A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-21 / 51. szám
IGAZ INTERNACIONALISTA SZÍVVEL AMIKOR HA5EK MAGYAR ÚJSÁGOKAT SZERKESZTETT Moszkvában, a Marxizmus-Leninizmus Intézetben több olyan jegyzőkönyvet, jelentést őriznek a levéltárban, amelyeket Jaroslav HaSek, a világhírű cseh író, az oroszországi polgárháború idején, mint a Vörös Hadsereg vezető politikai munkása írt és terjesztett fel fölötteseinek. Mint ismeretes, Jaroslav HaSek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgált és 1915-ben esett orosz fogságba. A fogság idején belépett a cseh légióba, amelyet a cári vezérkar szervezett és támogatott. HaSek azonban hamarosan felismerte, hogy ez a légió nemzeti érzésekre, érzelmekre van alapítva ugyan, de helyzetéből kifolyólag végső fokon imperialista célokat szolgál. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eljövetelével Jaroslav Haáek elhagyta a légiót és a bolsevikek oldalára állt. Sőt, 1918 márciusában belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. Fontos feladatot bíztak rá. Szamarába kellett utaznia, hogy ott cseh és szlovák egységeket szervezzen a Vörös Hadsereg kötelékébe, Hasek példásan teljesítette feladatát. Főként esetiekből és szlovákokból álló internacionalista egységével részt vett Szamara védelmében, az ellenforradalmárok elleni harcokban. Szamarai kiküldetése után a Vörös Hadsereg 5. hadseregének a törzséhez került, ahol a politikai osztályon kapott fontos és felelősségteljes beosztást. A politikai osztályon a külföldiek szekcióját vezette egészen 1920-ig. A Jaroslav HaSek által írt — és Moszkvában értékes dokumentumként megőrzött — jelentések közül, a Cseljabinszkban 1919 decemberében fogalmazott és felterjesztett jelentésében egyebek között az alábbiakat olvashatjuk: „A külfödi szekció általános feladatai: Szervező és agitációs munkát végezni Szibériában, az 5. hadsereg területén levő külföldiek között.“ HaSek ebben a jelentésében ezután arról írt, hogy a szóban forgó területen mintegy félmillió a külföldiek száma. „Többségük magyar és német“. Az 5. hadsereg politikai osztályának a sajtóval kapcsolatos tevékenységéről Jaroslav Haáek ezt jelentette: „összesen 2860 példányban osztottunk szét német, lengyel, magyar, román, szerb nyelvű irodalmat. Lapok: Rothe Fahne (német), valamennyi eddigi száma 2600 pld. Trybuna Kommunistyczna (lengyel), valamennyi eddigi száma 1800 pld. III. Internacionálé (német-magyar) valamennyi eddigi száma 900 pld. összesen 14 500 példányban adtunk ki különböző idegen nyelvű kiáltványokat. Megjelent az 5. (hadsereg) politikai osztálya Külföldi Szekciójának Hírei (Nachrichten — Hírek) idegen nyelven, 1—2. sz. 3500 példányban. Kiadtunk több kiáltványt különböző nyelveken. Németül, magyarul, 26 000 példányban, csehül 5000 példányban, az Internacionálé cimű dalt németül 3000 példányban. Izvesztija — Nachrichten — Hírek 1. sz. 3000, 2. sz. 3000. Az idézett jelentésben szereplő „III. Internacionálé“ című újságot 1919 szeptemberétől kezdve, Jekatyerinburg városában az uráli külföldi kommunisták szekciója jelentette meg magyar és német nyelven. Ez a lap aztán 1920 májusától „Világforradalom“ címmel jelent meg, de már csak magyarul. Előbb Róth Dezső, majd 1920. augusztus 26-tól Szász Gyula szerkesztette. A III. Internacionálé“ című német és magyar nyelvű újsággal, majd az utódjával, felelős politikai munkásként, Jaroslav HaSek mint a terjesztés megszervezője foglalkozott. Ezzel szemben a „Nachrichten — Hírek“ című újságot maga Jaroslav HaSek szerkesztette. A lelkes, igaz internacionalista szívű író, Jaroslav Haóek az említett újságon kívül még a háromnyelvű — orosz, magyar, német — „Krasznaja Evropa“ — „Vörös Európa“ — „Rothe Európa“, továbbá a kétnyelvű — magyar és német — „Világforradalom“ — „Die Wcltrevolution“ és az ugyancsak magyar és német nyelven kiadott „Roham — „Sturm“ című lapokat szerkesztette. A későbbiekben világhírűvé vált cseh író tehát a szovjet Vörös Hadseregben összesen négy magyar és német, illetve egy orosz nyelvű forradalmi internacionalista újságnak volt a szerkesztője. Mindez természetesen rengeteg munkát rótt rá, ö azonban szívesen, örömmel, sok-sok szeretettel végezte a különféle lapok szerkesztésének bonyolult feladatait. A „Vörös Európa“ 1919 februárjában Ufa városában, majd a továbbiakban Krasznojarszkban és Irkutszkban jelent meg, hetenként egy alkalommal. Ennek az újságnak a 4. számában, amely 1919. március 8-án jelent meg, Jaroslav Haáek „Proletárforradalom Magyarországon“ címmel írt terjedelmes cikket. Ebben a cikkben a magyarországi politikai helyzetet elemezte, a szocialista forradalom lehetőségeit latolgatta és annak hamarosan való bekövetkezését megjósolta. A lap február 22-1 számában pedig verset írt. A verset három hasábon, párhuzamos szedessek három nyelven nyomatták ki. A vers címe magyarul így hangzik: „Elvtársak előre! Erősítsétek a lépést!“ Jaroslav HaSek által felterjesztett jelentésben említett „Nachrichten — Hírek“ című kétnyelvű újság első száma 1919 novemberében került ki a nyomdából. Ennek a lapnak a feladatát maga Jaroslav Ha£ek a szóban forgó jelentésében, a külföldi szekció munkájaként így jelölte meg: „Népszerűsíteni a munkás-paraszt szovjethatalmat. Magyarázni a kommunista párt programját. Széles körben terjeszteni a proletár világforradalom és proletárdiktatúra eszméjét. Előkészíteni a külfödieket a Vörös Hadseregbe való belépésre.“ A „Világforradalom“ — „Die Weltrevolution“ című magyar és német nyelvű lap első száma (ez az újság nem azonos a már említett jekatyerinburgl lappal) 1920. január 11-én jelent meg. A lap szerkesztősége előbb Omszkban, majd Irkutszkban működött. A Jaroslav Haáek által szerkesztett újság megjelenéséről az irkutszki magyar „Forradalom“ című lap 1920. február 28-i számában így adott hírt: „Magyar-német újság Omszkban. Az omszki elvtársak Világforradalom címmel magyar és német nyelven megjelenő újságot adtak ki. Egy példány szerkesztőségünkbe is eljutott.“ A kiváló cseh író szerkesztésében megjelent újságok közül a „Roham — Sturm“ című lap élt a legtovább. Ez az újság 1920 januárjától, 1921 márciusáig jelent meg, s mozgósította az internacionalistákat a szovjet hatalom ellenségei elleni helytállásra, hősies harcokra. Ezt a lapot szintén az 5. hadsereg „politikai osztályának nemzetközi csoportja“ adta ki. Kezdetben, 1920. június 16-ig Sugár Béla szerkesztette, Jaroslav Ha- 5ek a lap elvi irányításában és terjesztésének, kiadásának szervezésében vett részt. Az előbb idézett naptól azonban ténylegesen is ő vette át a főszerkesztői teendőket és 1920. december 16-ig végezte ezt a munkát is. Ezután visszaadta a lapot Sugár Béla irányítása alá, HaSek ugyanis 1920 végén hazatért Csehszlovákiába, Kladno városába. Jaroslav HaSek nagyon szerette ezt az újságot, az összes többi között talán a legjobban. Büszke volt a két nyelven megjelenő lapra. Jaroslav HaSek egy megmaradt levelében erről úgy írt, hogy a „Roham-Sturm“ című lapnak nem csupán a szerkesztője, kiadója, terjesztésének szervezője volt, hanem minden számának a munkatársa is. A lap egyébként a hadműveleti helyzetnek, az 5. hadsereg mozgásának megfelelően Cseljabinszkban, Omszkban, Irkutszkban aztán Krasznojarszkban, majd ismét Irkutszkban jelent meg. A tényékhez tartozik, még, hogy az újságot Irkutszkban csak magyar nyelven nyomtatták és adták ki. Sok irányú, sokoldalú elfoglaltsága, nagy munkája mellett Jaroslav Ha- Sek még arra is talált módot, hogy egy ideig az „Ur“ című burját-mongol nyelven kiadott forradalmi, internacionalista újságot is szerkessze. Mindenesetre Jaroslav Haáek azzal a tettével, hogy különféle nyelvű forradalmi újságok szerkesztését vállalta és végezte, a proletár internacionalizmus nagyon szép, nagyon eleven példáját állította elénk. Hitet tett tollával, munkájával amellett, hogy a proletariátus érdekei közösek, azonos, legyen valaki cseh, szlovák, német, magyar, orosz vagy bármilyen más nemzetiségű. A reakciós burzsoá nacionalista, soviniszta körök ezt a tettét és azt a tényt, hogy az első munkás-paraszt állam forradalmi fegyveres erejénél, a szovjet Vörös Hadseregben felelős tisztséget töltött be s vállalta a burzsoázia elleni harcot, nem bocsátották meg neki soha. Mi azonban a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel emlékezünk Jaroslav HaSeknak erre a munkásságára. Jaroslav HaSeknak az említett lapok élén végzett odaadó, lelkes, igaz internacionalista szívből fakadó munkáját a magyar kommunista újságírás történetében jelentős helyen kell számon tartanunk. TÍMÁR EDE az SZK Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia aspiránsa DASDORDZSIN NACAGDORDZS (mongol költő): AZ ELSŐ HÓ Télelő havában, mikor az idő hidegre fordul, Tüzet raknak a vének: hadd melegedjék be a jurtái Finom szemű dara pergett a déli csúcsokra, Fiúk, lányok szíve moccan, egymásra vágyakoznak. Omlik már a sűrű, friss hó, az újholdat eltakarja, Olvadoz az emberi szív, bizsergő érzés önti el. Vastagon, puhán hullámzó hóban csikorog a csizma, Vidám hangja felderíti a borongó, zord napot. Ingerültebb lesz a fagy, de a kavargó hófúvásban Ifjak vére forrón lüktet, hideg szélre szomjazik. Fiastyúk fényszárnya villog, lenn kigyúl a mécsvilág is Felizzik szívünk tükre s rásüt a szomszédék ajtajára. Képes Géza fordítása DASDZEVEGIN SZENGE (mongol költő): BÉKÉT I Megundorodva puskaporszagtól, ágyúszótól, Menekülve csaták szennyétől, veszett öldökléstől, Mennyekbe szállt a fehér tollú galamb, Méltó munkára, jó termésre vágyva. Elkövetkezik a világra nemsokára Egyszer már az a békés, boldog idő, Eltörli örökre a hadak szennyét, Elzár minden fegyvert a múzeumokba. Szerdahelyi István fordítása IGOR GROSSMANN felvétele
