A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-21 / 51. szám

Beer György koiicei (kassai) olvasónk felvétel*. A kép címe: iógfalon. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Nagy László inul'ai (mulyadi) olvasónk felvétele. A kép címe: Hol a füle. farka? Takács Sándor Nővé Zámky-i (érsekájvári) olvasónk felvétele. A kép címe: Birkózás a macival. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK Hajdani komszomolisták KOMSZOMOLISTÁK VOLTAK A komárnói (komáromi) kommunis­ták előtt már a burzsoá köztársaság idején világos volt, hogy a dolgozók jobb életfeltételeiért a szocialista jö­vőért harcolni kell. Ezért volt olyan erős városunkban a munkásmozga­lom. A CSKP tagjai mozgósították az ifjúságot is, beszervezték őket a Komszomol ifjúsági szervezetbe, a­­melyben kulturális munkát végeztek a fiatalok. Volt szavalókórusuk, for­radalmi dalokat előadó énekkaruk, szórakoztató és felvilágosító színda­rabokat bemutató színjátszó körük. A Komszomol szervezet vezetősége nem feledkezett meg azokról sem, akik a sportot kedvelték. Volt torna­egyesületük is, megszervezték a lab­darúgó-csapatot. A zenekar sem hiányzott, Spirk Marci hegedűn, Gárdonyi Pál zongorán játszott. A téli hónapokban többször rendeztek bálokat a Munkásotthonban. Soha nem fogom elfelejteni azt a bált, amelyiken Rácz Gyula festő­munkás elénekelte az akkor legnép­szerűbb moszkvai dalt. Nagy sikert aratott. A város mulatóhelyein, a dolgozók munkahelyein, a munka­­nélküliek megszokott gyülekezési he­lyén sokáig énekelték a népszerű dalt. Az is emlékezetes, amikor egy másik bál éjféli szünetében Hull­­mann Ferenc és Czanek László ve­zetésével fellépett a kronstadti mat­rózok jellegzetes ruhájába öltözött együttese. Martrózruhában, fegyver­rel a kezükben énekelték a forrada­lom dalát. Nekik is olyan sikerük volt, hogy a bál közönsége is velük énekelt. Dömök Manci, Póló Berta, Tóth Margit, Póló Böske, Gulyás Er­zsébet, Fehérváry Erzsébet és mások orosz és magyar népviseletbe öltöz­ve szerepeltek. Szeretettel emléke­zem a volt komszomolistákra, köztük is legjobban Schlar Edére, az akkori ifjúsági mozgalom egyik vezéralak­jára, akinek Major István elvtárs volt az eszményképe. A második vi­lágháború idején német haláltábor­­ban oltották ki az életét. Vagy Spirk Sándorra, aki a második világhábo­rú áldozata lett. Völgyi Károlyra, a szenvedélyes komszomolista tornász­ra, Gárdonyi Palira, a lelkes zenész­re, aki szintén német haláltáborban fejezte be az életét. Széman Ferenc­­re, aki a szavalókórusban és a tor­naegyletben működött. Megalakulá­sakor belépett a munkásőrségbe, je­lenleg kocsirendező a hajógyárban. De emlékeimben őrzöm Horján Fe­renc vöröskatona Irénke nevű lá­nyának, a Trencsénben élő Pesta Gé­zának és mindazoknak a nevét, akik a Komszomol hűséges tagjaiként ter­jesztették a forradalmi kultúrát. A Komszomolban arra tanították a szervezett munkásfiatalokat, hogy soha ne árulják el a pártot és har­coljanak az érdekeiért. Nem is árul­ták el soha. Ha kellett, ezt az életük­kel is bizonyították. HOLCZER LÁSZLÓ AZ ÖNZETLEN MUNKA EREDMÉNYE Rimavská Sobota (Rimaszombat) egyik negyedében, a Pionír lakótele­pen a napokban új sporttelepet ad­tak át rendeltetésének. Hogy ez meg­történhetett, az a városlakók önzet­len munkájának s nem utolsósor­ban a városi nemzeti bizottság építő csoportja tagjainak köszönhető. A csaknem 400 000 koronás költséggel épült sporttelepen nagyszerűen füve­sített kézilabda- és röplabda-pálya is van. A város vezetői remélik, hogy az impozáns sporttelepen sok tehet­séges sportoló nő majd fel. A jó hír mellett azonban nem hunyhatunk szemet a fogyatékossá­gok fölött sem. A Rimaszombathoz csatolt Tamásfalván már évek óta nincs lehetőségük sportolásra a fia­taloknak. Nagyon elkelne itt is egy játszótér, egy szerényebb sporttelep, sajnos, ezt már nem szorgalmazzák az illetékesek. Ifj. GÖRASZ JÓZSEF VALÓRA VÁLTOTTÁK AZ ÍGÉRETET Dolina bánya szakszervezeti vezető­sége megígérte, hogy a dolgozókat időnként gyógyfürdő-kezelésre küldi Kováéovába (Zólyomkovácsiba). S az ígéretet valóra is váltották. Magam is részt vettem egy négynapos keze­lésen. Üzemi autóbusz vitt bennün­ket, idősebb dolgozókat a helyszínre. Andrej Sraba, a fürdőhely főorvosa azonnal elrendelte a vizsgálatot, a fürdői kezelést. A szálláshelyünkkel is elégedettek voltunk. Az alkalma­zottakkal és az éttermi felszolgálók­kal is. A négynapos gyógykezelésről azzal a benyomással tértünk vissza, hogy szocialista társadalmunk való­ban széles körű gondoskodásban ré­szesíti a dolgozókat. SÓS BARNABÁS KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Rátkay Menyhért trebisovi (tőke­­terebesl) olvasónk nyilván hiányol­ja az őszi, de főleg a téli hónapok csekély napsütését, azért fordult hoz­zánk azzal a kérdésével, milyen a Nap fényének ereje? A téli hónapokban hazánkban cse­kély (legalábbis a nyári hónapokhoz viszonyítva) a napsütéses órák szá­ma. Pedig a napfény nagyon hiány­zik, így alig várjuk a nyarat, amikor a Nap már kellő fényességgel vilá­gít. Nézzük meg most közelebbről, tulajdonképpen milyen is a Nap fé­nyének az ereje. Legnagyobb égitestünk minden irányban egyformán világít és mele­gít, ezért összfényének csupán 2240 milliomod része éri a Földet, de még így is hatalmas ez a fénymeny­­nyiség. A Nap felszíne ugyanis 10 000-szer fényesebb a megolvasz­tott platinánál. Ha fényét például teliholdakkal akarnánk pótolni, 450 000 darabot kellene egymás mel­lé raknunk. Ezt a kísérletet nem tudnánk elvégezni, mert a látóhatár feletti fél éggömbre legfeljebb 100 000 teliholdat helyezhetnénk. A Nap tehát olyan fényes, hogy a természetben nincs is olyan látszó­lagos fényességű tárgy, amellyel pó­tolhatnánk, továbbá a 100 000 teli­holddal telehintett égbolt is csak 1/6-od részét tenné ki a Nap fényé­nek. Modernebb mértékegységekkel kifejezve, felszínének minden négy­zetcentimétere 50 000 ún. normál gyertyafénnyel világít.

Next

/
Thumbnails
Contents