A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-07 / 49. szám
Pavel Breier felvétele 4 ülll III! I'i »nrsnk Már régen önökhöz akartam fordulni a panaszommal, de mindig meggondoltam, vagyis bíztam abban, hogy holnap már minden másképp lesz. Persze, feleslegesen bíztam. 25 éves voltam (most 51 vagyok), amikor a háború után férjhez mentem egy 29 éves férfihoz, aki csupa szépet és jót ígért, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Házasságunk kilenc esztendeje alatt hét gyermeket hoztam a világra és háromszor abortáltam, ami miatt sokat jártam orvoshoz. Mikor a gyermekeim nagyobbacskák lettek, a férjem ellenem hangolta őket, hogy ne higgyenek nekem, mert én bolond vagyok. Egyszer már öngyilkos is akartam lenni, másfél hónapig intézeti kezelésre szorultam. Férjem, hogy megnyugtassa a lelkiismeretét, azt híresztelte rólam, hogy részeges vagyok. Beteg, rokkant ember lett belőlem, két év alatt kétszer operáltak, szerinte persze nekem nem jár fürdő, pedig látja, mennyit szenvedek, ráadásul még az idegzetem is gyenge. Mindig azt vetette a szememre, nem járok el dolgozni, így aztán munkát vállaltam az iskolában, igaz, csak félnaposat, a fizetésem is csupán ötszáz korona, de nem ez a baj, hanem, hogy nagyon fáradt vagyok és majd összeesem. Már azon is gondolkodtam, keresek egy szobát magamnak, mert otthon senki, semmi nem vagyok, senkitől semmit nem kérdezhetek, csak sírok. Itt nincs kihez fordulni a panaszommal, különben is a férjem mindent tagad, és bolondnak tart. Már korábban elmentem volna otthonról, de a gyermeKeimben bíztam. Most látom, ők is az apjukkal tartanak. Tehát bennük is csalódtam. Életem hátralevő részét szeretném nyugodtabban leélni, ezért várom a tanácsukat. Jelige: Egy fájó szívű asszony Rendszeres olvasója vagyok a Hétnek. Nagyon érdekel az Emberi sorsok rovatban közölt levelek tartalma. A problémákban, gondokban osztozni tudok, hiszen én is szerencsétlen sorsú, 22 éves lány vagyok. De hogy röviden magamról is írjak: sohasem voltam feltűnő természetű, mindig csak a tanulásnak és a munkának éltem, amikor a szüleim mint a legidősebb gyermeket a legjobban hozzászoktattak. Csendes, házias, sütni, főzni szerető természetű vagyok. Szakközépiskolában érettségiztem. Sajnos tanulmányaim befejezése után rövidesen megbetegedtem és két évig mint csökkent munkaképességű dolgoztam. Később rendes munkaviszonyba kerültem, de a gyógyszereket még mindig szedem, és. nagyon kell magamra vigyázni, ezért nem is járok sehová szórakozni. Barátnőm sincs a közelben, mert a szakközépiskolát nem a lakóhelyemen végeztem. Nagyon magányos az életem. Szeretnék megismerkedni én is az anyémhez hasonló sorsú fiatalemberrel, olyannal, aki nem mondhatja magát teljesen egészségesnek. Jelige: Annabella Válaszok „Deres már a határ“ jeligére Tíz évvel vagyok fiatalabb magától, de bizonyos tapasztalatokkal már én is rendelkezem. Az asszony iránt érzett őszinte szerelmét különösnek találom, ettől függetlenül a vonzalma komoly és tartós lehet. Beszéljenek erről nyíltan, és ha az asszony továbbra is a férjével marad, és magát így is boldoggá teszi, akkor tartsák a további kapcsolatot, majd meglátja, mit hoz a jövő. Az asszony nyilván megszokta már férjével az együttlétet, megvan a kényelme mei lette, amit az is bizonyít, hogy semmilyen ajándékot nem fogad el magától. Az is feltételezhető, hogy kedvesebb hozzá, mint a férje, azért beszélget el szívesen magával. Egyre azonban vigyázzon: maga felett is lassan eljár az idő! Jelige: Nem szabad félni Nagyon fiatal vagyok és őszintén sajnálom magukat, akiknek a sorsuk könyörtelen. Nyolc éve vagyok férjnél. A magam és a mások tapasztalatából tudom, hogy ha egy nő nagyon szeret egy férfit, ez egy idő múlva elviselhetetlenné is válhat a férfi számára. Azt hiszi, hogy a nő rabjává akarja tenni a szerelmével. Egyszerűen nem bírja elviselni a ragaszkodást, és ha nem is rossz az ilyen férj, de közönyével összetörhet egy szerető szívet, vagy el is veszítheti azt, aki őt szereti. Leveléből arra következtettem, hogy a hölgy ragaszkodik a férjéhez. Lehet, csak a családja miatt teszi ezt és beletörődik a sorsába. Szerintem ön megfontolt, gondolkodó férfi. Ha az ön által szeretett asszonynak nincs gyermeke, akkor lelkiismeretfurdalás nélkül megoszthatja vele magányos otthonát. Ha van, tudnia kell, hogy a gyermek számára nélkülözhetetlen az apa szeretete, tehát nem szabad őket elszakítani egymástól. Jelige: Mondd, így meddig élhetünk Kedves fiatalember! Két évvel ezelőtt még nem jutott eszébe, hogy olyan helyzetbe kerülhet, ami bonyolultabbá teheti amúgyis különös sorsát. Beleszeretett egy csinos fiatalasszonyba, aki bizonyára édesanya is. Az a tanácsom, szakítson a barátnőjével, még akkor is, ha a szakítás kínos napjaiban úgy gondolja, hogy a boldogságát áldozza fel, amihez minden embernek, magának is joga van. Azt írja, nincs ereje ahhoz, hogy egy családi életet tönkretegyen. Ez nem is lenne szép! Ha tanácsom szerint jár el, nyugodt lesz a lelkiismerete, nyugodtan hajtja álomra fejét, s újult erővel végzi majd mindennapi munkáját. Abban a tudatban, hogy feleséget, édesanyát hagyott meg a családjának. Jelige: Minden ember boldog akar lenni Válasz „Melyik az igazi“ jeligére Kedves kislány, írod, hogy nem tudod eldönteni, melyik fiú lenne az igazi. Azt tanácsolom, járj azzal, aki jobban szeret és jobban megbecsül, és fordulj el attól, aki egyszer már megcsalt és kihasznált. Sajnos nekem is volt hasonló esetem. Nagyon szerettem valakit, s meg is tudtam neki bocsájtani. Sajnos ő ugyanúgy megcsalt, mint régen. Hallgass rám, tapasztalatból mondom, hogy ha már egyszer megcsalt, többször is meg fogja tenni ugyanezt. A felesleges idegeskedéstől kíméld meg magad. Azzal, aki téged szeret, könnyű a feledés, és ha őt választod, boldog lehetsz. Szeresd te is őt, a hűtlenkedőt pedig feledd el. Mert ha nem ezt teszed, meg fogod bánni, mint ahogy én is megbántam. Jelige: A szőke megcsalt, a barna megvigasztalt, és boldog vagyok Figyelmesen olvasom az Emberi sorsok rovatot. Hosszas töprengés után elhatároztam, hogy én is Önökhöz fordulok segítségért. Szeretnék megismerkedni egy korrekt fiatalemberrel. 21 éves elárusítónő vagyok. Kereskedelmi iskolai végzettséggel rendelkezem. Anyanyelvemen kívül még három nyelven beszélek. Városban lakom és falun dolgozom. Talán ez az oka, hogy ritkán forgok társaságban, s nincs lehetőségem ismeretséget kötni. Várom annak a megértő fiatalembernek a levelét, akivel megoszthatnám örömömet és bánatomat. Jelige: Valakire várok RÉGI ÁGYHUZATOK FELÚJÍTÁSA A legerősebb, legfinomabb ágynemű élettartama sem örök, egyszer elérkezik az a nap, mikor a lepedők, párnák, paplanhuzatok szakadni kezdenek. S ekkor kezdődik a probléma. Hogyan javítsuk ki a tönkrement ágyneműt? Ha a hagyományos módon új vásznat veszünk, s azzal foltozzuk ki a régit, a két anyag színkülönbsége, minősége legtöbbször nem egyezik és az ágyneműről messzire lerí, hogy foltozott. Egy kis ötletességgel azonban el lehet tüntetni a foltozás vagy átalakítás nyomait. Néhány méter csipke kell csak hozzá, vagy elütő színű vászoncsíkok, esetlea egy kevés, méterben kapható tarka, nyomott (vagy kézzel festett) vászon. Rádolgozzuk a folt szélére, vagy csíkokat, mintákat varrunk oda, ahol a régi és új anyag a legfeltűnőbben elüt egymástól — és a különbség már nem is látszik, sőt, vidám, modern lesz az ágynemű. Csak arra vigyázzunk, hogy olyan anyagokat varrjunk össze, amelyek azonos mosással tisztíthatok: tehát: ha fehér ágyhuzathoz színes kiegészítést választunk, okvetlenül próbáljuk ki, hogy főzés közben nem ereszti-e a színét. Képeinken, néhány átalakítási ötletet mutatunk be. Némelyik közülük igen szép, s az embernek kedve támad, hogy új ágyneműjét ilyenre varrassa. 20
