda szerint Kinga eljegyzésekor gyűrűjét a bánya aknájába dobta. Mikor aztán Lengyelországban megülték a mennyegzőt, a vendégsereg kirándult Krakkó környékére, a Wieliczka-völgybe. Ott Kinga bányászokkal aknát ásatott. A megásott aknában sóra találtak, s az első sórögben ott csillogott az a gyűrű, melyet Kinga a nászajándékba kapott erdélyi sóbánya mélyébe dobott. Valójában Kinga csak felújíttatta a bányát, amelyet egyébként közel ezer éve művelnek. Régebben csak a felszínhez közelebb fekvő sórétegeket aknázták ki, amelyek elegyét sómárga és durva szemcsés sótömzsök — úgynevezett zöldsó — alkotják. E szabálytalan alakú sótömzsök terjedelme olykor a másfélszáz méter átmérőt is meghaladja. A régen kiaknázott bányarészek kamrái éppen ezért változatos alakúak és nagyságúak, némelyikben többemeletes ház is elférne. Az 1717-től 1761-ig művelt Michalowce-kamra például 43 méter magas. A mindössze 9 méter magasságú Varsó-kamra ellenben olyan széles és hosszú (54X18 m), hogy hangversenyeket, bányászünnepségeket, tenisz- és kosárlabda edzéseket tartanak benne. Néhol a kamrát körülölelő kőzetréteg szilárd, nem kíván semmilyen alátámasztást, másutt a bányaácsok mestermunkáiként készült lenyűgöző ácsolatok szinte gótikus építészeti alkotásoknak hatnak. Már a kamrák és a tárnák változatos formái is felejthetetlen látványt nyújtanak a látogatóknak, akik a Danilowicz-aknán hatolnak le a bányába. Külön érdekesség a mélyben berendezett múzeum, amely bemutatja a wieliczkai földtörténeti képződményeket, a környéken és a bányában végzett régészeti kutatások A 43 méter magas Michalowce-kamra gótikus ácsolata a múlt századból leleteit, a helybeli bányászat eszközeit, emlékeit. A bánya legsajátosabb látványosságai azok a szobrok és domborművek, amelyeket az elmúlt századok folyamán faragtak sóba a bányászok között szép számmal felbukkanó tehetségek. Voltaképpen népművészeti alkotásoknak tekinthetjük e munkákat, amelyekben megörökítették a bányászsors jeleneteit, formát öltöttek a bányászhiedelmek és legendák — miként az elöljáróban ismertetett Kinga-legenda is —, szobrot, kápolnát kaptak a régiek. Különösképpen azok a védőszentek, akiknek oltalmáért gyakorta fohászkodtak a rájuk leselkedő, emberileg kiszámíthatatlan veszélyek elhárításában reménykedő bányászok. E bányászművészetnek talán legnagyobb szabású alkotása a méreteire nézve is monumentális — 54 méter hosszú, 14,5 méter széles és 10 m magas — Boldog Kinga kápolna. Bibliai jeleneteket ábrázoló domborműveiről nem is hinné a néző, hogy azokat képzetlen bányamunkások és nem neves mesterek alkották. Sóból készült csillárok világítják meg a karzatos, fő szentéllyel és négy mellékoltárral tagolt termet. Törpéket ábrázoló vagy monumentális szobrok, változatos alakú kamrák, a homályban zölden csillanó tavak és a magasba vesző mennyezetet alátámasztó lenyűgöző faépítmények maradtak a wieliczkai sóbányában, a szépet kedvelő bányászok több évszázados munkája nyomán. Aki meglátogatja Lengyelország egyik legjelentősebb városát, Krakkót, az ne sajnálja a fáradságot és látogassa meg a wieliczkai bányamúzeumot, a lengyel bányászművészet egyedülálló alkotásaival. Ha azt mondjuk, hogy egyedülálló, nincs ebben semmi túlzás, mert a látogatónak felejthetetlen élményt nyújtanak a sóból faragott szobrok, csillárok, föld alatti termek és oszlopok. Az új divatnak mind több hóbortos híve repked a hófödte hegycsúcsok felett, egy „szál" vitorlára bízva életét. Ami a kockázatot illeti, az effajta vállalkozás mindenesetre nagy bátorságot, de nem utolsósorban kiváló situdást igényel, mivel az ilyen repülés sem tart örökké — legfeljebb néhány kilométeren át, és a vállalkozónak, ha ép bőrrel akarja megúszni, a kalandot, igencsak össze kell szednie minden tudását, amikor földet, azaz havat ér a sílécével. KIS KÉPEK Különös módját választották a tiltakozásnak egy börtönzendülésben részt vevő olasz nőfoglyok. A börtön tetejére vonultak, fürdőruhára vetkőztek, és az utcán e különös látványra összegyűlt tömeg előtt igy követelték a börtönviszonyok javítását. A NAGYVILÁGBÓL A világ egyik legnagyobb földgázzal működő elektromos erőmüve az Üzbegisztánban épülő szir-darjai erőmű, amelynek első agregátja a közelmúltban kezdte meg működését. Tervezett teljesítménye 4 millió 400 ezer kilowatt lesz, gázfelhasználása évi 7 milliárd köbméter. Az erőművet az Éhség-sztyeppén, Jangijer városa közelében, az itt feltárt hatalmas gázmemezőktől nem messze építik. Egyike ez a kilencedik ötéves terv energetikai építkezéseinek, amelyeknek összteljesítménye a tervek szerint 65—67 millió kilowattal fogja növelni a Szovjetunió energiatermelését. Az erőmű mellett épül a 13 ezer lakosú új város, Sirin. Minden középosztálybeli japán még ma is lelkiismereti kötelességének érzi, hogy életében egyszer feljusson a Fuzsijamára, erre a Tokiótól mintegy 100 kilométerre fekvő, 3776 méter magas, a shintoista vallás szerint szentnek tartott hegyre, amely felett a Nap, a Föld és a Víz istensége székel. A valaha sivár, göröngyös odavezető úton ma fényszórókkal megvilágított ösvény vezet a hegycsúcshoz, amelynek mentén shintoista boncok imádkoznak a Világosság urához. A hosszú utat ma már csaknem végig autóbusszal lehet megtenni, csak a csúcsra vezető útszakaszon kell gyalogolni. Cirkuszi clown-ként tunt fel, a porondon jutott el a világhírnévhez, es örök szerelme maradt a cirkusz. Az idős Chaplin már ritkán hagyja el vevey-i otthonát. De valahányszor cirkusz jár a svájci városkában, fölkeresi. Képünkön egy vándorcirkusz előadásának szünetében az állatidomár egy jaguárbébit mutat be Chaplinnek. A Közel-Kelet zavaros világának, a kőolaj gazdag országának, Líbiának különös, híres és kissé hírhedt személyisége Muamar El Khadafi. Amikor egy-egy politikai döntés előtt áll, egyszerű beduinként vonul ki a sivatagba — és földig hajolva kéri Allah segítségét tervei megvalósításához, amelyben a Dzsemma, a törzs öregeinek tanácsa is segíti.
