A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-20 / 29. szám

Klemcnt Gottwald emlékművének megkoszorúzása

lapíthattuk meg, hogy az 1969—71-es esztendőkben megrekedt, válságba jutott öntevékeny színjátszásunk az idősebbek erőfeszítésére, a fiatalok friss lendülete jóvoltából előre vezető; új úttá tért. Az idei fesztivál mérlege — szögezzük le mindjárt elöljáróban — hasonlóképpen kedvező. Már a Jókai-napokra való felkészülés is arra engedett következtetni, hogy színjátszóink ez idei seregszemléjének színvonala jóval felülmúlja majd az elmúlt évekét, hiszen a válogató bizottság összesen 16 bejelentett csoport közül választhatta ki a résztvevőket; és így a kiválasztott együttesek meghívásában, szervezésében, irányításában egyaránt tudatos műsorpolitikai szempontok érvényesültek. Az idei szemlén összesen hat magyar s vendégként egy szlovák együttes vett részt. Tanulságokkal, tapasztalatokkal fémjelzett előadásokat látva joggal állapíthatjuk meg, hogy műkedvelő színjátszásunk mind a műsorválasztás, mind az előadások művészi színvonalának tekintetében határozott, nagy lépést tett előre.

Csoportjainkat elsősorban a darabválasztós nem könnyű kérdésében illeti maradéktalan dicséret. Végigpillantva a fesztivál műsorán, azonnal nyilvánvaló, hogy együtteseink s rendezőink munkájában a hangsúly a mai, a korszerű darabokon van. így — helyesen — olyan színművek kerültek bemutatásra, melyek hatásosan, művészi igénnyel tükrözik mai életünket, egyértelműen a mához szólnak, a ma égető kérdéseit érintik, a ma problémáit taglalják. Különösen értékes tapasztalat ez, hiszen köztudott, hogy az öntevékeny színjátszás nemcsak a vidéki kulturális élet s a népművelés egyik legeredményesebb, leggazdagabb hagyományokban bővelkedő területe, de a színházat mindig a jelen színműirodalma élteti és teszi a szocialista kultúra leghatékonyabb tényezőjévé. E szempontból a csoportok mindegyike eleget tett küldetésének: megfontoltan, jól választottak és igényességük lépést tudott tartani a tagok s a rendezők felkészültségével. Az idei seregszemlén így nem volt gyenge vagy „csupán“ átlagos együttes. A rendezőktől kivétel nélkül tempós, talpraesett, ötletes, részleteiben is kidolgozott, gazdagon árnyalt rendezést; a szereplőktől pedig jól megformált, érett, emlékezetes alakításokat láthattunk a komáromi Szakszervezetek Házának színpadán.

A fesztivál megnyitásának napján azonnal két remek előadásnak is tapsolhattunk. Délután a kolárovól (gútal) Városi Népművelési Ház magyar színjátszó csoportja Leonyid Zorin kétszereplős lírai történetét: a Varsói melódiát mutatta be Holubek László ügyes, újszerűségre törekvő rendezésében, amivel egyben bebizo-Prandl Sándor felvételei

nyitotta, hogy távolról sem csupán a könnyedébb színpadi műfaj alapos ismerője. A kétszemélyes darab szereplői Szépe Katalin és Szépe Pál voltak. Megbirkózni e nehéz vállalkozással Szépe Katalinnak sikerült jobban, aki átélt játékával, szép színpadi beszédével őszinte meglepetést keltett. Ugyanaznap este az elmúlt esztendők sikerekben gazdag hagyományaihoz méltó rangon szerepelt a vendéglátó város színjátszó együttese. Szabó Magda: Leleplezés című színművét játszotta Tarics János rendezésében, aki ezúttal is alapos, jó munkát végzett. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a zsűri neki ítélte a legjobb rendezés díját. A színészek közül elsősorban Blaskó Nóra, Bohil Rozália és Sztrecsko Rudolf érdemelnek külön említést, bér a többiek teljesítménye is tetszett. A múlt évekhez hasonlóan, az idén is bemutatkozott egy új csoport a Jókainapokon. Ezúttal a CSEMADOK gabőikovói (bősi) helyi szervezetének színt játszó együttese: Bogoszlavszkij és Gyihovicsnij szovjet szerzők zenés vígjátékét, a Nászutazást mutatták be nagy közönségsikerrel, Szabó György ügyes rendezésében, aki Gúgh Béla és Demián István mellett a három főszerep egyikét is vállalta — épp oly sikerrel.

Az irodalmi színpadok szeregszemléjét és a vendégként szereplő szlovák Kompasz színjátszó együttes bemutatkozását követően, öt esztendei szünet után ismét igényes vállalkozással láttuk viszont a CSEMADOK roíftavai (rozsnyói) helyi szervezetének színjátszó csoportját, mely Gyárfás Miklós: Dinasztia című történelmi vígjátékát mutatta be — emlékezetes sikert aratva. Az előadás rendezője: Krausz Zoltán kiváló

munkát végzett, az előadásnak pergő volt a ritmusa, kitűnő a légköre, nagyszerű a díszlete.

Hazai magyar szerző, Siposs Ernő Tülekedők című mondanivalójában időszerű, elevenbe vágó, szatirikus vígjátékának ősbemutatójára vállalkozott a CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) helyi szervezetének színjátszó csoportja, melyet szintén sajnálatosan hosszú kihagyás, kilenc évi szünet után üdvözölhettünk ismét a legjobbak között. Drobka Géza lényegre tapintó rendezése élt a darab adta könnyed, játékos hangvétellel és figyelmét a darabban rejlő hatásos bonyodalmak megjátszására összpontosította — csaknem maradéktalanul. A színészek — akik közül a legjobb férfi alakítás dijával kitüntetett Béres Istvánt (Pákái), Lukács Károlyt (Bürök) és Szombath Máriát (Lili) külön is érdemes megemlíteni, mindent megtettek a mulattatás érdekében, és így egy sok ízzel és színnel tarkított, gyakori nyíltszíni tapsot arató előadásnak voltunk jól szórakozó tanúi.

A seregszemle utolsó napján a Jókai-napok leggyakoribb vendége: a Levicei (Lévai) Városi Népművelési Ház Garamvölgyi Színháza: Makszim Gorkij: Vassza ZseleznoVa című drámáját vitte színre Nagy László körültekintő, gazdagon árnyalt, a legapróbb részleteiben is kidolgozott rendezésében.

Műkedvelő színjátszóink komáromi fesztiváljának összegezéseképpen talán csak annyit, hogy az idei X. jubileumi Jókai-napok résztvevői, a csoportok és rendezők megelégedéssel, a jól végzett munka megérdemelt örömével távozhattak Komáromból. Legyen ez a haladás, a határozott előre lépés szilárd alapja, kiindulópontja és művészi mércéje a következő seregszemléknek.

* * •

Színjátszóink fesztiváljának s az idei Jókai-napoknak utolsó rendezvénye az ünnepi akadémia volt, ahol a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara adott színvonalas hangversenyt, megtörtént a díjkiosztás, és Kulcsár Tibor, a műsorbizottság elnöke értékelte az eseménysorozatot. A X. jubileumi Jókai-napok az író szobrának megkoszorúzásával és Rácz Olivér oktatásügyi miniszterhelyettes záróbeszédével ért véget.

BORSAI M. PÉTER

UD02ATOS

MUNKA.

]d EREDMÉNYEK

1973. június 23. reggel a Nitrianske Hrniiarovce-i (Nyitragerencséri) vendéglőben kezdődött a CSEMADOK nyitrai járási szervezeteinek X. konferenciája. A járás falvaiból mintegy 150 küldött gyűlt össze. A himnusz után egyperces csenddel adóztak a múlt év december 5-én elhunyt dr. Ónódi János, a járási szervezet volt elnöke emlékének. Ezután Konecsny Pál ismertette a konferencia napirendi pontjait, majd megválasztották a munkaelnökséget.

A beszámolóból kitűnt, hogy a helyi szervezetéi munkája, pártunk XIV. kongresszusának határozata alapján folyik: a magyar nemzetiségű munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek önkéntes szervezetei népművelési munkájuk során Csehszlovákia Kommunista Pártja ideológiájának megszilárdítására törekszenek.

Fazekas Mátyás, a járási bizottság titkára, az előző járási konferencia óta eltelt két év munkáját és eredményeit értékelve megállapította:

— Munkánk csak akkor lehet eredményes — mondta —, ha szervezeti életünk szilárd, tervszerű és céltudatos. A tapasztalatok alapján most fő feladatunk, hogy az alapszervezetekben megerősödjék a szocialista művészet és kultúra ápolása. Kultúránk csak akkor lesz nagy és értékes, ha tevékenyen kiveszi részét a kommunizmus építéséből.

A vitafelszólalásokban a küldöttek átfogó képet adtak a járás helyi szervezeteinek munkájáról, gondjairól és eredményeiről. Nyitrán és a járás községeiben igen aktív népművelési munka folyik. Ojabb és újabb színjátszó csoportok, irodalmi színpadok és tánccsoportok alakulnak, s az eredményes munkájukhoz szükséges anyagi támogatás sem marad el. A helyi szevezetek feladatul tűzték ki a folklór-együttesek további fejlesztését, a népi hagyományok fokozott feltárását, és gyűjtését, Ennek érdekében a közeljövőben népdal és táncfesztiválokat rendeznek, megalakítják a Zoboralji népművészeti együttest.

Viliam Závodny, a járási pártbizottság ideológiai dolgozója a CSEMADOK Jelentőségét értékelte a nemzeti kultúra fejlesztésében:

— Hogy a XIV. pártkongresszus határozatait sikeresen teljesítjük, ebben nagy szerepe van a hazánkban élő népek közös és céltudatos összefogásának. Ez szinte elképzelhetetlen fejlett nemzeti kultúra nélkül. A CSEMADOK tehát népművelési munkájával, a nemzeti kultúra egészséges fejlesztésével jelentősen hozzájárul szocialista hazánk fejlődéséhez.

Ezután Varga János, « CSEMADOK KB titkára válaszolt a felszólalóknak. Beszédében egyebek között hangsúlyozta:

A jó munka alapja az eszmeileg kiforrott program. Nagyon fontos, hogy a szervezetek funkcionáriusai egyéni .érdemeiket feltétlenül alá tudják rendelni a közösség érdekeinek. Ahol szükség van rá, szilárdítani és élénkíteni kell a szervezeti életet és elmélyíteni a kapcsolatokat a járási és a helyi szervezetek között.

Koneczny Pál elvtárs záróbeszédében megköszönte a konferencia résztvevőinek aktivitását, és felszólította a szervezeteket, hogy további munkájuk során tartsák szem előtt a konferencia nyújtotta tapasztalatokat. (fUlöp)

Leonyid Zorin: Varsói melódia. A Koiárovó-i (gutái) A vers- és prózamondók egy csoportja nyilatkozik a Városi Népművelési Ház Magyar Színjátszó Egyilttesé- Csehszlovák Rádió magyar adása szerkesztőjének nek előadása. A képen: Szépe Kató és Szépe Pál